Ha a Liverpool előző szezonban produkált BL-meneteléséből ki kellene választani egyetlen ikonikus pillanatot, van egy sejtésünk, hogy a többség a Barcelona elleni elődöntő visszavágóján látott szögletet mondaná, ahol a labdaszedő fiú gyors reakciója, valamint Trent Alexander-Arnold és Divock Origi ébersége teljesen váratlanul érte a katalánok védőit.
A gól nemcsak vagány, már-már pofátlan volt, de továbbjutást is jelentett, a Nou Campban egészen jól játszó, de 3-0-s vereséget szenvedő Pool ezzel végezte be minden idők egyik legnagyobb fordítását.
Ez a gól egyébként szimbolizálja is a Livepool egész tavalyi idényét, a csapat ugyanis magasan a topligák legjobbja volt a pontrúgások hatékonyságát illetően.
Tavaly szeptemberben a Liverpool leigazolta Thomas Grönnemarkot, akinek az volt a feladata, hogy a játékosok bedobásait finomítsa, tökéletesítése. Az internetes mémek persze özönlöttek, amikor kiderült, hogy a Pool egy bedobás-specialistát igazolt, de éppen a Barcelona elleni spontán szöglet mutatta meg, mennyire fontos, ha a játékosok fejében el van ültetve a gondolat, hogy milyen jól jöhet egy kreatív ötlet az állított labdás szituációknál.
Grönnemark egyébként tényleg a bedobások szakembere, elég annyit mondani, hogy ő tartja a világrekordot ebben a műfajban egy 51 méteres hajítással.
A pontrúgásokban rejlő lehetőségeket a Liverpool használta ki a legjobban, de BL-döntős ellenfelük, a Tottenham is szerzett 16 gólt ily módon, akárcsak a spanyol bajnok Barcelona, illetve a Serie A-t zsinórban nyolcadszor megnyerő Juventus. A német rekordbajnok Bayern néggyel kevesebb meccset játszva is eljutott 15 gólig, a francia bajnokságot uraló PSG 13-mal zárt,
A futballban már nehéz igazán egyedi, új dolgokat kitalálni, a pontrúgásokban viszont még mindig lehet kraft, az angol válogatott például a tavalyi vébén egy korábban nem látott variációt húzott elő, amikor az összes jól fejelő játékost egy vonalba felsorakoztatta a 16-os vonalára, így a védőknek a beíveléseknél nagyon nehéz dolguk volt, hogy lereagálják az egyszerre szétspriccelő angolok mozgását.
Hogy a futballban néha a nagyok is a kisebb kluboktól tanulnak, arra kiváló példát szolgáltat a dán Midtjylland, amely a magyar szurkolók számára sem ismeretlen, mivel két éve az EL selejtezőjében a Fradit búcsúztatta.
A 12 csapatos mezőnyben a története első bajnoki címét besöprő Midtjyllandon kívül csak három olyan klub volt, amely legalább 10, pontrúgásból elért gólig jutott, vagyis a bajnok ezen a téren is dominált a ligában.
A többiek elkezdték másolni a Midtjyllandot, ők is sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a pontrúgásokra, és amikor 2018-ban ismét első helyen zártak a bajnokságban, a 25 góljukkal már nem lógtak ki annyira fölfelé, mert két másik klub is szerzett legalább húszat, és ezen a három egyesületen kívül még nyolc csapat ért el legalább tízet.
A dán bajnokság ekkor már 14 csapatos volt, és a 2014-2015-ös idényben tapasztalt, 0,55-ös pontrúgásból szerzett gól per meccs átlag 0,75-re nőtt, de közben a meccsenkénti gólátlag is felszökött 2,41-ről 2,91-re. Vagyis mindenki hatékonyabbá vált a pontrúgások terén, ezáltal pedig több gólt is szerzett.
Ezek a számok azt mutatták, hogy van egy olyan taktikai elem, ami abszolút kiaknázatlan, miközben bajnokságot lehet nyerni vele. És ezt nem lehet kisajátítani, bárki érvényesülhet vele, ez benne a nagy szám
– magyarázta az ESPN-nek korábban a Midtjyllandnál dolgozó Ted Knutson, akinek Statsbomb nevű elemzőcége ma már világszerte rengeteg ügyfélnek ad tanácsot és látja el fontos adatokkal.
Knutson azt mondja, manapság egy átlagos csapat meccsenként 0,3-0,35 gólt szerez pontrúgásból, ám a legjobbak ezt 0,75-0,8-ig tudják feltornászni.
„Ez a fajta javulás egy egy átlagos Premier League-csatárt Neymar szintjére emelhet, persze nyilván nem az érte kifizetett átigazolási díj, valamint a masszív fizetés tekintetében” – fejtegette Knutson.
A Liverpool az előző idényben meccseként 0,58 gólt szerzett pontrúgásból, hogy ezt el tudjuk helyezni a koordináta-rendszerben, ahhoz egy adalék: a PL-ből csak hét játékosnak volt ennél jobb átlaga: Sergio Agüerónak, Jamie Vardynak, Mohamed Szalahnak, Pierre-Emerick Aubameyangnak, Sadio Manénak, Harry Kane-nek és Gabriel Jesusnak.
Ha belegondolunk, mennyi mindennek kell klappolnia ahhoz egy támadáson belül, hogy a végén gólt ünnepelhessen egy csapat, akkor megérthetjük azokat az edzőket, akik ráfekszenek a pontrúgások gyakorlásra. Hiszen mi kell hozzá?
- Egy jó rúgótechnikájú spíler,
- néhány jó ütemérzékű, jól fejelő, esetleg szemfüles csapattárs,
- valamint néhány előre begyakorolt mozgás, vagy olyan elzárások, amiket kosárlabdában látni.
Ha már szóba került a tavalyi vébé: az oroszországi tornán összesen 70 gól született pontrúgások után, ez héttel több, mint a korábbi, 1998-tól fennálló rekord. Pedig a válogatott csapatoknak jóval kevesebb idő áll rendelkezésére a figurákat begyakorolni, mint a kluboknak – és mégis.
Itthon Csank János csapatai számítottak pontrúgás-specialistának, az egykori szövetségi kapitány köztudottan nagy hangsúlyt fordított a szögletek, szabadrúgások begyakorlására.
A korábbi 25-szörös válogatott védő, Bánfi János Békéscsabán és Vácott is dolgozott együtt Csankkal, és azt mondta, az edző szeretett mindent előre lekottázni, legyen szó akár a támadásépítésről, akár a védekezésről,
„Mindkét csapatnál megvoltak azok a jó rúgótechnikájú játékosok, aki beadták a szögleteket, szabadrúgásokat, Vácott Nagy Tibi vagy Simon Anti, Békéscsabán Szekeres Józsi, Belvon Attila, Kanál Zoltán vagy Csanálosi Miklós. Ma is tisztán emlékszem még a pontrúgások variációira, mindig le volt osztva, hogy a mi pontrúgásainknál ki menjen a hosszúra, ki a rövidre, de védekezésben mi is készültünk az ellenfelek magas embereire. A kosárlabdából ismert elzárások, leforgások nagyon jól működtek, volt egy olyan idény, amikor a hat gólomból ötöt is fejeltem, és nem is volt nehéz dolgom, mert csak elindultam a hosszú oldalon, Simon Anti pedig a fejemre varázsolta a labdát” – mesélte Bánfi.
Aki szerint a Csank-csapatokat a pontrúgások hatékony alkalmazása mellett még két dolog jellemzett igazán, a kifogástalan fizikai állapot, és az, hogy volt a pályán néhány gondolkodó játékos, aki irányította a többieket és meghozta a fontos döntéseket.
Csank egyébként néhány éve azt nyilatkozta, az emberek fejében mindig jobban megmaradtak azok a meccsek, amit egy pontrúgás után szerzett góllal nyertek meg 1-0-ra, ezért is sütötték rá a Vácra, hogy igazi pontrúgás-specialista.
Kiemelt kép: Glyn KIRK / AFP
