Nemzetközi foci

Alulértékelt futballisten vagy túlsztárolt primadonna a Bayern ragadozója?

Futballberkekben azt szokták mondani, nincs azzal semmi baj, ha egy csatár önző vagy nagy egóval rendelkezik. Hányszor hallhattuk azt a kamudumát egy-egy játékostól, hogy mindegy, hogy ki rúgja a gólt, csak nyerjen a csapat, miközben ugyanez a pályán belül már úgy néz ki, hogy az illető a 16-os környékén már csak a kaput látja, és akkor sem teszi le a labdát, ha történetesen egy-két csapattárs jobb helyzetben van nála.

A Bayern München lengyel csatára, Robert Lewandowski igazi kétarcú játékos, könyörtelen gólgyáros – annak minden pozitív és negatív vonzatával együtt.

Lewandowski az a típus, aki leteremti a csapattársat, ha 30 centivel hosszabb a passz vagy ha mögé jön a beadás, simán nekiáll veszekedni, ha akarata ellenére nem végezheti el a szabadrúgást, és ahelyett, hogy lepacsizna, inkább durcásan kikerüli az őt lecserélő edzőt, ahogy tette azt Jupp Heynckesszel, aki egy Köln elleni bajnokin csúnyán a lelkébe gázolt azzal, hogy nem hagyta végig a pályán.

Mindezt persze visszavezethetjük oda, hogy Lewandowski vérbeli csatárhoz illő módon akkor érzi jól magát, ha róla szól a meccs, ha lőheti a gólokat, és a nem kis egója is kellett ahhoz, hogy eljusson odáig, hogy manapság a világ egyik, ha nem a legjobb kilenceseként emlegetik.

Ma már nehéz elképzelni, de volt idő, amikor Lewandowskit azzal gúnyolták, hogy túl kicsit, és emiatt semmi keresnivalója nincs a futballpályán, pedig Diego Maradona vagy Lionel Messi hányszor megmutatta már, hogy nem kell szálfatermetűnek lenni ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon a pályán.

Tartoznak nekem a benzinpénzzel. Ha egy fát szeretnék bámulni, akkor inkább az erdőbe mentem volna

– ezt a megállapítást a lengyel futball egyik nagy öregje, Franciszek Smuda tette, akinek egy játékosmegfigyelő hívta fel a figyelmét az ígéretes tehetségnek tartott Lewandowskira, de 15 perc után csalódottan otthagyta a meccset.

Lewandowski azonban mindig is hitt magában, akkor is, amikor gúnyolták, akkor is, amikor a lengyel másodosztályban brusztolt a védőkkel, ma pedig már látjuk ennek a sokak számára már-már arrogánsba forduló önbizalomnak az eredményét.

Igaz, ha valaki, ő tudhatta, mi kell ahhoz, hogy a sport világában érvényesülni tudjon, hiszen a családban ott volt a példa előtte, édesapja cselgáncsozott, édesanyja és testvére röplabdázott, felesége pedig karatéban nyert bronzérmet a világkupán.

A mostani idényben a Bayern München négy tétmeccset játszott, a Borussia Dortmund elleni Szuperkupa-döntőt 2-0-ra elvesztette, aztán a német kupában 3-1-re verte a ma már csak a harmadosztályban vitézkedő Cottbust, majd a bajnoki rajton 2-2-re végzett a Herthával, javítás gyanánt pedig 3-0-ra legyalulta a Schalkét.

A Cottbus ellen Lewandowski szerezte a Bayern első gólját, majd hagyta szóhoz jutni a többieket is, Kingsley Coman és Leon Goretzka élt is a lehetőséggel.

Aztán a Hertha ellen helyreállt a világ rendje, mindkét Bayern-gólt Lewandowski szerezte, majd jött a gálaelőadás a Schalke ellen, a mesterhármas első eleme egy tizenegyes volt, a második egy szenzációs szabadrúgás, a harmadik pedig egy rutinmunka, ahol az átvételt tanítani kéne.

A Schalkénál már nagyon utálhatják a lengyelt, a két csapat legutóbbi kilenc egymás elleni meccsén ugyanis mindig gólt szerzett, összesen tizenhármat.

Lewandowskinak ez volt a kilencedik mesterhármása a Bundesligában, amivel beérte Dietmar Müllert és Karl-Heinz Rummeniggét, tíz vagy annál több triplázásig egyébként csak öten jutottak el korábban.

Utoljára 2005-ben fordult elő olyan, hogy valaki a Bundesliga első két fordulójában duplázni tudjon, akkor Roy Makaay, a Bayern holland csatára indított ilyen erősen.

Mindig igyekszem a legjobbamat nyújtani, az biztos, hogy magamtól mindig én várom el a legtöbbet, és tudom, hogy még tudok tovább fejlődni

– hangzott a 31 éves csatár bölcselkedése, ami egyben a személyiségét is tükrözi. Hiszen ha ő ennyire maximalista magával szemben, akkor érthető, ha a társaktól is azt várja, hogy találják már el félidőnként pár alkalommal a beadásokkal.

Elég egyébként a csatár felépítését megnézni ahhoz, hogy kiderüljön, a pályán kívüli felkészülést is komolyan veszi, korábbi dortmundi csapattársa, Nuri Sahin az izmait látva csak úgy hívta, a Test. Korábbi müncheni edzője, a Barcelonánál és a Manchester Citynél is sztárok tömkelegével dolgozó Pep Guardiola pedig szimplán a legprofibb játékosának nevezte.

Lewandowski müncheni kiteljesedéséhez az is kellett, hogy a csapattársai maximálisan alájátszanak, ami erősen ellentmond annak, hogy a nagy egójú sztárok miatt gyakran csak FC Hollywoodnak hívják a Bayernt.

Thomas Müllernek például hálás lehet a lengyel, mivel a korábbi vb-gólkirály szerepe teljesen átalakult a csapaton belül, már nem annyira befejező, mint inkább előkészítő, ami meg is látszik a statisztikáin, a 2015-2016-os idényben még 20 gólt ért el, az utána következő háromban pedig összesen 19-et.

Csak összehasonlításképpen Lewandowski bajnoki góltermése az elmúlt négy szezonból: 30, 30, 29, 22.

Ha azt gondolnánk a 22 gól láttán, hogy gyengébb idénye volt, akkor vegyük számításba, hogy tavaly adta pályafutása során a legtöbb kulcspasszt, miközben ebben a szezonban jegyezhettük fel a legkevesebb lövést tőle, vagyis az ő játéka is átalakult kissé.

Bár korábban éveken át összehozták a Karim Benzema gyengébb időszakaiban folyton csatárt kereső Real Madriddal, talán nem véletlen, hogy maradt a Bayernben, ahol pontosan tisztában vannak azzal, hogy a primadonna énje mellett milyen erősségei vannak, miközben a Realban egy lenne a sok közül, és ha ott is hisztizne néhány rossz passz után, máris kapná az ívet a spanyol lapoktól.

Amikor csereként szétszedte a Wolfsburgot: 5 gól 9 perc alatt

Sokan tartják alulértékeltnek a brutális mutatói ellenére – a Bayernben 246 meccsen 197 gól és 47 assziszt került a neve mellé – Lewandowskit, és el kell ismerni, reklámok ide vagy oda, nem számít akkora brandnek, mint Messi, Neymar vagy Cristiano Ronaldo.

Csak a Bundesligában játszik, ráadásul a Bayernben, onnan könnyű kilógni fölfelé – hallhatjuk az érvet, miért is nem illeti meg őt is hasonló glória és rivaldafény, mint az előbb említett három kollégáját. Pedig, ha belegondolunk, a Real, a Barcelona, pláne a PSG nem lóg ki legalább annyira saját bajnokságából, mint a Bayern?

A válogatottban pont ugyanolyan szerepet tölt be, mint Messi az argentinban és Ronaldo a portugálban, mindenki az ő vaskos vállaira pakolja a legnagyobb terhet, amit ő tisztességesen el is cipel, 106 meccsen 57 szerzett góljával lengyel rekorder,

igaz, a két Eb-n és egy vébén, amin szerepelt, összesen csak két gólig jutott, így nem is jött össze a nagy áttörés az amúgy ígéretes lengyel generációnak.

Az egyetlen Lewandowski-gól a 2016-os Eb-n a portugálok elleni negyeddöntőben született:

Pedig a selejtezők során rendre félelmetesen hatékony, a 2016-os Eb-re kijutáshoz tíz meccsen tizenhárom, a tavalyi vb-részvételhez szintén tíz találkozón tizenhat góllal járult hozzá. Kritikusai azzal is támadják, hogy Ronaldóval vagy Messivel ellentétben Lewandowski sokkal inkább függ a többiektől, és ez visszaköszön az igazán fontos meccseken is, például a nagy tornákon vagy a BL egyenes kieséses szakaszában.

A BL előző idényében a 12 gólos Messi mögött Lewandowski 8 góllal a második helyen zárt, de a Liverpool elleni nyolcaddöntőben nemhogy gólja, momentuma is alig volt.

Egy évvel korábban a Bayern az elődöntőig jutott, de Lewandowski a Besiktas elleni nyolcaddöntős párharc első mérkőzése után a következő öt meccsen (egy a törökök, kettő-kettő a Sevilla és a Real ellen) már nem talált be, meg is kapta a magáét a Bayern-legendáktól, Sepp Maier, Oliver Kahn és Paul Breitner is nehezményezte, hogy a nagy meccseken láthatatlan.

Az egyenes kieséses szakaszban a legemlékezetesebb produkció még az utolsó előtti dortmundi idényéből származik, amikor a tíz BL-góljából négyet a Real elleni elődöntő hazai felvonásán szerzett.

A madridi visszavágót túlélte a Borussia, de a londoni döntőben kikapott a Bayerntől, amely viszont Lewandowskival még egyszer sem jutott el a legfontosabb meccséig. Talán majd ebben a szezonban – a Barcától érkező Phillippe Coutinhóval kiegészülve.

“Jó lesz együtt játszani vele, ő egy legenda, igazi világklasszis. Hihetetlen, ahogy edz, még csak pár napja vagyok a csapatnál, de sokkal jobb őt közelről látni, mint a tévében nézni”

– fényezte a brazil támadó középpályás a lengyel középcsatárt.

A Bundesligában első külföldiként 200 gólig (292 meccsen 207-nél jár) eljutó Lewandowski szép csöndben az egyik legbiztosabb tizenegyesrúgó lett:

amióta a sokak által bevetett megtorpanós, lelassítós módszert alkalmazza, azóta 43 büntetőből 41-et belőtt, és a kapusok mindössze hétszer találták el a helyes irányt, de védeni egyikük se tudott, a két rontásnál Lewa lőtt mellé.

A következő ellenfél, a Mainz védőinek emiatt kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, hogy ne szabálytalankodjanak a 16-oson belül, de a statisztika azt mutatja, hogy nehéz lesz megúszniuk Lewandowski-gól nélkül, mert 14 fellépésen tizennégyszer köszönt eddig be a Mainznak.

Az utóbbi időben elcsendesedtek az átigazolási hírek Lewandowskival kapcsolatban, és a Bundesliga-csapatoknak meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy évekig a nyakukon marad a lengyel gólgyáros, akinek a héten jelenthetik be a 2023-ig szóló szerződéshosszabbítását.

A két meccs, öt gól tempót látva nem lenne hatalmas csoda, ha ötödször is ő kapná a Bundesliga gólkirályának járó miniágyút, az agyonhájpolt vagy alulértékelt vitát viszont csak úgy tudná eldönteni, ha BL-döntőbe vinné a bajorokat vagy a 2020-as Eb-n úgy szórná a gólokat a válogatottban, ahogy a selejtezőkön szokta.

Addig marad abban a kasztban, ahova többek között Zlatan Ibrahimovic és Gonzalo Higuaín is tartozik, azon klasszisok közé, akik még sosem nyertek BL-t.

Kiemelt kép: Anke Waelischmiller / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance

Olvasói sztorik