Nemzetközi foci

Botránykönyv állítja, hogy Ibrahimovic terrorban tartotta válogatott társait

Eddig sem a visszafogottságáról és introvertált jelleméről volt híres Zlatan Ibrahimovic, de egy szerdán megjelenő svédországi futballkönyv még rátesz egy lapáttal az egoista szupersztárról kialakított képre. Az már biztos, hogy Olof Lundh válogatottról írt műve az év egyik botránykönyve lesz Skandináviában – kérdés persze, mi igaz belőle.

A könyv ajánlója szerint Olof Lundh az 1990-es évek vége óta követi a férfiválogatottat, rengeteg edzésen és mérkőzésen ott volt, és ezúttal összeszedett 19 történetet Svédország nemzeti csapatáról. „A válogatott Lundh szerint” című új könyvében akad egy fejezet, amely a „Konfliktusok, csoportosulások és csend Zlatan körül” címet kapta, ebből kedden több svéd portál is szemezgetett.

Nem véletlenül, Lundh ugyanis ebben arról ír, hogy önmagukat meg nem nevező, anonimitásban maradó játékosok és a vezetők arról tanúskodtak, hogy

Zlatan Ibrahimovic szidta, félelemben tartotta, szinte terrorizálta a válogatott több labdarúgóját is.

Rendőrségi ügy is lehetett volna

Ibra: 116/62

Zlatan Ibrahimovic 2001 és 2016 között 116 mérkőzést játszott a svéd válogatottban és 62 gólt szerzett. A négy évvel ezelőtti Európa-bajnokság után vonult vissza a nemzeti csapattól, jelenleg az AC Milan játékosa.

Az Espressen szerint egy, a válogatottnál régóta dolgozó vezető megerősítette a könyvben szereplő információkat, és azt, hogyan bánt más játékosokkal Zlatan Ibrahimovic.

„Magas szintű bántalmazás volt, olyan, amit normális esetben a rendőrségen is jelenteni kellett volna. Nem ezt tenné, ha terrorizálnák és zaklatnák minden alkalommal? Pedig ez történt, szörnyű volt” – nyilatkozta.

Szerinte Ibrahimovic minden válogatott összetartáson így viselkedett. „Napról napra folytatódott, nem lehet jó érzés, ha minden alkalommal azt vágja a fejedhez, milyen rohadtul csúnya vagy. De nem hiszem, hogy mérlegelte volna, milyen rosszul bánik az emberekkel, számára ez mindennapos volt.”

Hozzátette, Zlatan viselkedése miatt a válogatott teljesítménye is romlott.

„Ha 50 százalékkal jobb, mint a második legjobb játékos, de a többiek a félelemtől és rettegéstől tíz százalékkal gyengébben teljesítenek, akkor 100 százalékot veszítünk. Nézze meg az eredményeket: amióta abbahagyta sokkal jobbak vagyunk.

Mondom ezt úgy, hogy ha azt kérdezné tőlem, ki minden idők legjobb svéd futballistája, akkor azt mondanám, hogy Zlatan.

A csapatkapitány a maga útját járta

Nem titok, hogy a klasszis magas követelményeket támasztott környezetével szemben, ő viszont magasról tett mindenféle szabályra. Lundh több ilyen esetről is mesélt, megemlítve, hogy az akkori szövetségi kapitány, Erik Hamrén mennyire máshogy viszonyult hozzá, mint társaihoz.

„2013. március 22-én az írek elleni világbajnoki selejtezőn például nem jelent meg a mérkőzés kezdete előtt a megbeszélt időben, Marcus Allbäcknek kellett végül odahívnia. Késett, de ezért senki sem szólt neki. A csapatkapitány a maga útját járta, és bár ez a hozzáállás irritálta a csapat többi tagját, többször is megesett” – olvasható a könyvben.

„Ha ötperces késéssel érkeztem, azt mondták: »Hol a fenében voltál?« Ha Zlatan későn érkezett, akkor az nem volt probléma. A csapat százszázalékosan elfogadta, hogy őt egy kicsit szabadabb gyeplővel kezelik. Mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoztak, kivéve őt” – nyilatkozta a könyvben az akkori válogatott keret egyik játékosa.

Egy másik játékos szerint Zlatant semmiért sem vonták felelősségre. „De nehéz hibáztatni Erik Hamrént, nem lehetett neki sem könnyű.”

Az ominózus írek elleni hazai meccs egyébként gól nélküli döntetlennel zárult. A lefújás után az öltözőben Ibrahimovic természetesen több csapattársát is kritizálta, majd a könyv szerint a következőt mondta:

Mi a fenének játszom ebben a csapatban?

Van, aki nem is emlékszik rá

A könyv szerint az egyik játékos, akire rászállt, Oscar Lewicki, a Malmö középpályása volt, akit a 2016-os Európa-bajnokság első, Írország elleni meccsének szünetében támadott le.

Ez volt a legrosszabb, amit átéltem, és senki sem mert beavatkozni, sem vezetők, sem játékosok. Sokáig tartott, az egyik idősebb vezető ki is ment és bezárta maga mögött az ajtót. Még mindig sajnálom, de nem mertem mondani semmit

– idézett a könyv egy öltözőben tartózkodó személyt.

Az Aftonbladet megkereste Lewickit, aki nem így emlékezett vissza az ügyre.

„Az ír meccsen nem kaptam semmi olyat, amire emlékeznék. Azonban az Olaszország elleni második meccs után valóban úgy jött be az öltözőbe, hogy azt mondta: »Meg kellett volna ölnöd, Oscar!« Vagyis a 88. percben bekapott, végül 1-0-s vereséget jelentő gólnál megállíthattam volna a támadást. De ez sem volt rendkívüli sértés.”

Lewicki hozzátette, neki sohasem az jött le Ibrahimovic viselkedéséből, hogy mindenkit le akar torkollni, egyszerűen mindenkiből és önmagából is a legtöbbet akarta kihozni.

Sokan a reakcióktól félnek

A lap természetesen megszólaltatta a szerzőt, de Olof Lundh nem lepődött meg a tagadáson.

„Nem hátrálok meg, mert többen, hatan-heten is meséltek az ír meccsről. Hat hónappal később beszéltem Oscarral, ő is valami hasonlót mondott” – nyilatkozta.

A könyvében gyakran névtelen forrásokra volt kénytelen hivatkozni, különösen, amikor Zlatant érintő kritikákról van szó.

„Persze, ez nem optimális, jobb lett volna, ha mindenki névvel vállalja. De nem könnyű. A futballkultúra része, hogy ami az öltözőben történik, az ott is marad.

A futballvilág meglehetősen kicsi, és ha szeretne még valaki elérni valamit, akkor jobb, ha csendben marad.

Szerinte nem is Ibrahimovictól félnek, sokkal inkább a reakcióktól. Attól, hogy irigységgel vádolják őket.

„Aki felvállalja, ahhoz bárki odamehetne, hogy mi a francot gondol magáról, hogy mer becsmérelni valakit, aki harmincszor annyi címet szerzett, mint ő. Így aztán sok játékos felteszi magának a kérdést, hogy miért kellene felvállalnia ezt a konfliktust.”

Kattintás- és pénzhajhászás?

A Sportbladet informátora szerint a svéd férfi és női válogatottak mellett álló menedzser, Lasse Richt volt az, aki állítólag „rohadtul, nem szándékozom ennek része lenni” felkiáltással távozott a fentebb már említett írek elleni meccset követően az öltözőből. A lapnak azonban nem volt hajlandó megerősíteni ezt, mint ahogy azt is cáfolta, hogy valaha is kiállt volna egy durva Ibrahimovic mellett

„Ami egy öltözőben történik, az öltözőben is marad. Ott néha nagyobb az adrenalin, a kívülről érkező emberek nem is érthetik. Minden, amit Lundh ír, túlzás. De valószínűleg ez azért van, mert kattintásokat és pénzt akar. Az pedig, hogy névtelen forrásokra hivatkozik… Aki ezeket mondja, álljon elő, vállalja fel. Akkor lesz hiteles” – mondta.

Hasonlóképpen vélekedett Hakan Sjöstrand, a Svéd Labdarúgó Szövetség főtitkára, aki azt mondta, nem lehet befeketíteni minden idők legnagyobb és legfontosabb svéd futballistáját.

Már a könyv címe is beszédes: A válogatott Lundh szerint… nem pedig A válogatott az igazság szerint. Ez számomra jelentős különbség

mondta.

Szerinte szó nincs az elitfutballban uralkodó csendkultúráról.

„Azt hiszem, inkább arról van szó, hogy ha Zlatanról akarok írni, akkor megpróbálok dramatizálni és kijelenteni olyan dogokat, hogy PR-szempontból egyáltalán érdekes legyen a könyv. Ez ilyen egyszerű.”

Kiemelt fotó: Zlatan Ibrahimovic és Erik Hamren kapitány a 2016-o Eb-n. Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.