A hétvégén érdekes hírt repített világgá az egyik távol-keleti hírügynökség. Kínában olyan történik, amire eddig nem volt és nem is lehetett példa: honosított játékos, a brazil csatár Elkeson de Oliveira Cardoso bemutatkozhat a kínai labdarúgó-válogatottban. A játékos kínai neve Al Kesen lesz.
A szövetség honlapján vasárnap hozták nyilvánosságra, hogy a Kuangcsou Evergrande játékosa is bekerült Marcello Lippi szövetségi kapitány keretébe, amely a szeptember 10-i, Maldív-szigetek elleni világbajnoki selejtezőre készül.
A kínai hatóságok éppen azért enyhítették az állampolgársághoz jutás szigorú szabályait, hogy a labdarúgó-válogatott 2002 után ismét kijuthasson a vb-re.
A 30 éves támadó Brazíliában a Vitória (2009-2011), illetve a Botafogo (2011-2012) csapataiban játszott, hat éve szerződött Kínába. Ott a Kuangcsou Evergrande csapatával háromszoros bajnok, kétszeres ázsiai Bajnokok Ligája-győztes, a Sanghaj SIPG együttesével pedig egyszer volt bajnok Kínában. Kétszeres gólkirály, 2014-ben a szövetség az év legjobb játékosának választotta. A kínai élvonal és az ázsiai BL álomcsapatában is két alkalommal szerepelt.
Egyszer, 2011 szeptemberében az akkori brazil kapitány, Mano Menezes behívta egy Argentína elleni mérkőzés keretébe, de végül nem lépett pályára.
Hszi Csin-ping, az álmodó futballőrült
A világot azért lepte meg ez a hír, mert Kína eddig rendíthetetlen volt az ilyen kérdésekben, nem véletlen, hogy a szabályok egyszerűen nem is engedélyezték a honosítást. A nagy számok törvénye alapján egy 1,4 milliárd lakosú országban ki kellene termelni legalább egy válogatottra való jó labdarúgót, de hiába az óriási pénzeket felemésztő Szuperliga, az állami akarat és a futballbolond elnök, ha nincs látszata a befektetéseknek.
Hszi Csin-pingre 2011-ben még kevesebben figyeltek, mint manapság, de amikor arról faggatták, mi a három legnagyobb álma, azt mondta: a vb-szereplés, a vb-rendezés és a világbajnoki aranyérem megszerzése. 2012 novemberében aztán ő lett a Kínai Kommunista Párt főtitkára, fél évvel később a Kínai Népköztársaság elnöke, innentől kezdve pedig minden adott volt, hogy az addigi álmaiból és a vízióiból valóság legyen. Vagy legalábbis belekezdjen a reformokba.
2015. március 16-án az Államtanáccsal karöltve bejelentette ötvenpontos futballreformtervét, amelyben az iskolai tantervbe való felvétel mellett az edzőképzés és a létesítményfejlesztés is szerepelt. Első lépésként 2017 végéig 20 ezer futballiskola megnyitása volt tervben, ez jelentheti az alapot a Hszi Csin-ping által megálmodott 100 ezer minőségi játékost nevelésének. A támogatók pedig özönleni kezdtek (hiába, ha az állam kiáll valami mellett, ott a helyük), így a legtöbb klub főszponzorai között építőipari és ingatlanértékesítéssel foglakozó cégek vannak.
Gazdag liga kemény légiós szabállyal
Közben a 2004-ben megalakult Szuperliga is egyre inkább felértékelődött, olyan pénzek állnak rendelkezésre, hogy a tehetősebb klubok bárkit megvehetnek. Már ha a szabályok engednék, hogy tucatlégiósok tömkelege árassza el a ligát, a vezetés ugyanis a lehetőségét megadja annak, hogy a hazai játékosok fejlődjenek. Más kérdés, hogy ebből vajmi kevés látszik.
2009 és 2016 között a 4+1-es szabály volt érvényben: minden klub négy külföldit, illetve egy ázsiai (nem kínai) labdarúgót szerződtethetett, közülük egyszerre 3-1 játékos lehetett a pályán. 2017-ben már csak maximum három légiós játszhatott egyszerre, egy időben, de azon év decemberében a szövetség hozott egy olyan szabályt is, miszerint egy időben egy csapatban nem lehet több légiós a pályán, mint amennyi U23-as játékos is játszik.
Hol az utánpótlás?
Az Azonnali.hu márciusban arról írt, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés megerősítése mellett a sport is kiemelt szerepet kapott Hszi Csin-ping kínai elnök olaszországi látogatása alkalmával. A kínai kormány együttműködési megállapodást kötött az olasz labdarúgó-szövetséggel, amelynek értelmében az olaszok szakmai segítséget nyújtanak a kínai futballkultúra fejlesztéséhez, cserébe nagyobb hozzáférést kapnak az ázsiai piachoz.
Természetes, hogy a válogatottat olasz szakvezető irányítja: Marcello Lippinek nem kisebb feladata van, mint kijuttatni a csapatot a 2022-es katari világbajnokságra. Arra az eseményre, amelyre eddig egyszer jutott ki a csapat: 2002-ben három vereséggel, 0-9-es gólkülönbséggel már a csoportkörben kiesett.
Lippinek – aki világossá tette, hogy szívesen használna honosított futballistákat is – pedig ehhez szüksége van minőségi játékosokra, mint Elkesonra, akire már a szeptember 10-i, Maldív-szigetek elleni idegenbeli vb-selejtezőn is számítana. Elkeson szerepeltetése nem sérti a szabályokat, ám az utánpótlásra fordított hatalmas beruházások miatt el kell azon gondolkodniuk a helyi sportvezetőknek, miért kell Kínának brazil segítséget kérnie, és vajon a befektetett pénzek hoznak-e valaha kézzelfogható eredményeket.
A kínai utánpótlás-válogatottak egyáltalán nem szárnyalnak, az U19-esek a legutóbbi két korosztályos Ázsia-bajnokságon már a csoportkörben elvéreztek, az U16-osok pedig ki sem jutottak. Pedig a tapasztalatszerzés érdekében az U20-as válogatott Németországban játszott felkészülési mérkőzéseket, a már említett U23-as szabályt szinte hétről hétre változtatják a bajnokságban, mégis alig-alig akad tehetség, aki dörömbölne a nagyválogatott kapuján.
Miközben az idei Ázsia-kupán a 2020-as olimpiai rendező Japán és a 2022-es vb-házigazda játszotta a finálét, addig Kínában a 70 éves Lippi a torna legidősebb, 28,74 év átlagéletkorral rendelkező csapatával vett részt.
A brazilok már a spájzban vannak
Külföldi források szerint Li Ke és Elkesen mellett még akad jó néhány jelölt a bemutatkozásra. Egyikük a 22 éves középpályás, Pedro Delgado, aki az Interben nevelkedett, 2016 és 2018 között a Sporting Lisboa B csapatában szerepelt, és aki végigjárta ugyan a korosztályos portugál csapatokat, mégis a Shandong Lunengből lehet felnőtt válogatott – csak nem Portugáliában, hanem Kínában.
A Metropoles.com portál szerint még négy másik brazilra is hasonló sors várhat: Ricardo Goulart (Guangzhou Evergrande), Alan (Tianjin Tianhai), Aloisio (Guangdong Tigers) és Fernandinho (Hebei Fortune) már beadta a honosítási dokumentumokat, de a kínai kormány döntése alapján egyikük sem nyilatkozhat erről, amíg folyamat le nem zárul. Ami biztos: Kína nem ismeri el a kettős állampolgárság fogalmát, így a váltani kívánó játékosoknak előbb le kell mondaniuk addigi állampolgárságukról, és csak utána kezdhetik meg a procedúrát az ázsiai országban. De kínai útlevél birtokában a brazilok már csak turistavízummal látogathatnak majd haza.
Marcelo Robalinho játékosügynök azonban úgy véli, hogy még a kínai honosítással járó bürokráciával is érdemes megküzdeni, hiszen, ha a brazil válogatottság csak álom, miért ne nyílhatna meg egy másik ajtó a futballkarrier ázsiai lehetőségével.
Kiemelt kép: STR / AFP
