Az biztos, hogy nem a Bajnokok Ligája utolsó csoportköre során hízott nagyobbra a magyarországi Atlético Madrid rajongói klub. A Szoboszlai Dominikkel felálló Salzburg végig bátran játszott, helyzetei is voltak – a magyar válogatott játékos is ziccerbe került egy szép kényszerítő után –, mégis a spanyol csapat volt, amelyik a gólokat rúgta. És hiába volt jobb nemcsak szemre, hanem szinte az összes statisztikai mutatóban az osztrák bajnok, a madridiak 2-0-ra nyertek és továbbjutottak.
A spanyol játék maga nem volt szemet gyönyörködtető, igaz, abban is meg lehet látni a szépséget, amikor egy csapat ennyire fegyelmezetten hajtja végre az edzője utasításait. A madridi továbbjutás egyik legfontosabb játékosa Yannick Carrasco volt, aki elég komoly mezőnymunkát tett be a közösbe: bejátszotta a pálya bal oldalát, miközben az első gól az ő szabadrúgása után esett, majd a hajrában ő biztosította be a győzelmet egy okos lövéssel.
A 27 éves belga amúgy is Diego Simeone átformálódó csapatának egyik legfontosabb fegyvere, aki korábban elsősorban támadott, idén azonban sokoldalúságával tud igazán hasznos lenni. Pedig 2018-ban még nagyon úgy tűnt, vége az atléticós időszakának, és ő is egyike lesz azoknak a futballistáknak, akik karrierjük legígéretesebb éveit nem az európai topfutballban, hanem a kínai szuperligában töltik, hogy aztán majd évek múlva egy középcsapatban még lehúzzanak pár évet. Yannick Carrasco viszont azon kevesek egyike, aki talán még jobb is lett, mióta visszatért.
A furcsa kínai kitérő
A 2015-ben a Monacóból leigazolt Carrasco ugyan az első atléticós szezonjában már Bajnokok Ligája-döntőt játszhatott (gólt is szerzett, de a Real nyert tizenegyesekkel), igazából a második idénye sikerült kiemelkedően jól, amikor 53 mérkőzésen is pályára lépett, lőtt 14 gólt és kiosztott öt gólpasszt is.
A rá következő szezonja sem indult rosszul, aztán volt egy térdsérülése, ami miatt kiesett a pikszisből. Azt követően főleg már csak a kispadról állt be, majd már onnan sem, kívülről figyelte, hogyan teljesít az Atlético Madrid a pályán. Érezhetően nem élvezte már Simeone bizalmát, miközben vészesen közeledett az oroszországi világbajnokság. Úgy tűnt, hogy marad, mert januárban nem váltott, amivel el is szállt annak a lehetősége, hogy egy topligába kerüljön.
Az nem meglepő, ha valaki a több játéklehetőség reményében csapatot vált a világbajnokság évében. Az már sokkal inkább, hogy eltűnik szem elől és Kínába igazol. Válogatott csapattársa, Eden Hazard ugyanakkor megvédte a döntést.
„Nem tudom, mi jár a fejében, csak azt, hogy el akart menni az Atléticóból. Talán Kína volt az egyetlen lehetőség. Még mindig jobb Kínában sokat játszani, mint a La Ligában a padon ücsörögni. Bizarr választásnak tűnhet, de oka volt rá, ebben biztos vagyok” – mondta az ESPN-nek két és fél évvel ezelőtt Hazard, és igaza volt, ugyanis a KO-vereséggel való nyitás után csak jöttek a Carrasco-gólok, egyértelműen a kiemelkedő játékosok közé tartozott a bajnokságban, Roberto Martínez magával vitte a világbajnokságra, négy mérkőzésen játszott a belga bronzot hozó tornán.
Nemcsak az úti cél, hanem a választás is furcsa volt Carrasco részéről, ugyanis a Talian csapatának az a Wanda-csoport a tulajdonosa, amelynek korábban részesedése volt az Atlético Madridban és most is a spanyol klub stadionjának a névadó szponzora. Pont az átigazolás előtt adta el tulajdonrészét 50 millió euróért a vállalat, majd 48 milliót fizetett Carrascóért és Nicolas Gaitanért az Atléticónak – és már egyikük sem játszik ott.
Akárhogy is, Carrasco két év alatt 52 mérkőzésen lépett pályára, 24 gólja és 17 gólpassza volt a Talianban.
Mintha mi sem történt volna
Aztán 2020 januárjában az Atlético Madrid bejelentette, hogy megegyezett a kínai klubbal és kölcsönveszi a belgát. Ugyan a Premier League-ből állandó érdeklődés mutatkozott iránta, mégis azt a csapatot választotta, ahol egyszer már megégette magát.
A koronvírus-járvány miatt a nyár végéig elhúzódó szezonban Simeone elsősorban a kispadról vetette be, hogy új lendületet adjon a szélen a mérkőzések hajráiban, de már egyre többször bukkant fel ekkor is hátrébb, mint ahogy azt tőle megszokhattuk korábban. Mostanra viszont már egyértelműen visszább rendelték, sokkal többet kell a védekezésből kivennie a részét, miközben pontrúgásai állandó veszélyt hordoznak magukban és meccsgyőztes megoldásai vannak:
- a Salzburg elleni gólja és gólpassza,
- valamint a Barcelona elleni győztes találata is ezt bizonyítják.
Az Atlético meg azt követően, hogy elfáradni látszott Simeone irányítása alatt, most épp vezeti a bajnokságot és továbbjutott a Bajnokok Ligájában. A legnagyobb riválisok közül a Barcelonával már sikerült kitolni egy győzelemmel, és ugyan a Realnál kicsit megnyugodhattak, hogy túlélték a BL-csoportkört, a bajnokságban akadnak kisiklások és egyáltalán nem olyan biztos Zinédine Zidane helye, mint azt nyáron, a bajnoki cím megnyerésekor gondolhattuk volna.
Ha az Atléti nyerne a szombati rangadón, kilenc pont lenne a madridi csapatok közti különbség.
