Az Unione Sportiva Cremonesét 119 éve, 1903. március 24-én alapította egy baráti társaság a La Varesina étteremben. Az egyesület kezdetben több sportágat tömörített, a célja pedig a „testnevelés, a sportszeretet, a fegyelem és az összhang terjesztése és elősegítése volt a fiatalok körében”.
Első elnöknek egy szabót, Emilio Faiát választottak meg. A klub színe kezdetben a fehér és a lila volt, 1914. szeptember 20-án a Vicenza elleni barátságos mérkőzésen debütált a piros és a szürke összetétel, amely azóta is megmaradt.
Az első olasz bajnokságra 1898-ban került sor, a mostani Serie A-ra hasonlító (azaz nem csupán a területi győzteseket tömörítő) élvonal 1929–30-ban mutatkozott be, és abban a Cremonese is helyet kapott. Igaz, azonnal ki is esett, és nagyon ritkán szerepelt a legjobbak között. Legközelebb 1984-ben adatott meg ez, majd az 1989–1990-es, 1991–1992-es, 1993–1994-es és az 1995–1996-os szezonokban játszhatott a legjobbak között.
Nyolc magyar edző a klubtörténetben
Érdekes ránézni a klub edzőinek névsorára, mert olaszokon kívül csak magyarokat lehet még felfedezni. Első honfitársunk, aki leült a kispadra Payer Jenő, vagy ahogy Olaszországban ismerték, Eugen Payer (az FTC-vel négyszeres bajnok, 21-szeres válogatott Payer Imre öccse) volt.
„Payer Jenő, az ismert kitűnő győri sportember, az ETO volt népszerű játékosa, majd főtitkára, Olaszországba kapott meghívást professzionalista tréneri állás betöltésére. Payer a SC Cremonesét fogja trenírozni havi 2590 líra fizetésért. Payer Jenő távozása nemcsak egyesületének, de a vidék sportjának is érzékeny veszteséget jelent” – írta róla a Sporthírlap 1924. szeptember 18-i száma.
Vezetésével a Cremonese a második helyen végzett az Északi Liga B csoportjában a Juventus mögött, és egy osztállyal feljebb léphetett.
1928-29-ben Gulyás József, egy évvel később az egyszeres válogatott Ludwig Béla ült a kispadon. 1930–31-ben érkezett Bánás József, aki különös szerepet játszott a klub történetében. Az FTC és a Vasas egykori fedezete 1924-ben került Olaszországba, ahol az AC Milan játékosa lett.
1926-ban egy súlyos térdsérülés miatt ugyan visszavonult, de később kétszer is dolgozott ott edzőként. Ami viszont még érdekesebb, a Cremonesét négyszer (!) is irányította: 1930–1931 után 1933–1935, 1945–1946 és 1949–1951 között.
„Kétesztendei pármai tartózkodás után a jövő szezonra Cremonába szerződtem az US Cremonese tréneréül. Itt a behívóm. Elsején már el kell foglalnom új helyemet” – nyilatkozta a Sporthírlap 1931. augusztus 8-i számában Halmos Armand, az MTK egykori játékosa, aki akkor már tizenkét éve Olaszországban élt, mellesleg ő volt a lap helyi tudósítója.
1932–33-ban Károly Béla került a csapat élére, a cél a Serie A-ba való feljutás volt, de hiába kezdték jól a szezont, végül csak a tizenkettedik helyet szerezték meg. 1938–1940 között Krappan Ottó sem váltotta meg a világot.
A klub eddigi utolsó magyar trénere a négyszeres válogatott kapus, Boldizsár Géza volt, aki érdekes pályafutást mondhatott magáénak, hiszen 194 centis magasságát egy másik sportágban is jól kamatoztatta: 1937 és 1941 között a BSZKRT kosárlabdázójaként négy magyar bajnoki címet is szerzett. Irányításával a Cremonese 1955–1956-ban a 4. lett a Serie C-ben, a következő szezonban pedig az 5., igaz, Boldizsár 12 forduló után távozott.
Akadtak híres játékosok a klub életében, amely olyan nagyságokat tud felmutatni, mint a világbajnok védő Antonio Cabrini, a világbajnok középpályás, Renato Olmi, a vb-ezüstérmes csatár, Gustavo Dezotti vagy az Európa-bajnok védő Aristide Guarneri.
De játszott a csapat mezében a későbbi olasz kapitány, Cesare Prandelli, a lengyel Wladyslaw Zmuda, a svédek magyar származású középpályása Anders Limpar, illetve Gianluca Vialli, Attilio Lombardo és Enrico Chiesa is.
Micsoda végjáték!
A csapat a 2017-es feljutást követően a Serie B-ben sem zavart sok vizet, sorrendben a 13., a 9. , a 12. és a 13. helyen zárt, így aztán a 2021–22-es idényre sem voltak túlzottak az elvárások.
Az látszott, hogy stabilabb lesz, mint az előző idényekben, hiszen a bajnokság nagy részében a 4–8. helyen mozgott, februártól azonban egyre jobban alakult a helyzet. Előbb 3-2-re legyőzte a nagy rivális Monzát, majd a 22. fordulóban a Cittadellát (2-0), a 23. körben pedig a Parmát (3-1), és átvette a vezetést.
Innentől kezdve végig dobogón volt, bár a bajnokság végére teljesen elfáradt. Előbb elbukott a Frosinone vendégeként (1-2), majd ugyan legyőzte 3-1-re a kiesőjelölt Cosenzát, a Crotone (1-3) és az Ascoli elleni zakó (0-1) visszalökte a 3. helyre.
Az utolsó fordulóban négy csapat pályázott a feljutást érő első két pozícióra: a 68 pontos Lecce, a Monza (67), a Cremonese (66) és a Pisa (64). A Lecce nehezen, de legyőzte a Pordenonét, a 2018 óta Silvio Berlusconi tulajdonában lévő Monza azonban a 85. percben bekapott góllal elvérzett Perugiában (igaz, a döntetlen sem lett volna elég).
Jöhetett az ünneplés.
A kevesebb néha több
De mi hozta meg az áttörést? Az biztos, hogy a tulajdonos, Giovanni Arvedi eddig is adott pénzt, azonban ahhoz, hogy megforduljon a tendencia, a klubfilozófiát is meg kellett változtatni. Egyrészt kellett hozzá egy fiatal, tehetséges edző, a Juventussal korábban bajnokságot is nyert egykori középpályás, Fabio Pecchia személyében.
Másrészt az új sportigazgató, Simone Giacchetta, illetve az AC Milannál korábban hasonló posztot betöltő, Cremonában viszont stratégiai tanácsadóként dolgozó Ariedo Braida ígéretes keretet állított össze anélkül, hogy őrült pénzt költöttek volna.
Így történt meg, hogy felesleges légiósözön helyett a szakmai stáb körülnézett, és inkább tíz játékost kölcsönszerződéssel csábított magához. És ezek a kölcsönvett fiatalok adták az igazi különbséget, a vezetés már el is kezdte a tapogatózást, kit milyen feltétellel tudna megtartani a következő idényre.
A feljutás egyik hőse a Juventus 21 éves középpályása, Nicolo Fagioli (33 mérkőzés, 3 gól, 7 gólpassz) volt, aki boldogan osztotta meg az Instagramon a tavaly augusztusi bejegyzését, amelyben azt írta, Serie A-ba vezeti új csapatát.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szintén a torinóiaktól érkezett a szélső, Luca Zanimacchia (36/8 gól) és a tunéziai támadó középpályás, Hamza Rafia (12/0) is. A Cremonese előbbi kettőt szeretné megtartani, de Fagioli esetében úgy tűnik, az anyaklub számolna vele. Zanimacchia megtartására több lehetőség kínálkozik.
Az elsőszámú kapus, a 21 éves Marco Carnesecchi (36 meccs) és a 20 éves középső védő, Caleb Okoli (27/0) az Atalanta tulajdonában vannak, mindketten tagjai az olasz U21-es válogatottnak. A hírek szerint a bergamóiak nem teljesen elégedettek Juan Musso teljesítményével, így lehet, hogy az argentin kapust Carnesecchi helyettesíthetné a nyártól. Az olasz-nigériai Okoli azonban tapasztalatszerzés céljából maradhat.
Nagyszerű szezont futott a 22 éves középpályás, Gianluca Gaetano (35/7) és a balhátvéd Leonardo Sernicola (33/0), előbbit a Napoli, utóbbi a Sassuolo várja vissza. A klub azt kéri a nápolyiaktól, hogy Gaetanót még egy évre passzolják át, kérdés, mire vezetnek a tárgyalások.
De a szurkolók reménykednek abban, hogy Braida újabb fiatalokat szerez az új idényre. Pénz kicsit több lesz, hiszen a Serie A-tagság anyagi előnyökkel is jár: a közvetítési jogokból befolyó bevétel felét a 20 résztvevő csapat között osztják szét. Az elithez való csatlakozás pedig újabb és komolyabb szponzori megállapodásokat is hozhat.
