Oroszországban először alkalmazzák majd világbajnokságon a videóbírót, emiatt sokan attól tartanak, hogy megfelelő tapasztalat híján lehetnek gondok a rendszer működtetésében.
A nemzetközi szövetség ugyanakkor derűlátóan viszonyul az új technológiához, amint azt Massimo Busacca is megerősítette.
Jó, hogy bevezettük a videóbírót ‒ szögezte le a FIFA játékvezetői bizottságának vezetője.
Ami a fejlesztés ismertségét illeti, minden mérkőzésen alkalmazzák a német, az olasz, a portugál, az amerikai, a dél-koreai és az ausztrál élvonalban. Hollandiában, Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban, Katarban és Dél-Amerikában bizonyos alkalmakkor vetik be, míg a spanyol La Ligában a következő szezonban mutatkozik majd be.
Miután a sportág szabályalkotó testülete (IFAB) márciusban zöld utat adott az újításnak, az oroszországi vébén meccsenként egy videóbíró és három asszisztens követi az eseményeket több képernyőn a moszkvai központban. A szakemberek harminc kamera felvételét hívhatják segítségül kétséges esetekben.
Videóvisszajátszás nélkül a helyes döntés meghozatalának 93 százalékos esélye van. Visszajátszással ez az érték 99 százalék ‒ érvelt Gianni Infantino FIFA-elnök, míg Busacca hozzátette, nem az a cél, hogy száz százalékban helyes ítéletek szülessenek, hanem sokkal inkább a botrányok, a mindenki számára nyilvánvaló tévedések elkerülése.
A technológia gólok, tizenegyesek és piros lapok esetén vethető be, illetve akkor, ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni.
A vébén közreműködő 35 játékvezető közül csak négy dolgozik olyan ligában, ahol rendszeresen alkalmazzák a videóbírót: a német Felix Brych, az amerikai Mark Geiger és Jair Marrufo, valamint az olasz Gianluca Rocchi. Míg néhányan rendelkeznek némi tapasztalattal, a döntő többség azonban újoncnak mondható.
Az eddigi bírálatokra reagálva a FIFA a vébé stadionjaiban közzéteszi a visszajátszásokat. A grafikák és ismétlések megjelennek az óriás kivetítőkön is, így a szurkolók élőben követhetik az ellenőrzőrendszer működését.
Így működik a videóbíró:
A rendszer lehetővé teszi a játékvezetőknek, hogy téves ítéleteiket korrigálják.
A nemzetközi szövetség négy területre korlátozza a fejlesztés alkalmazását: gólok, tizenegyesek és piros lapok esetére, illetve ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni.
A leshelyzetek csak az említett szituációk kapcsán érdekelhetik a moszkvai központban dolgozó videóasszisztenst, aki rádión konzultálhat a mérkőzés játékvezetőjével.
A rendszer bemutatásánál a nemzetközi szövetség (FIFA) hangsúlyozta, hogy a videóasszisztens (video assistant referee – VAR) nem hoz semmilyen döntést, csupán segíti a mérkőzésvezetőt a döntéshozatalban, a rendelkezésére álló adatok, felvételek alapján javaslatot tesz a játékvezetőnek.
A videóasszisztens munkáját három további asszisztens (assistant video assistant referee – AVAR) segíti a moszkvai videóoperációs szobában (video operation room – VOR).
A videóasszisztens folyamatosan figyeli az eseményeket, de kizárólag csak akkor szól a játékvezetőnek, ha az nyilvánvaló hibát követett el vagy nem vett észre egy súlyos szabálytalanságot.
A játékvezető a fülére helyezett ujjal jelzi, hogy a videóasszisztenssel kommunikál, és ezért késlelteti a játék folytatását, majd tévékeretet mutat, ha megnézi a visszajátszást.
A játékvezetők a világbajnokság előtt világos útmutatást kaptak azokra az esetekre vonatkozóan, amelyekben mindenképpen meg kell tekinteniük az ismétlést a pálya széli monitoron, illetve azokra, amelyekben elfogadhatják a videóasszisztens álláspontját.
A visszajátszást meg kell néznie a játékvezetőnek, ha felvetődik, hogy a gól előtt a támadó játékos szabálytalankodott, vagy egy másik játékos lesen állt, és ez befolyásolhatta az akciót, továbbá a kétséges tizenegyeseknél és a piros lapoknál.
Az első esetekhez a játékvezető döntésére, újbóli állásfoglalására van szükség, az utóbbiak viszont egyértelműen eldönthetők a viedószobából is.
nyitókép: AFP / Ian KINGTON
