A szlovák élvonal új idénye jövő szombaton veszi kezdetét. Ennek apropóján a klikkout.skhosszú interjút készített Marco Rossival, a Bp. Honvéd bajnokcsapatának vezetőedzőjével, aki immár a dunaszerdahelyi FC DAC együttesét irányítja.
„Bevált dolog nálam, hogy sosem eszem a meccs előtt, mert szinte nyakszorító érzésem van az ételtől ilyenkor. Ami kimaradhatatlan, hogy sokat gondolok a nagyapámra és az apámra” – árulta el egyik babonáját az olasz szakvezető.
Hozzátette, a labdarúgás számára nem csak munka, de valójában az élete sava-borsa. „Nem is olyan régen azon vesztem össze a feleségemmel, hogy miként gondolhatok vakáció alatt is csak a focira. Nevettem, mert már harminc éve vagyunk együtt, és végre tudatosíthatná, milyen is vagyok.”
Úgy jellemezte saját magát, hogy játékosként nem volt valami nagy tehetség, de mindig a maximumot hozta ki magából. Mindennapi harcokat vívott a céljai elérése érdekében. Edzőként 13 éve dolgozik, de soha nem irányított olyan csapatot, amely esélyesként indult a bajnokságban, vagy akár papíron erősebb lett volna az ellenfelek java részénél.
„Lehet, ez az oka annak, hogy még sosem nyertem semmit. Mostanáig… Nem vagyok híve Pierre de Coubertin báró jelmondatának, amely úgy hangzik: nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Ez nem az én világom, nekem nem elég a részvétel, én nyerni akarok!” – magyarázta Marco Rossi.
Éppen ezért nem is szereti a gól nélküli döntetleneket. „Nyerni szeretek, ezért én az olaszos 1-0-t választom. A focit úgy jellemezném, hogy az egyensúly sportága. Nem lehetsz túlságosan offenzív, de defenzív sem – meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. Szeretem a támadójátékot, de a támadást mindig egy feszes védekezésből lehet elindítani. Ha elveszítjük az egyensúlyt a védekezés és támadás között, annak nem lesz jó vége.”
Rossi elmondta, hazájában azért nem dolgozott soha élvonalbeli csapatnál, mert nincs elegendő munkakapcsolata, másrészt pedig sosem volt igazán diplomatikus. „Nekem fontos, hogy minden nap bele tudjak nézni a tükörbe, és a gyermekeimet is erre az útra vezetem.”
A Bp. Honvédnál 2012-től két szezont töltött, aztán elhagyta a klubot, de 2015-ben visszatért. „Akkoriban a Honvéd a bennmaradásért küzdött, és az évad utolsó mérkőzésén sikerült ezt kiharcolni. Megjegyzem, nem húsz év munka után lett bajnok a Honvéd, hanem két év alatt. Az eredményekre tekintve, gyönyörű négy idényt töltöttem Budapesten, és talán ezért is kedvelnek annyira a Honvéd szurkolói” – hangsúlyozta.
Az olasz tréner elismerte, hogy az FC DAC-ról csak két éve hallott először. „Be kell vallani, hogy Európa számára ez egy ismeretlen klub. Viszont, miután megnéztem számos videót az itteni hihetetlen hangulatról, felkeltette a klub az érdeklődésemet. Amikor találkoztam Világi Oszkárral és Jan van Daeléval, rádöbbentem, hogy nagy az elszántságuk valami különlegeset elérni ezzel a klubbal, és nem csak Szlovákiában. Ők egy európai szintű klubot szeretnének létrehozni.”
Hozzátette, számára az első fontos pont az új stadion építése. A második pedig az akadémia és a hozzá tartozó kellékek. „Fontos nekem a klub alapfilozófiája – a fiatal játékosok beépítése. Nem utolsósorban az is sokat nyomott a latban, hogy megfelelő ajánlatot kaptam. Ezek voltak azok a dolgok, amelyek meggyőztek.”
Az edzőcsere nem tetszett a szurkolók egy részének, mivel nagyon megszerették László Csabát. Erről Rossi úgy vélekedik, a vezetőség által kitűzött célok eléréséhez szükségük van a szurkolók segítségére. „Tudom, hogy nem ellenem vannak, hanem így fejezik ki a szimpátiájukat az előző edző felé. Nekem az a feladatom, hogy az én eredményeim megmutassák, jó döntést hozott a klub edzőkérdésben. Az is jó példa lehet, hogy a Honvédban már elfogadták: Marco Rossi már a múlté, az élet megy tovább. Pillanatnyilag már az új edzőt támogatják – a jövőt!”
A dunaszerdahelyi csapatot egyelőre az eddig megszokott rendszerben küldi pályára, változtatni csak később fog, és még a szezon előtt szeretne igazolni.
