Út a 100 ezerig
2005-ben a brit Merseyside-ban Kyle Mulholland a barátaival focizott a pályán, mikor a tinédzser összeroskadt, majd életét vesztette szívmegállás miatt. Holott teljesen egészséges volt, és amennyiben hamar szakszerű kezelést kapott volna defibrillációval egybekötve, az orvosok szerint még mindig élhetne. A fiú testvére, Astley Mulholland (aki a Trafford FC amatőr csapatban szintén futballozik) évek óta kampányol Nagy-Britanniában azért, hogy minden futballpályán – a legalacsonyabb osztályokban is – legyen egy defibrillátor.
Christian Eriksen látványa, ahogy feküdt a gyepen, mindent előhozott az emlékeimből: arra gondoltam, még mindig van mit tenni a játékosok biztonságáért
– szedte össze a gondolatait Mulholland az ominozóus dán–finn Eb-mérkőzés után a Sky News-nak. Öt évvel ezelőtt indított egy petíciót annak érdekében, hogy az angol labdarúgó-szövetség lépjen valamit az ügyben. Ehhez százezer aláírásra volna szükség, neki hatvanezret sikerült összegyűjtenie, de a brit kormány csak akkor hajlandó tárgyalni az ügyről, ha megvan a kellő mennyiségű aláírás. Eriksen esete azonban többek szemét felnyitotta a szigetországban, ahol nem minden pályán rendelkeznek életmentő készülékkel, ugyanis sok klub nem tudja finanszírozni az eszköz 800 és 2500 font között mozgó árát. Már az is nagy segítség volna, ha képzett ápolók lennének jelen a futballmérkőzéseken, de ennek is jelentős a költsége.
Fabrice Muamba a Bolton játékosa volt 2012-ben, mikor egy Tottenham elleni FA-kupa mérkőzésen megállt a szíve, ott helyben újra kellett éleszteni, majd egy londoni kórház intenzív osztályán tovább ismételgették a folyamatot, később szerencsére felépült a futballista.
Akár egy tűzoltókészüléknek, úgy a defibrillátornak is mindenhol elérhetőnek kellene lennie. Fantasztikus volt, hogy Christian mennyire gyorsan segítséget kapott
– mesélte az eset után a BBC-nek a brit futballista. Ő ugyanakkor orvosi tanácsra később visszavonult a futballtól, és szintén így tett Iker Casillas is 2019 májusában, aki szívrohama után fél évvel még edzésbe állt, de nem javasolták neki, hogy harminckilenc évesen kockáztassa az egészségét.
Mi a helyzet itthon? Például a megyei pályákon?
Megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget a hazai futballpályákon lévő életmentő eszközök ügyében, miután 2018-ban a Magyar Nemzet arról számolt be: az MLSZ pályázatot írt ki defibrillátorok beszerzésére, hogy minden futballpályára juttassanak egyet – első osztálytól a megyei szintekig. Mint megtudtuk, a cikkben említett pályázat már a második ilyen volt, először 2017 decemberében írt ki az MLSZ közbeszerzési eljárást az eszközökre.
A defibrillátorok 10 százalékos regisztrációs díj ellenében 2018 augusztusával bezárólag kiosztásra kerültek a pályázó amatőr sportszervezetek részére. 2018 decemberében 784 defibrillátor beszerzésére és azok oktatására írt ki újabb közbeszerzést az MLSZ. 769 eszköz került amatőr sportszervezetekhez, immár csak 5 százalékos regisztrációs díj megfizetése és a szükséges oktatások elvégzése alapján. A ki nem osztott 15 defibrillátor egy 2016-os, 40 db-os beszerzéssel együtt az MLSZ megyei igazgatóságaira került
– kaptunk információt az MLSZ kommunikációs részlegétől. Lapunk azt is megtudta, hogy
Az alsóbb osztályokban – tehát megyei szinteken – is szigorú a szabályozás a defibrilliátorokat illetően.
Az MLSZ Infrastruktúra Szabályzata a 2020/21-es bajnoki évad kezdetétől valamennyi labdarúgópálya esetében megköveteli az újraélesztő készülék jelenlétét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MLSZ versenyrendszereiben kizárólag olyan pálya hitelesíthető, és így csak olyan pályán rendezhető mérkőzés, amelyen újraélesztő készülék található. Jelenleg nincs olyan futballklub, amely ne rendelkezne defibrillátorral.
A futballmeccseken jelenlévő orvosi csapatot mindig a szervező klubnak kell biztosítania, azaz egy Ferencváros–Fehérvár mérkőzésen a hazai csapat felelős azért, hogy professzionális egészségügyi ellátást, felkészült, képzett szakembereket biztosítson az adott mérkőzésre. Válogatott szinten ugyanez a helyzet: amennyiben a magyar labdarúgó-válogatott vendégül lát egy csapatot, az MLSZ biztosítja az orvosi stáb jelenlétét.
Mi tudnánk úgy reagálni, mint Simon Kjaer?
A hirtelen szívhalál okai között rejtett szívbetegségeket kell keresni, amelyek a sportolás mellett katasztrófához vezethetnek. Dr. Szelid Zsolt, az MLSZ és az UEFA Orvosi Bizottságának tagja néhány évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy évente 100 ezer sportoló közül 4–6 főt veszítünk el hirtelen szívhalál miatt. Ennek hátterében leggyakrabban szívizombetegségek, a szív elektromos betegségei, billentyűhibák vagy szívizomgyulladás állnak. Amikor a baj megtörténik, a csapattársak, edzők vannak hirtelen a közelben, így egy alapszintű képzésben ők is részesülnek, ezt basic life supportnak nevezik, itt a mellkas megfelelő ritmusú nyomásának megtanulása és a defibrillátor használatának elsajátítása zajlik.
Ezek az eszközök automata vagy félautomata üzemmódban használhatók, magyar nyelven adnak utasítást, elemzik a páciens szívritmusát, eldöntve, szükséges-e az elektromos sokk. Nem véletlen, hogy a meglétét fontosnak tartják, ugyanis, ha súlyos szívpanasz üti fel a fejét, percenként 7 százalékkal csökken az esély a sikeres szívritmus visszaállítására. Szelid Zsolt hozzátette, az újjáélesztés is egy csapatmunka, ugyanis a mellkas nyomásában hamar, nagyjából két perc alatt el lehet fáradni, így érdemes cserélni azokat, akik ezt végzik.
Az elsosegely.hu weboldal felhívja a figyelmet, hogy az újjáélesztés menetét mindenki könnyedén elsajátíthatja, az első percek sorsdöntők lehetnek, addig ugyanis nincs helyszínen mentő. A megfelelő eljárás így néz ki hat lépésben:
- Ha a páciens nem reagál, meg kell vizsgálni, van-e légzése.
- Hívni kell a mentőket, elmondva, hogy újraélesztéshez kérnek segítséget.
- Mellkas-kompressziót kell végezni: két kézfej ujjaknál összekapcsolva, a tenyér párnás részét a mellkas középvonalára, a szegycsont alsó felére kell helyezni.
- Harminc lenyomást kell végezni.
- Ha van erről tudásunk, két befújást kell végezni: a beteg orrát be kell fogni, normál légvételnyi levegőt a szájába kell fújni.
- A 30:2 arányú kompresszió-befúvást addig kell végezni, míg nem érkezik meg a mentő vagy a defibrillátor a helyszínre.
Ezt figyelembe véve Simon Kjaer eszmélt a leggyorsabban, mikor Christian Eriksen összeesett: a dán csapatkapitány odafutott a játékoshoz, stabil oldalfekvésbe helyezte, gondoskodott arról, hogy az ájult Eriksen ne tudja lenyelni a nyelvét, majd hozzálátott a mellkas-kompresszióhoz, míg az orvosi stáb megérkezett a helyszínre. A játékvezető, Anthony Taylor szerepe is óriási volt, hiszen azonnal reagált a bajra, és hívta az ápolókat a pályára, így megkezdődhetett a futballista újraélesztése – mindkét döntés kulcsfontosságúnak mondható utólag.
Nagy rá az esély, hogy Eriksennek vissza kell vonulnia
Eriksen azóta már jobban van, de szívműtétje volt, mellkasának bőre alá egy ICD-t (Implantable cardioverter defibrillator) kellett elhelyezni. Az eszközt szívrohamok vagy diagnosztizált szívritmuszavar esetén ültetik be a szervezetbe annak érdekében, hogy a szerkezet, amikor újra leállna a szív, azonnal újrainduljon sorozatingerléssel. Tehát nem pacemakerről van szó, mert nem a szívverés beállítására használják, hanem annak újraindítására. Mint az eset után kiderült, Eriksen szívét mindössze egyszer kellett újraindítani, fél perccel később már a szeme is nyitva volt, beszélni is tudott, ez kivételes eset, általában sikertelenebbek ezek a kísérletek. Sőt, a dán azon csodálkozott, hogy huszonkilenc éves létére hogy történhetett vele ilyesmi. Az is bebizonyosodott, hogy nem szenvedett agykárosodást, magánál volt, mikor kórházba szállították.
Kevés profi sportoló folytatja karrierjét egy ilyen eset után (Daley Blind holland védő is ICD-vel a testében futballozik), nem is ajánlott átlag sporttevékenységnél nagyobb erőket mozgósítani az eszközzel a testünkben. Ez azt jelenti, Eriksennek nagy eséllyel vissza kell vonulnia a futballtól, ráadásul olaszországi pályafutásának mindenképp vége, az Inter ugyanis nem tudja tovább foglalkoztatni őt az eset után. A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kardiológus specialistája, dr. Scott Murray árulta el, hogy a szigorú olasz szabályrendszer szab gátat ennek.
Olaszországban az emberek nem vehetnek részt sportolóként sporteseményeken, ha súlyos szívproblémát diagnosztizálnak náluk. Ez a törvény. Több mint húsz éve így van ez, és ennek köszönhetően csökkent a szívrohamban elhunyt futballisták száma három százalékról egy százalék alá.
Az olasz labdarúgó-válogatottnál – noha nem náluk történt a baj – nagyon komolyan veszik Eriksen esetét: Gabriele Gravina, az Olasz Labdarúgó Szövetség elnöke szerint az olaszországi futballistáknak kötelező elsősegély-tanfolyamokon kell részt venniük, ekképp az olasz válogatott játékosok már most, az Eb alatt kapnak ilyen továbbképzést a covercianói edzőtáborban.
