Öt néző is beszállt a karácsonyi futballmeccsbe, de 18-0-s vereség lett a vége

Az angol labdarúgásban évtizedek óta hagyomány, hogy karácsony másnapján, azaz december 26-án mérkőzéseket rendeznek. De ez sokáig december 25-én is így volt: a ritka munkaszüneti napok egyikeként ez jelentette az igazi karácsonyi, családi összejöveteleket a férfiaknak, amit a karácsonyi ebéd előzött meg vagy követett.

Kapcsolódó

Karácsonyi futballmérkőzés a lövészárkok poklában

105 éve brit és német katonák fittyet hánytak a háborúra, fegyverszünettel és focival ünnepeltek.

Érdekesség, hogy amíg 1957-ben még 38 ligameccset vívtak december 25-én (köztük olyan csemegékkel, mint a Chelsea–Portsmouth 7-4-es vagy a Swansea–Bristol Rovers 6-4-es összecsapás), addig két évvel később már csak két bajnokit játszottak. A legutolsó december 25-i angol bajnokira 1965-ben került sor, amikor a Blackpool 4-2-re győzött a Blackburn Rovers ellen.

A Guardian felidézett egy kevésbé ismert, mégis elképesztő eredményt, 1940. december 25-én a Norwich 18-0-ra győzte le a Brightont. A háborús évek rendkívüli körülményei más szabályokat is eredményeztek, a furcsa normákba az is belefért, hogy a játékosok vendégszerepelhettek más csapatokban, vagy olyan emberek léphettek pályára, akik igazából nem is voltak futballisták.

Ez történt a már említett nyolcvan évvel ezelőtti mérkőzésen is. Charlie Webb, a Brighton edzője mindössze négy játékossal indult el a 300 km-es útra, a rutinos Joe Wilson mellett három ifjúsági játékos, Roy Watts, Charlie Chase és Charlie Harman tartott vele.

Úgy tervezte, hogy az idegenbeli mérkőzés helyszínén találkozik majd a csapat többi tagjával. A háború miatt azonban senki más nem jelent meg. De Webb nem adta fel, körbesétált és az 1500 néző között önkénteseket keresett, akik esetleg kisegítik. Öten vállalkoztak erre, egyikük a kapus, Bartram volt, aki bizony emlékezetes karácsonyt szerzett magának a bekapott 18 góllal.

Abban az időben volt egy katonai ezred Norwichban állomásozott, tagja volt a Bolton Wanderers középső védője, Jimmy Ithell, aki szintén vállalta a játékot, míg a Norwich átadta egyik ifjúsági játékosát, Derek Dye-t, akinek ez is maradt az egyetlen szereplése pályafutása során.

A Norwichot nem érdekelte a kialakult helyzet, a félidőben már 10-0-ra vezetett, végül a hatgólos Fred Chadwick vezetésével 18-0-ra nyert.

„Vicces helyzet volt, de Webb nem nevetett, amikor a másik hét játékosunk nem érkezett meg. De ragaszkodott hozzá, hogy lejátsszuk a meccset. Nem tudom, ki volt a kapusunk, de teljesen reménytelennek tűnt. Emlékszem, hogy Webb azt mondta a meccs után, milyen büszke ránk.

Tudtuk, hogy nincs esélyünk. Ha jobban belegondolunk, nem is vettük annyira komolyan az egészet. De sohasem felejtem el

– nyilatkozta Charlie Harman 2001-ben.