„Ha Arnautnál van a labda, mindig képes vele valami különleges dologra, és hihetetlenül fókuszált, hogy a kreativitása egy gólban vagy gólpasszban csúcsosodjon ki. Az edzések után rendre kint maradt még kapura lőni, és folyton arra törekedett, hogy jobbá és jobbá váljon.
Állandóan játszani akart, úgyhogy időnként nehézséget okozott, hogy megértessem vele, miért kell leülnie a kispadra. De ha valaki a legjobb akar lenni, akkor ennek így kell lennie
– nyilatkozta Arnaut Danjumáról korábbi nijmegeni edzője, Adrie Bogers.
A 25 éves Danjumának hatalmas szerepe van abban, hogy az 50 ezres spanyol kisváros, Villarreal 2006 után ismét BL-elődöntőre készülhet. A holland játékos mindössze tavaly nyár óta viseli a sárga mezt, hat góljával azonban máris a csapat történetének legjobb BL-góllövője lett.
A holland apától és nigériai anyától származó focista hosszú utat járt be, mire egy BL-elődöntős csapat kulcsemberévé vált. Négyéves volt, amikor a szülei elváltak, ő pedig a testvéreivel, Leinerrel és Lissette-tel egy időre hajléktalanná vált, majd nevelőszülőkhöz került.
Ha nem, hát nem, gondolhatta a saját bevallása szerint kissé türelmetlen Danjuma, és 2016 nyarán eligazolt Nijmegenbe, a NEC-hez (itt játszott korábban Babos Gábor és Vadócz Krisztián), de eleinte ott sem ment minden gördülékenyen: amíg a tartalékcsapatban szórta a gólokat, a felnőttek között mindössze egyszer talált be, igaz, csak az utolsó pár fordulóban sikerült stabil kezdőjátékossá válnia.
Sokáig azonban nem mondhatta magát élvonalbeli futballistának, mert a NEC a szezon végén osztályozóra kényszerült, ahol kettős vereséggel elbukta a NAC Breda elleni párharcot, így Danjuma a 2017–2018-as idényt már a holland másodosztályban kezdte. Nagyon azért nem lombozta le, hogy csak a másodosztályban játszhat, az idény első három bajnokiján egy gólt és öt gólpasszt tett a közösbe, végül huszonnyolc meccsen huszonnyolc gólban vállalt szerepet (tizenegyet lőtt, tizenhetet előkészített), amivel jelezte, nem ez az osztály az ő szintje.
1:30-nál a mozdulat, ahogy átemeli a védőt, majd utána a tökéletes lövés, nagyon látványos jelenet:
A NEC egy drámai párharcban (4-0-s vereség az első meccsen, aztán 4-1-es győzelem a visszavágón) elbukta a lehetőséget, hogy a feljutásért játszhasson, de Danjuma így is osztályt, sőt, országot váltott, mivel a belga Club Brugge látott benne fantáziát, és 2,8 millió euróért leigazolta. Árgus szemekkel figyelte a Manchester City is, de Danjuma számára az volt a legfontosabb, hogy folyamatos játéklehetőséget kapjon, és úgy érezte, a karrierje szempontjából Belgium ideális következő lépcsőfok lehet.
Amíg a holland másodosztályban olyan csapatok ellen játszhatott, mint a Go Ahead Eagles, a Fortuna Sittard vagy a PSV és az Ajax U21-es garnitúrái, addig a Bruggéval hirtelen a nagyszínpadon, a BL-főtáblán találta magát, és második meccsén az Atlético Madrid otthonában jó hangosan be is mutatkozott a nagymenőknek egy egészen pazar lövéssel.
21 évesen és 245 naposan a Brugge harmadik legfiatalabb gólszerzője lett a BL-ben.
Tíz nappal később lejátszotta első meccsét a holland válogatottban, majd újabb három nap elteltével, a belgák elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen először lehetett kezdő az Oranjéban, nyomban meg is szerezte első válogatottbeli gólját.
Egy bokasérülés aztán hosszú hónapokra kivonta a forgalomból, első belgiumi idényében végül 24 meccs (ezeken 6 gól és 4 gólpassz volt a mérlege), valamint egy bajnoki ezüstérem jutott neki. 2019 júliusában az új belga bajnokság első fordulójában 87 percet töltött a pályán a Westerlo otthonában 3-1-re megnyert találkozón, aztán telepakolta a gurulós bőröndöt, és meg sem állt Angliáig, a Premier League-ben szereplő Bournemouth ugyanis lecsapott rá.
Fél évvel korábban hívta egyébként a Milan is, de a Bruggenél úgy voltak vele, a bajnoki címért harcolnak, és még vár rájuk egy EL-szereplés, miután harmadikként végeztek a BL-csoportban, így akkor még nem engedték el Danjumát, aki emiatt kicsit csalódott is volt, mert égett a vágytól, hogy ismét szintet lépjen.
2019 augusztusában ez végül megtörtént, és abban, hogy a Bournemouth lett a befutó, nagy szerepe volt Eddie Howe személyének, az edző keze alatt ugyanis korábban alsóbb osztályban szereplő focistákból lettek stabil Premier League-kezdők.
Danjuma debütálására az angol élvonalban egy fáradásos törés miatt csak a hetedik fordulóban került sor, csereként szállt be az utolsó negyedórában a West Ham elleni, 2-2-es döntetlent hozó meccsen. A holland szélsőnek nem volt szerencséje a PL-ben, mire bejátszotta magát a kezdőbe, ismét fáradásos törést szenvedett, ezúttal a másik lábfejében, ami nemcsak fizikailag, lelkileg is alaposan megviselte.
Az első koronavírus-járvány miatt az angol bajnokság is szünetelt három hónapig, és a júniusi újraindulásnál Danjuma már ismét játékra kész volt, de az öt meccsből, amelyen pályára lépett, csak egyet nyert meg a Bournemouth, amely végül csak a 18. helyen zárt, és kiesett.
A NEC-nél a kiesés után a másodosztályban emlékezetes szezont futott Danjuma, és ugyanez történt vele a Championshipben is.
„Tudom, hogy nagyon jól lövök jobbal, de a kiszámíthatatlanság nagyon fontos egy szélsőnek. Feltűnt, hogy az ellenfelek próbálták megakadályozni, hogy balról befelé húzzak, és jobbal lőhessek, úgyhogy edzéseken azt gyakoroltam, hogyan tudok kívülről elmenni, és ballal tüzelni. Ha ballal ügyes vagy, de közben arra is képes vagy, hogy befelé indulva megcélozd a hosszú sarkot, akkor teljesen össze fog zavarodni a védő. Igyekszem arra is figyelni, hogy többféleképpen is megjátszható legyek, mélyen a védők közé beindulva, a labdáért visszalépve, vagy éppen a vonalak közé bemozogva” – nyilatkozta Danjuma.
Aki úgy érezte, sokan alábecsülik a Championshipet, pedig ő a másodosztályt keményebbnek találta a Premier League-nél. „Az ellenfelek sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek itt az emberfogásra, van olyan, hogy hárman figyelnek rám, emiatt nehezebb érvényesülnöm, de élvezem a kihívást. A fizikális játék, a stratégia, a magas meccsszám, a felállások, rengeteg dolgot lehet tanulni ebből a bajnokságból, és biztos vagyok benne, hogy fejlődtem.”
A Bournemouth Jason Tindall-lal kezdte a másodosztályt, majd 2021 februárjában őt kirúgtak, a helyére a korábbi angol válogatott Jonathan Woodgate érkezett, aki Danjuma képességeiről csak annyit mondott, nem lenne a szélsővédő helyében, amikor a holland játékos vezeti rá a labdát egy az egyben.
A Bournemouth hatodik helyen zárt a Championshipben, így bejutott a rájátszásba, és bár Danjuma a Brentford elleni párharc mindkét meccsén betalált, csapata sorsát megpecsételte, hogy a visszavágón több mint egy órát játszott emberhátrányban Chris Mempham kiállítása miatt.
A történelem ismételte magát, hiába Danjuma pazar teljesítménye, aktuális csapata a másodosztályban ragadt, de a folytatás ugyanaz volt, mint korábban a NEC-nél, mivel jött egy klub, amelyik nagyon akarta őt.
Egy tanulságos eset miatt még térjünk vissza egy pillanatra a Bournemouth-hoz: a csapat a Nottingham otthonában játszott, és csak néhány perc pörgött le, amikor a csapatkapitány Steve Cook a lágyékát fájlalva cserét kért. Miközben Cook lesántikált a pályáról, Danjuma odament hozzá, és elkérte tőle a csapatkapitányi karszalagot, amit a szünetig ő viselt. Mivel a holland légiós a második legfiatalabb Bournemouth-focista volt a pályán, akár azt is rásüthették volna, hogy arrogáns vagy nagyképű, amiért elkérte Cooktól a csékászalagot. Az ő szemében ez a húzás azonban a felelősségvállalásról szólt.
„Remélem, hogy inspirálni tudok másokat. Nincs gond azzal, ha vezérszerep hárul rám, és ha példát kell mutatnom. A klubnál az volt a protokoll, hogy az idősebb játékosok viselik a csapatkapitányi karszalagot, úgyhogy a félidőben oda is adtam Asmir Begovicnak. De nagyszerű érzés volt, hogy egy ideig nálam lehetett” – mesélte Danjuma a számára meghatározó és újszerű élményről.
Megingathatatlan önbizalma mellé a folyamatos tanulni vágyás társul, és a Villarrealnál remek partnerre lelt Unai Emeryben, aki az első naptól fogva azon ügyködik, hogy Danjuma minél inkább kiteljesedhessen.
„Tudtam, hogy ha vele dolgozhatok, az adni fog egy lökést a karrieremnek, mert jobban megérthetem a játékot. Napi szinten egyeztetünk, videókat nézünk más játékosokról, kielemezzük a mozgásukat, a stílusukat, én pedig igyekszem az elemzések révén megszerzett információkat felhasználni a saját játékomban. A játék számos aspektusában fejlődtem, és hallom, amikor az emberek azt mondják, hogy rendelkezem ezzel vagy azzal a képességgel, hogy lövöm a gólokat, de nem látják a munkát, amit beleteszek az edzéseken. Antonio Rodríguezzel, a csatárokkal foglalkozó elemzővel minden nap félórát töltünk azzal, hogy kivesézzük a meccsek egyes pillanatait, figyelem a mozgásomat, hogy mikor, merre futottam, és hogy miképp kell helyezkednem, ha a jobb- vagy a balhátvédnél van a labda.
Figyelem a csapattársaim is, mert ha tudom, mire számítsak tőlük, akkor egy lépéssel a védő előtt járok. Megpróbálom már azelőtt megnyerni a meccset, mielőtt lejátszanánk.
Danjuma klasszikus szélsőként lett házi gólkirály a Bournemouth-nál, a Villarrealnál azonban megpróbálják jobban kiaknázni a sokoldalúságát, azt, hogy több pozícióban is képes hasonlóan magas szinten teljesíteni. Emery védekezésben azzal tehermentesíti, hogy Danjumának nem kell visszalépnie a szélső védővel, így közelebb maradhat az ellenfél kapujához, és labdaszerzés esetén kimozoghat szélre a helyét elhagyó szélső védő pozíciójába, vagy beindulhat a belső védők közé.
De nem mindig nyílnak előtte nagy területek, mivel a Villarreal a spanyol bajnokság azon csapatai közé tartozik, amelyik szereti sokat birtokolni a labdát. Ilyenkor Danjuma visszavedlik szélsővé, és ha a mögötte játszó balhátvéd fellép, akkor ő befelé indul, a büntetőterület felé. Ha viszont üres a bal oldal, akkor kihúzódik oda, és keresi az egy az egy elleni szituációkat, ahol a cselezőkészségével, robbanékonyságával és kiszámíthatatlanságával jól érvényesülhet.
A játékos alkalmazkodókészsége révén a büntetőterületen belül a topligák egyik legveszélyesebb játékosának számít annak ellenére, hogy a stílusa alapján nem számít a hagyományos értelemben vett csatárok közé. És mégis: az Opta statisztikái alapján a topligákban csak Robert Lewandowski (3,8), Mohamed Szalah (3,5) és Kylian Mbappé (3,4) előzi meg abban a mutatóban, amely azt jelzi, hogy az adott játékos 90 percre vetítve hány olyan támadásnak volt részese, amelyekben mindössze annyi volt a szerepe, hogy elvállalja a lövést az akció végén. Danjumánál ez a szám 3,3.
Ehhez jön még az az átlagosan 8,2 labdaérintés az ellenfél 16-osán belül, amivel épphogy lemarad Lewandowski mögött, de megelőzi például a Dortmund norvég gólgépét, Erling Haalandot.
A spanyol bajnokságban a tizenegyesek nélküli, 90 percre vetített elvárt gólok tekintében 0,60-tal ő az első a Real Madrid sztárját, Karim Benzemát megelőzve (0,53), és hogy mennyire szignifikáns a jelenléte, azt mutatja, hogy a bajnokságban a Villarreal lövéseinek közel egyharmada az ő nevéhez fűződik.
„Ha megnézzük, hogyan teljesítettem az idényben, azt mondhatjuk, hogy a világ legjobb szélsői közé tartozom. Ahhoz, hogy a legjobb legyél, mindig magasabb célokat kell kitűznöd, és még nagyon sok mindent kell elérnem. Azt hiszem, jó helyen vagyok most, hiszen 25 évesen a BL-ben játszhatok a Villarreallal, nagyszerű csapatunk van, a La Liga pedig szédületes bajnokság. Mindennek az alapja, hogy az ember higgyen magában.
Mindig is azt vallottam, hogy az ember ne vegyen semmit magától értetődőnek. Voltak nehéz időszakaim, de ezek csak elszántabbá és éhesebbé tettek. Arra késztetett, hogy megmutassam az embereknek, hogy tévedtek, amikor nem gondoltak elég jónak. Mindig ambiciózus voltam, és ezért jutottam el oda, ahol most tartok
– adott betekintést az ars poeticájába Danjuma.
Ebben az idényben őrjítette már meg a MU védőit az Old Traffordon (szegény Diogo Dalot pörgött-forgott, mintha a ringlispílre váltott volna jegyet), lőtt gólt az Atlético Madridnak, a Juventusnak és a Bayern Münchennek, és szerzett mesterhármast a bajnokságban. Minden sorozatot számolva 32 meccsen 14 gólt és 4 gólpasszt szállított a Villarrealban, és ha nem sérül meg, nehéz lesz őt kihagyni a hollandok vb-keretéből.
Talán már a PSV-nél is verik a fejüket a falba, hogy anno olyan könnyen lemondtak róla.
