Nemzetközi foci

A gólöröm és a szurkolók is hatással vannak az eredményre

Ez immár tudományosan is bizonyított tény.

Az idei Bajnokok Ligája döntőjében egymásnak feszülő Liverpool és Real Madrid kezében ugyanaz lehet a titkos fegyver: a szurkolótáboruk. Az UEFA szponzoraként a Mastercard azt vizsgálta, milyen hatással van a csapatok teljesítményére szurkolóik buzdítása, és van-e jelentősége annak, hogy a játékosok miképp ünneplik góljukat.

Európában először készült olyan kutatás, amely a különböző gólörömök és a mérkőzések végkimenetele közötti összefüggést vizsgálta. Az InnerDrive korábbi kutatásokat vett alapul, amikor elkészítette jelentését a gólörömök meccsre gyakorolt hatásáról. A több mint 230 gól és az ezekhez kapcsolódó gólöröm alapján a következő következtetéseket vonták le:

  • A góljukat kitárt karokkal ünneplő játékosok 82 százaléka a végső győztes csapatból került ki.
  • Ugyanez az arány a mindkét öklüket rázók között 79%.
  • Míg a mellkasukat kidüllesztve ünneplőknél 77%.
  • A legrosszabbul azok járnak, akik góljuk után leszegett fejjel ünnepelnek, 49 százalékuk tartozik csak a győztesek közé.

A győzelmi esélyeket tovább erősíti, ha a játékosok társaikkal közösen örülnek góljuknak. Azoknál a csapatoknál, ahol a gólt követően a csapattársak fizikális interakciót keresnek egymással (megölelik egymást vagy pacsiznak) 50 százalékkal megnő a végső diadal esélye is.

A kutatás a statisztikák alapján a legjobb gólörömöt is megtalálta. A láb legyen legalább vállszéles terpeszben, a fejünk legyen felemelve, karjainkat pedig feszítsük be a testünk mellett. Ez az úgynevezett „power pose” ismerős lehet a Bajnokok Ligája és különösen a Real Madrid drukkereinek: Christiano Ronaldo rendszeresen így ünnepli találatait.

A 12. játékos ereje

A játékosok gyakran hivatkoznak úgy szurkolótáborukra, mint plusz emberre a pályán. A lelátókról érkező biztatás pedig tudományosan bizonyított pszichés erőt jelent a futballistáknak, sőt pontosan annyi előnyt képes adni egy csapatnak, mintha egy plusz játékos lenne a pályán.

A játékosok a buzdítást hallva és a szurkolók lelkesedését látva akár nyolc százalékkal jobb teljesítményre képesek – figyelembe véve, hogy ez a pozitív hatás a csapat valamennyi játékosát erősíti, a végeredmény további egy játékosnyi erőt jelent a pályán.

Így ünnepelnek Balmazújvárosban ‒ fotó: facebook.com/BalmazKamillaGyogyfurdo

A kutatást irányító Bradley Busch pszichológus öt tippet is adott a szurkolóknak, amivel kihozhatják csapataikból a maximumot egy-egy mérkőzésen:

  • Legyél hangos és büszke – a hangos biztatás akár hét százalékkal növelheti csapatod erőbedobását és segít kizárni a fáradtság jeleit.
  • Énekelj – minél többet, annál jobb – ezzel még jobb légkört teremtesz a stadionban a csapatodnak és saját magadnak egyaránt.
  • Mutasd ki a támogatásodat – a táblák, zászlók, sálak és más jól látható eszközök akár nyolc százalékkal növelhetik a játékosok teljesítményét.
  • Mosolyogj – a remény, a büszkeség és a boldogság hatalmas motiváló erő és egy mosollyal jól kimutatható – a futballisták ezt látva akár 12 százalékkal keményebben képesek dolgozni.
  • Akárkinek is drukkolsz a Bajnokok Ligája döntőjében, viseld a hazai mezt! ‒ más-más okból, de a fehér és a vörös is összefügg a kiemelkedő teljesítménnyel.

Az InnerDrive az ünneplések pszichológiájának széles körű irodalmát dolgozta fel a következő kritériumrendszer alapján:

A játékosok gólöröme kapcsán olyan kutatásokat vettek alapul, amelyek az ünneplés pszichológiájával, a csapaton belüli kommunikációval és a testbeszéddel foglalkoztak.

A szurkolói buzdításokra vonatkozó megállapítások alapjául a buzdító közösségek pszichológiáját, a pozitív megerősítést és a csoportviselkedést vizsgáló szakirodalom szolgált. A riport csak olyan kutatásokon alapul, amelyeket kiemelt tudományos szaklapokban publikáltak korábban.

A kutatásokat többek között a Harvard és a Yale nemzetközileg is elismert és nagyra becsült kutatói, orvosai és professzorai írták a pszichológia, a sporttudományok és a sportpszichológia területéről. Az eredmények számítása közben a futballistákra és a profi sportolókra vonatkozó adatok súlyozva kerültek a mintába.

nyitókép: AFP / GABRIEL BOUYS

Olvasói sztorik