Miura igazi sztár, soha véget nem érő karrierje elbűvölte a futballrajongókat szerte a világon, a szerződéshosszabbításáról a BBC és a CNN is beszámolt (egyébként 2021. január 31-ig még jelenlegi klubja kötelékébe tartozik).
De mi a titka? Hogyan tudta az átlagnál legalább 15 évvel meghosszabbítani a pályafutását?
Az 53 éves klasszis a BBC-nek azt mondta, a történet az 1970-es világbajnoksággal, Pelével és egy 8 mm-es kamerával kezdődött. Egy sizukai családban nőtt fel, ahol édesapja a sportág lelkes rajongója volt. Olyannyira, hogy 1970-ben elment a mexikói vébére is.
„Ha már ott volt, egy 8 mm-es videokamerával is dolgozott. Pelé abban az időben játszott, én pedig az apám által készített videókon nőttem fel. Rajongója lettem a brazil futballnak és kiskoromtól kezdve profi játékos akartam lenni” – mesélte.
Csakis futballista akart lenni
Abban az időben még nem volt Japánban profi bajnokság és profi játékos, de apjának megvoltak a brazil kapcsolatai, így fia 15 éves korában otthagyta a családot, és Dél-Amerikába költözött.
„Nem értettem a nyelvet, a szokások is mások voltak, így természetesen magányosnak éreztem magam. Az első három hónap nagyon nehéz volt. De nem volt B tervem, csakis futballista akartam lenni” – mondta.
A Sao Paulo-i Clube Atlético Juventus ifjúsági csapatában kezdett futballozni, onnan szerződtette profinak a Santos, később megfordult a Palmeirasban és a Coritibában is Ugyan kiugró eredményeket nem ért el, de megismerte a futsalt, és sokat profitált belőle.
1990-ben hazatért, a Verdy Kawasaki játékosaként ő lett az 1993-ban megalakult profi futballbajnokság, a J. League első MVP-je, azaz legértékesebb játékosa. Ebben az évben megválasztották a legjobb ázsiai labdarúgónak, a Genoa pedig bejelentkezett érte.
Ott 21 mérkőzésen mindössze egy gólt szerzett – igaz, első meccsén mindjárt meg is sérült egy Franco Baresivel történt összecsapás miatt –
1999-ben 12 meccset játszott a horvát Dinamo Zagreb csapatában is, majd a Kyoto Purple Sanga (1999-2000) és a Vissel Kobe (2001-2005) után igazolt jelenlegi klubjához.
Olyan isten, mint Diego Maradona
A válogatottban 1990-ben mutatkozott be, 89 mérkőzésen 55-ször volt eredményes, ezzel a 80 gólos Kamamoto Kunisige (1964-1977) mögött a második a hazai góllövőlistán. Japán első világbajnoki szereplését is neki köszönhette, hiszen a selejtezők során 14 gólt szerzett, azonban Okada Takesi szövetségi kapitány nem vitte ki magával az 1998-as franciaországi vébére.
Az, hogy 53 évesen még mindig aktív, különös jelentőséggel bír.
„Nehéz túlbecsülni a fontosságát. Lényegében a japán profi labdarúgás megszületéséhez kötődik a személye.
Olyan istenszerű státuszt ért el, mint az argentin Diego Maradona. Felnőtt már egy, de lehet két generáció is, akik gyerekkorukban példaképként említették őt
– nyilatkozta a BBC-nek mondja Sean Carroll japán futballszakíró.
Szerinte Miura tapasztalata nagyon sokat ér a jokohamaiaknál, szerinte az országban uralkodó tisztelet és hierarchia fontossága alapján gyakorlatilag addig lesz szerződése, amíg csak akarja.
Miurától gyakran megkérdezik, mi a titka, de ő erre csak legyint és a kemény munkát, plusz az odaadást és elhivatottságot mondja.
Még mindig élvezem a focit, minden egyes pillanatban. Talán még jobban, mint amikor Brazíliában voltam
– mondta.
Kiemelt fotó: Takuya Matsumoto / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP
