Egy számítás szerint a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőjének szervezése igazságtalan, mert néhány nemzeti válogatott kijutási esélyét nagymértékben csökkenti, ha korábban jobb eredményeket értek el. A probléma oka az elhibázott szervezés és a Nemzetek Ligája rossz beillesztése a kvalifikáció folyamatába. Csató László, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) tudományos munkatársa szimulációk segítségével vizsgálta meg a selejtezőt.
2016. október 11-én a vilniusi LFF Stadionban Litvánia 2-0-ra győzte le Máltát a 2018-as labdarúgó-világbajnokság selejtezőjében, a hazai szurkolók pedig önfeledten ünnepelték csapatuk első győzelmét a sorozat harmadik mérkőzésén.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) a Nemzetek Ligája 2018-as elindításával ugyanis jelentősen módosította az Eb-selejtezők formátumát, amiből bizonyos esetekben elég rosszul jön ki a győztes csapat.
A jövő évi Eb kvalifikációja három szakaszból áll:
- a 2018-19-es UEFA Nemzetek Ligája (de a győztes Portugália nem jutott ki automatikusan),
- a 2020-as Eb közvetlen kijutást biztosító selejtezője,
- valamint a másodlagos részvételi lehetőséget adó pótselejtezője.
A 2020-as Európa-bajnokságon – amit a kontinens 12 városában, köztük Budapesten is rendeznek – ezúttal is 24 csapat szerepelhet majd, a helyekért az UEFA 55 tagállama verseng. A Nemzetek Ligája a válogatottakat a 2017 októberi, a csapatok múltbeli teljesítményét számszerűsítő UEFA-együtthatók alapján négy ligára osztotta: a legjobb 12 alkotta az A ligát, a következő 12 a B-t, majd a C-be 15, míg a D-be a maradék 16 csapat került.
Magyarország 25. helyezésével a C liga papíron legerősebb válogatottja lett, Litvánia – a fenti, 2016-ban Málta felett aratott győzelemnek köszönhetően – éppen becsúszott ugyanoda a 39. helyen. Mindegyik ligában négy csoportot szerveztek, három vagy négy csapattal, melyek oda-visszavágós körmérkőzést játszottak. Az eredmények alapján kialakult a csoportok, ebből a ligák, majd az összesített rangsor:
- az A liga 12 csapata az 1-12. helyet kapta a ligában elfoglalt helyezésük szerint,
- a B liga 12 csapata a 13-24. helyet,
- a C liga 15 csapata a 25-39. helyet,
- míg a D liga 16 csapata a 40-55. helyet.
Magyarország a C liga 2. csoportjának másodikjaként a 31. helyet szerezte meg. Ez a rangsor szolgált a következő szakasz sorsolásának alapjául is.
A 2020-as Eb selejtezője az 55 résztvevőt öt ötcsapatos és öt hatcsapatos csoportba osztotta, amelyekből az első két helyezett, összesen 20 válogatott közvetlenül kijut az Európa-bajnokságra – a fennmaradó négy helyet a pótselejtezőn fogják kiosztani. Ezen 16 csapat vesz majd részt a Nemzetek Ligája összesített rangsora alapján. Mind a négy liga egy-egy négy csapatos ágat kap, egy csoportgyőztes nem játszhat egy magasabb ligában lévő csapattal, míg a 2020-as Eb selejtezőjéről már kijutott csapatok helyét az adott liga rangsora alapján töltik fel. A rendkívül komplex szabályt nem részleteznénk, a lényeg, hogy minden liga legalább egy csoportgyőztese részt vehet az Európa-bajnokságon. Azaz a D ligából Észak-Macedónia, Fehéroroszország, Grúzia és Koszovó közül legalább egy ott lesz az Európa-bajnokságon.
Ugyanis a C ligában nála erősebb válogatottak ellen kellene helytállnia, így a pótselejtezős hely elérése szinte reménytelen. Bár a közvetlen, selejtezőből történő kijutás esélye valamivel magasabb, azonban egy szinttel lentebbről indulva lényegesen gyengébb ellenfelekkel kell megküzdeni a Nemzetek Ligája csoportgyőzelemért, majd az egyetlen elérhető pótselejtezős helyért.
A hatás számszerűsítésére Csató László szimulációval határozta meg az Európa-bajnokságra történő kijutás valószínűségét a csapatok erejét jól tükröző Élő-pontszámuk függvényében. Két, nagyjából azonos erejű csapat közül egy B ligában szereplőnek kisebb az esélye az Eb-részvételre, mint egy A ligásnak, és ugyanez igaz a B és C liga viszonylatában is. Ugyanakkor a C és D liga határán már nem, itt sokkal kedvezőbb a papíron gyengébbe tartozni.
- Például, ha Litvánia a C liga utolsó helyezettjeként indul a Nemzetek Ligájában (ahogy az a valóságban történt), akkor 1 százalékos valószínűséggel közvetlenül, 0,25 százalékos valószínűséggel pedig pótselejtezőn juthat ki az Európa-bajnokságra.
- Ezzel szemben a D liga elsőjeként 0,6 százalék az esély a közvetlen, 8,3 százalék a pótselejtezős kijutásra.
A fentiekből is látszik, hogy a bonyolultabb sportszabályok megalkotásakor és – főleg – módosításakor nem csak a jogászok és közgazdászok, hanem a matematikusok és statisztikusok munkájára is szükség lehet.
A kiemelt képen a litván Deimantas Petravicius harcol a labdáért a portugál Ruben Diasszal a két csapat Eb-selejtezős mérkőzésén. Fotó: Mike Kireev/NurPhoto via Getty Images
