Nemzetközi foci

Véresre vert bíró, megfenyegetett játékos, pisztolyos klubelnök – maffiaharc a görög futballban

Ayhan Mehmet / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Ayhan Mehmet / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
A 2004-es Európa-bajnoki cím csak egy kósza fellángolás volt a görög labdarúgás életében, amelyet a korrupció és az erőszak légköre ural. A színvonal sokat esett, a szurkolók is elfordulnak a sportágtól, miközben a nemzetközi és az európai szövetség tehetetlenül áll a történtek előtt, képtelen kellő eréllyel és határozottsággal beavatkozni.

2012. február 29-én éjszaka egy dél-görögországi pékségben bomba robbant. Szerencsére a helyiség üres volt, és senki sem sérült meg, de a célpont egyértelműen a tulajdonos, Petrosz Konsztantineasz volt.

Konsztantineasz a kalamatai családi vállalkozás mellett játékvezetőként dolgozott a görög futball élvonalában, amelynek erőszakos világa utol is érte.

A bombát a kemencébe helyezték és a BBC-nek nyilatkozó, most 44 éves egykori bíró azt hiszi, tudja, ki volt a felelős. 2012. január 22-én ő vezette a Xanthi–Olympiakosz bajnokit, amely előtt néhány nappal két férfi meglátogatta.

Ragaszkodtak ahhoz, hogy az Olympiakosznak meg kell nyernie a meccset, és megfenyegettek. De én soha nem voltam része ennek a rendszernek. Nem lehetett megvenni

– mondta.

A rendőrség nyomozást indított, de a robbanás után senkit sem tartóztattak le, így értelemszerűen senkit nem is ítéltek el.

Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP Az égő lelátó megszokott látvány Görögországban

Konsztantineasz a szezon végén visszavonult a játékvezetéstől, később politikai pályára lépett, 2015 és 2019 között a radikális baloldali Sziriza párt parlamenti képviselője volt.

„A robbanás után elkezdtem félteni a családomat. A gyerekeimet rejtekhelyre vittem, soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szintre jut majd el.”

Alig tíz évvel később elmondható, hogy a görög futballban nem sok minden változott, a megfélemlítés és az erőszak továbbra is jelen van. Az idén február 1-jén – állítólag a PAOK szurkolói – halálra késeltek egy 19 éves férfit az Arisz stadionja közelében.

A két erőszakos esemény között nyomon követhető a görög futball zűrzavaros állapota, úgy tűnik, a valódi változás esélyét azóta is elszalasztották.

Minden korrupt!

Görögország 2004-es Eb-győzelme csupán kivételes fellángolásnak bizonyult, a görög futball a 2000-es évek óta egyre lejjebb süllyedt. A bajnokikon egyre kevesebb a néző, az élvonalbeli átlag 5000 körül van, sokan elfordultak a sportágtól a romló minőség és a pályán kívüli botrányok miatt. Amíg 2003-2004-ben még három klub szerepelt a Bajnokok Ligája csoportkörében – közülük kettő automatikus résztvevőként –, addig jelenleg már csak a görög bajnoknak van erre esélye, már ha két selejtezőt sikerrel megvív.

A francia So Foot futballmagazin megszólaltatta Olivier Kapót, a Birmingham és a Wigan egykori középpályását, aki 2013–2014-ben a görög Levadiakosz színeiben szerepelt, és aki a görög futballt maffiának nevezte.

Minden korrupt. A mérkőzéseket a sportfogadások miatt megvásárolják, ilyen dolgok máshol nem fordulhatnának elő. Az UEFA nem figyel Görögországra. Egyes meccseket a 99. percig játszanak, az elnöknek testőrei vannak – szerinted ez normális?

Kapo azt állította, hogy őt magát arra próbálták rávenni, hogy szándékosan kapjon piros lapot. Amikor megtagadta, megfenyegették a családjával együtt, nem véletlenül döntött úgy, hogy szerződést bont klubjával, hogy mielőbb távozhasson.

Megtorlatlan összeesküvés

Az utolsó nagy ügyre 2015-ben derült fény, amikor Arisztidisz Korreasz ügyész 173 oldalas jelentésében több tucat szereplő tevékenységét részletezte, akiket bűnszervezet kezdeményezésével, abban való részvételével és irányításával, csalással, zsarolási kísérlettel és korrupcióval vádoltak.

Korreasz a görög labdarúgás számos vezető alakja után nyomozott, miközben a görög hírszerzés segítségét igénybe véve telefonlehallgatásokkal gyűjtött bizonyítékokat. Úgy vélte, hogy egy óriási összeesküvést leplezett le, amelyben korrupt játékvezetők akarták befolyásolni az eredményeket.

Hat évvel később, 2021 januárjában 28 kulcsszereplőt, köztük az Olympiakosz és a Nottingham Forest elnökét, Evangelosz Marinakiszt, több játékvezetőt és a görög szövetség több tagját végül minden vád alól felmentették.

Ugyanakkor az erőszak folytatódott, a 2014-2015-ös szezont háromszor is felfüggesztették. Egy 46 éves férfi, Kosztasz Kaculisz meghalt, amikor egy harmadosztályú meccsen a szurkolók összecsaptak egymással Krétán, a játékvezetői bizottság alelnökét megtámadták, huligánok rontottak be a pályára a Panathinaikosz és az Olympiakosz közötti derbin.

stringer / AFP A nap, amikor a PAOK-elnök Ivan Szavvidisz pisztollyal lépett a pályára

2018 márciusában Ivan Szavvidisz, a PAOK elnöke pisztollyal lépett a pályára, mert elégedetlen volt a játékvezetővel, aki a hajrában érvénytelenített egy gólt az AEK Athén ellen. A bajnokságot ismét felfüggesztették, a szaloniki csapattól pontokat vontak le.

2018 decemberében Tanasszisz Cilosz játékvezetőt négy csuklyás támadta meg Larissza városában, kirángatták az autójából, és összevissza verték a fejét és a lábát. A bajnokságot ismét felfüggesztették, ezúttal a játékvezetők sztrájkja miatt.

A kormány is fél a beavatkozástól

Közvetlenül a koronavírus-járvány 2020-as kezdete előtt az Olympiakosz azzal vádolta meg a PAOK elnökét, hogy – a szabályokat megsértve – titokban a Xanthi FC-nek is a tulajdonosa. Szavvidisz tagadta, hogy bármiféle szabálytalanságot követett volna el, de a PAOK-tól ismét pontokat vontak le.

8000 szurkoló tiltakozott az utcán, amit a 2016 és 2019 között sportminiszter-helyettesként dolgozó Jorgosz Vassziliadisz úgy értelmezett, hogy ez már túlmutatott a labdarúgáson.

„Egy 10 éve recesszióban lévő országban, ahol a fiatalok munkanélkülisége elérte az 50 százalékot, nem véletlenül robbantak ki erőszakos reakciók. Ráadásul ezek a futballszurkolók körében nyilvánultak meg, ahol adottak a feltételek, és ahol a manipuláció olyan gazdasági szereplőkhöz köthetők, akiket a futball mint termék, és nem mint sport érdekel.

A görög futball rendbetételére tett kísérletek olyannyira elakadtak, hogy a kormány minden lépésnél azt mérlegeli, annak milyen politikai következményei lehetnek. Az igazságszolgáltatás nem működik, a megoldás csak kívülről jöhet.

A görög futball olyan, mint egy hidra

A FIFA és az UEFA egyaránt beavatkoztak, de nem kellő eréllyel és határozottsággal. Amíg 2011-ben egy UEFA-jelentés 41 gyanúsnak vélt bajnoki eredményt részletezett a 2009–2010-es szezonból, és amely időszakot Jorgosz Nikitiadisz, a kormány akkori kulturális miniszterhelyettese a görög labdarúgás legsötétebb korszakaként írt le, addig 10 évvel később a hatóságok által megnevezett 68 gyanúsított közül csupán néhányat ítéltek el. Azokat a magas rangú tisztségviselőket vagy klubtulajdonosokat, akik tagadták a csalás, zsarolás vagy pénzmosás vádját, mind felmentették.

2016-ban az európai szövetség különleges megbízottakat küldött a görög futball megtisztítására, de annak ellenére, hogy Alekszandr Ceferin, az UEFA elnöke és Kirjakosz Micotakisz görög miniszterelnök közös memorandumot írt alá, semmi előrelépés nem történt.

A legutóbbi frissítés múlt kedden, február 22-én érkezett, amikor az UEFA és a FIFA közös levélben szólította fel a görög szövetséget, hogy sürgősen biztosítsa a legmagasabb beosztásokba való kinevezések átláthatóságát.

A klubtulajdonosok hatalmát azonban egyelőre képtelenség megtörni. Georgiosz Antonopoulosz, a Teesside Egyetem kriminológia-professzora is ebben látja a legnagyobb problémát.

„Görögországban a sikeres klubelnökké válás nem a futball iránti szeretet vagy törődés eredménye. Ez csak azért fontos, hogy valaki az üzleti és politikai hatalmát és befolyását ezáltal szilárdítsa meg.”

Az egykori játékvezető, Konsztantineasz a görög mitológiából vett példával illusztrálta a helyzetet:

A görög futball olyan, mint egy hidra. Ha a sok feje közül levágsz egyet, újak nőnek helyette.

A görög hős is megfutamodott

Sokan úgy gondolták, hogy Teodorosz Zagorakisz lesz az az ember, aki képes lesz megoldani a problémát. A 120-szoros válogatott középpályás hihetetlen népszerűségnek örvendett, hiszen kulcsembere volt a 2004-ben meglepetésre Európa-bajnokságot nyert csapatnak. A dicső múlt olyan hátszelet adott neki, hogy 2021 márciusában az ország labdarúgó-szövetségének elnökévé is megválasztották.

 

Zagorakisz – aki 2014 óta EP-képviselőként is dolgozott – a 68 szavazatból 66-ot begyűjtve győzött, és azonnal bejelentette, fő célja a korrupció felszámolása. A fellángolás azonban csupán 165 napig tartott, a Leicester City és a Bologna egykori középpályása szeptember 8-án, láthatóan kiábrándulva a feladatból, a mérgező légkörre hivatkozva lemondott.

Olvasói sztorik