Az ötszörös győztes eddig mindössze egyszer lehetett házigazda, se az éghajlat, se a politikai helyzet, se a létesítmények minősége nem volt megfelelő a duplázáshoz. Ezért elképzelhető, hogy a futballőrült országban micsoda kitörő lelkesedéssel fogadták 2014 szeptemberében, hogy megkapta a 2019-es tornát.
Nem tévedés, a 2019-est, ám a felkészülés olyan gyatrán haladt, hogy az Afrikai Labdarúgó Szövetség (CAF) – megelőzve a kudarcot – 2018. november 30-án elvette ezt a jogot, és Egyiptomnak adta a tornát. Ugyanakkor hagyott egy kiskaput és a kiosztott jogokat elcsúsztatta: Kamerun 2021-re kapott még egy lehetőséget, Elefántcsontpart 2023-ban, Guinea pedig 2025-ben lehet majd házigazda.
Az eseményt eredetileg 2021 júniusában és júliusában rendezték volna, de a CAF 2020. január 15-én bejelentette, hogy az ebben az időszakban uralkodó kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt 2021. január 9. és február 6. közötti időpontot tartja célszerűnek. Ám a világjárvány újabb halasztást hozott, így került a torna 2022 januárjára.
Őszi rendezés kellene
Néhány európai klub zúgolódott azzal kapcsolatban, hogy a szezon közepén el kell engedniük a játékosaikat. Ez elsősorban a topligákat, leginkább a briteket sújtja, nem véletlen, hogy pár ottani sportvezető azzal is fenyegetőzött, hogy vagy gatyába rázzák a koronavírus-protokollt, vagy szembeszállnak a FIFA rendelkezéseivel és megtiltják labdarúgóiknak a részvételt.
Bár a CAF és a FIFA elfogadta a klubok kérését, így a csapatok az előírtnál egy héttel később, január 3-án engedhették el játékosaikat.
A kameruni éghajlat és az, hogy a kétévente megrendezett torna ugyanabban az évben van, mint a világbajnokság, behatárolja az időzítési lehetőségeket. A 2023-as Afrika Kupát a tervek szerint jövő év júniusában és júliusában tartják Elefántcsontparton, de Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke azt javasolta, hogy a jövőben szeptember és november közé helyezzék át a viadalt.
Ambazóniáért harcolnak
A problémák azonban túlmutatnak a víruson. Az egy dolog, hogy Kamerun 26 milliós lakosságának kevesebb, mint 3 százaléka (!) van teljesen beoltva koronvaírus ellen, de a környező nyugat- és közép-afrikai országokban is jóval 10 százalék alatti az oltottak aránya.
A kameruni hatóságok és az afrikai szövetség megállapodása értelmében a meccseket csupán a teljesen beoltott szurkolók látogathatják, akik ráadásul negatív tesztet is föl tudnak mutatni, így várhatóan nem lesz nagy tumultus a stadionokban. Már ha egyáltalán a létesítmények elkészülnek teljes egészében.
A nyitómérkőzést vasárnap délután a házigazda Kamerun és Burkina Faso vívja a yaoundei Olembe Stadionban, amely 370 millió dolláros felújításon esett át, de hivatalosan még nem nyitották meg. Az ütemtervtől annyira elmaradtak, hogy novemberben a CAF a nyitómeccs áthelyezésével fenyegetőzött.
Márpedig a város nyolc mérkőzés házigazdája lesz, köztük két kieséses szakaszban rendezendő összecsapásnak.
Noha Limbe viszonylag csendes település, 2020 januárjában két bombamerénylet is megmutatta a város sebezhetőségét. Novemberben egy egyetemi campuson történt robbanás 13 diákot megsebesített – az eset körülbelül egy mérföldnyire történt az Afrikai Kupa egyik hivatalos edzőtáborától.
Helyi tisztségviselők azt mondták, hogy a megtett biztonsági intézkedések azt jelentik, hogy nem lesz fennakadás, a rend fenntartása érdekében a héten páncélozott járműveket és ellenőrzőpontokat telepítettek városszerte
Öt játékos érkezik az NB I-ből
Ami az esélyeket illeti, a címvédő Algéria számára minden adott, a Manchester City szélsője, Rijad Mahrez vezette válogatott 34 meccs óta veretlen, és ugyan a koronavírus-fertőzések miatt törölni kellett egy hete a Gambia elleni barátságos meccsét, jó formában érkezik meg a tornára.
A fő kihívók között van Sadio Mané Szenegálja, amely három éve a második lett, illetve a hétszeres bajnok Egyiptom, amely a világ egyik legjobb játékosával büszkélkedhet Mohamed Szalah személyében.
Ghána és Nigéria a kontinens legsikeresebb országai közé tartozik, de egyikük sem volt meggyőző a 2022-es vb-selejtezőkön, míg a hatodik aranyérmét hajszoló Kamerun a hazai pálya erejében bízhat.
A nemzetközi sajtó Mali esetleges meglepetéséről is ír, a válogatott ugyanis eljutott a vb-pótselejtezőjébe – más kérdés, hogy Uganda, Kenya és Ruanda ellen kellett ezt kiharcolni. Anélkül, hogy vitatnánk Mali érdemeit, az Afrika Kupán Tunézia, Mauritánia és Gambia ellen nehezebb dolga lesz.
A korábbi bajnokok közül Elefántcsontpart, Marokkó és Tunézia is jelen lesz, a másik végletet a két újonc, Comore-szigetek és Gambia jelenti.
Marokkó keretében helyet kapott a Ferencváros testvérpárja, Samy és Ryan Mmaee. Rajtuk kívül ott lesz a tornán a fővárosiak tunéziai légiósa, Aissa Laidouni is, valamint a Fehérvárt erősítő zöld-foki Stopira és a gambiai Lamin Jallow.
Aubameyang szereplése kérdéses
Szinte mindegyik válogatottban voltak pozitív esetek. Szenegál csapatának például el kellett halasztania az utazását Kamerunba, mivel három játékos és hat stábtag is megfertőződött, ráadásul korábban két futballistája Európában került karanténba, így nem is csatlakozhatott a kerethez.
Korábban a házigazda csapatát, valamint Burkina Faso, a Zöld-foki Köztársaság, Tunézia, Nigéria és Elefántcsontpart válogatottjait sem kerülte el a járvány. Legutóbb pedig a gaboniaknál adódtak gondok, csütörtökön ugyanis kiderült, hogy – mások mellett – az együttes legjobbja, Pierre-Emerick Aubameyang is koronavírusos és erősen kérdéses a szereplése a válogatott hétfői nyitómeccsén.
Az Afrika Kupát Yaoundé két, továbbá Douala, Garoua, Bafoussam és Limbe egy-egy stadionjában rendezik. Az arénákba a házigazda Kamerun találkozóira a stadionok kapacitásának 80 százaléka lesz kihasználható, minden más meccs esetében pedig az adott aréna férőhelyeinek legfeljebb 60 százalékát foglalhatják el a szurkolók.
A hat négycsapatos csoportból az első kettő mellett a négy legjobb harmadik jut a nyolcaddöntőbe, onnantól egyenes kieséses rendszerben folytatódik a küzdelem. A döntőt február 6-án a fővárosban játsszák.
