Az 1972. november 3-án született játékos pályafutása során a West Bromwich, az Aston Villa, a Middlesbrough, a Leeds United, a Rangers, a Sheffield United és a Wembley csapataiban szerepelt, összesen 355 Premier League-mérkőzést játszott.
1993 áprilisában ő lett az első színes bőrű játékos, aki angol válogatottban csapatkapitány lehetett (a hollandok elleni U21-es meccsen). A felnőtt válogatottban 1996 májusában, Kína ellen debütált, később még háromszor léphetett pályára a nemzeti csapatban.
Aktív pályafutása végeztével 2013-ban az U20-as válogatott mellett kapott helyet, majd a Tottenham akadémiáján vállalt munkát.
Megsemmisítő csapás
„Ez az összejövetel egy kis szünet arra, hogy emlékezzünk rá, arra, hogy milyen hatással volt a játékosokra, a stábra és mindenkire az edzőközpontban” – mondja Dean Rastrick, a Tottenham Akadémia menedzsere, aki szoros kapcsolatban dolgozott Ehioguval.
Azt mondja, nagyon tehetséges volt, a klubnál mindenkit megdöbbentett az alázata és tanulási hajlandósága. Az U23-asoknál eltöltött három éve alatt olyan népszerűségre tett szert, hogy halála megsemmisítő csapásként sújtott le a klubra.
Főleg az a tény, hogy éppen a pályán, az edzés elején állt le a szíve, ez még tovább növelte a traumát.
Hihetetlenül nehéz volt megbirkózni vele
– idézte Rastricket a The Athletic.
Today marks the five-year anniversary of the tragic passing of our former Under-23s Coach Ugo Ehiogu.
💙 Always in our hearts. pic.twitter.com/eh5bRKNtbx
— Tottenham Hotspur (@SpursOfficial) April 21, 2022
Még gyászol az angol szövetségi kapitány
„Nagyon keményen érintett” – nyilatkozta Gareth Southgate, az angol válogatott szövetségi kapitánya, aki Ehiogu közeli barátja volt, hiszen az Aston Villa és a Middlesbrough csapatában is stabilt védőpárost alkottak együtt.
„Igazi gyengéd, gondoskodó srác volt, így bánt a gyerekeivel és a játékosaival is. Az, hogy szerető családból jött és jó modorral bírt, tükröződött a mindennapi viselkedésén is” – mondta,
Southgate szerencsésnek vallotta magát, hogy kevés rokont veszített el fiatalon, talán emiatt is rázta meg barátja halála.
„Ahogy többet tudsz a szívproblémákról, rájössz, hogy ez nem csak az aktuális erőnlét és állapot függvénye.
De akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy valakivel ez megtörténhet. Nagyon nehezen tudtam ezen túllépni.
Megújította a Spurs utánpótlását
De nem ő volt az egyetlen. Egykori Spurs-pártfogoltjai közül a válogatottban idén bemutatkozott Kyle Walker-Peters (Southampton) vagy a Queens Park Rangersnél futballozó Luke Amos Twitter-profilján továbbra is Ehiogu a fő kép.
Számukra – no meg a Tottenhamben mára kulcsjátékosokká váló Oliver Skipp, Harry Winks és Japhet Tanganga számára – még mindig ő a példakép, a mentor, a barát, a testvér, az igazi apafigura.
Ehiogu nagyon is tisztában volt azzal, hogy a Tottenham akadémiájáról milyen kevés játékos kerül be az első csapatba, és sokan teljesen elhagyják a futballt. Ezért rendkívül fontosnak tartotta, hogy az oktatást a tökélyre fejlessze és mindenkivel foglalkozzon. Mindezek alapján könnyebb megérteni, hogy halála miért okozott földrengést a Spursnél.
„A negatív energia és a fájdalom hulláma hasított belém” – írta később Mauricio Pochettino, aki akkor a Tottenhamet irányította.
Nem tűrte a hülyeségeket
Rastrick biztos benne, hogy Ehiogu eljutott volna egy nagycsapat edzői posztjára, mert százszázalékosan ez volt a vágya.
„Emberkén és menedzserként, törődve a játékosokkal és megértve őket a legjobbat hozta volna ki belőlük. De volt egy stílusa is, ami azt jelentette, hogy nem fogsz vele szórakozni. Nem üvöltött, nem volt bunkó, de a hülyeségeket sem tűrte.”
A londoni klubnál öt év elteltével az Ehiogu iránti szerelem erősebb, mint valaha. De a veszteség érzése is hatalmas, főleg azok számára, akik ismerték, és akik azt sajnálják, hogy nem tölthettek vele több időt.
Körülbelül 10 évig játszottunk együtt. Ez sok utazást és sok beszélgetéssel töltött időt jelentette. Mégis a leginkább azt sajnálom, hogy nem ismerhettük meg egymást még jobban
– vélte Southgate.
