Nemzetközi foci

Áldás vagy átok lesz a videóbíró a vébén?

Sokan kockázati tényezőnek tartják.

Oroszországban először alkalmazzák majd világbajnokságon a videóbírót, emiatt sokan attól tartanak, hogy megfelelő tapasztalat híján lehetnek gondok a rendszer működtetésében.

A nemzetközi szövetség ugyanakkor derűlátóan viszonyul az új technológiához, amint azt Massimo Busacca is megerősítette.

Jó, hogy bevezettük a videóbírót ‒ szögezte le a FIFA játékvezetői bizottságának vezetője.

Ami a fejlesztés ismertségét illeti, minden mérkőzésen alkalmazzák a német, az olasz, a portugál, az amerikai, a dél-koreai és az ausztrál élvonalban. Hollandiában, Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban, Katarban és Dél-Amerikában bizonyos alkalmakkor vetik be, míg a spanyol La Ligában a következő szezonban mutatkozik majd be.

Miután a sportág szabályalkotó testülete (IFAB) márciusban zöld utat adott az újításnak, az oroszországi vébén meccsenként egy videóbíró és három asszisztens követi az eseményeket több képernyőn a moszkvai központban. A szakemberek harminc kamera felvételét hívhatják segítségül kétséges esetekben.

Videóvisszajátszás nélkül a helyes döntés meghozatalának 93 százalékos esélye van. Visszajátszással ez az érték 99 százalék ‒ érvelt Gianni Infantino FIFA-elnök, míg Busacca hozzátette, nem az a cél, hogy száz százalékban helyes ítéletek szülessenek, hanem sokkal inkább a botrányok, a mindenki számára nyilvánvaló tévedések elkerülése.

A technológia gólok, tizenegyesek és piros lapok esetén vethető be, illetve akkor, ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni.

A vébén közreműködő 35 játékvezető közül csak négy dolgozik olyan ligában, ahol rendszeresen alkalmazzák a videóbírót: a német Felix Brych, az amerikai Mark Geiger és Jair Marrufo, valamint az olasz Gianluca Rocchi. Míg néhányan rendelkeznek némi tapasztalattal, a döntő többség azonban újoncnak mondható.

Az eddigi bírálatokra reagálva a FIFA a vébé stadionjaiban közzéteszi a visszajátszásokat. A grafikák és ismétlések megjelennek az óriás kivetítőkön is, így a szurkolók élőben követhetik az ellenőrzőrendszer működését.

Így működik a videóbíró:

A rendszer lehetővé teszi a játékvezetőknek, hogy téves ítéleteiket korrigálják.

A nemzetközi szövetség négy területre korlátozza a fejlesztés alkalmazását: gólok, tizenegyesek és piros lapok esetére, illetve ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni.

A leshelyzetek csak az említett szituációk kapcsán érdekelhetik a moszkvai központban dolgozó videóasszisztenst, aki rádión konzultálhat a mérkőzés játékvezetőjével.

A rendszer bemutatásánál a nemzetközi szövetség (FIFA) hangsúlyozta, hogy a videóasszisztens (video assistant referee – VAR) nem hoz semmilyen döntést, csupán segíti a mérkőzésvezetőt a döntéshozatalban, a rendelkezésére álló adatok, felvételek alapján javaslatot tesz a játékvezetőnek.

fotó: Friedemann Kohler/dpa

A videóasszisztens munkáját három további asszisztens (assistant video assistant referee – AVAR) segíti a moszkvai videóoperációs szobában (video operation room – VOR).

A videóasszisztens folyamatosan figyeli az eseményeket, de kizárólag csak akkor szól a játékvezetőnek, ha az nyilvánvaló hibát követett el vagy nem vett észre egy súlyos szabálytalanságot.

A bíró maga is elindíthatja a visszajátszási folyamatot, ha bizonytalan a döntésében. Ilyenkor jelzi a videóasszisztensnek, hogy ellenőrzést kér. Ennek érdekében megszakíthatja a játékot, ha éppen nem vezet támadást egyik csapat sem.

A játékvezető a fülére helyezett ujjal jelzi, hogy a videóasszisztenssel kommunikál, és ezért késlelteti a játék folytatását, majd tévékeretet mutat, ha megnézi a visszajátszást.

A játékvezetők a világbajnokság előtt világos útmutatást kaptak azokra az esetekre vonatkozóan, amelyekben mindenképpen meg kell tekinteniük az ismétlést a pálya széli monitoron, illetve azokra, amelyekben elfogadhatják a videóasszisztens álláspontját.

A visszajátszást meg kell néznie a játékvezetőnek, ha felvetődik, hogy a gól előtt a támadó játékos szabálytalankodott, vagy egy másik játékos lesen állt, és ez befolyásolhatta az akciót, továbbá a kétséges tizenegyeseknél és a piros lapoknál.

A bíró elfogadhatja a videóasszisztens álláspontját annak megítélésénél, hogy gól előtt volt-e lesállás vagy a labda elhagyta-e a játékteret, hogy tizenegyesnél kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, elhagyta-e előtte a labda a játékteret, vagy volt-e lesállás a szituációt megelőzően. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az is, ha a bíró nem azt a játékost büntette, aki a szabálytalanságot elkövette.

Az első esetekhez a játékvezető döntésére, újbóli állásfoglalására van szükség, az utóbbiak viszont egyértelműen eldönthetők a viedószobából is.

nyitókép: AFP / Ian KINGTON

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.