Nemzetközi foci

Kína a futballban is nagyhatalommá érett, bevétellel zárt a Premier League

Így lett Dzsudzsákból Oscar. Megmutatjuk, hogyan változott a téli transzferidőszakban költött pénzösszeg az elmúlt években.

A januári átigazolási időszak eddig egy-két kivételtől eltekintve a fű alatti, hiányposztra való igazolásokról, a kiegészítő játékosok vásárlásáról, esetleg a nyári szerződtetések előkészítéséről szólt, egyszóval sokkal eseménytelenebbül zajlott, mint a nyári megfelelője. Idén azonban más volt a helyzet, hiszen minden idők egyik legmozgalmasabb és legköltségesebb téli transzferszezonja zárult le a legtöbb bajnokságban a napokban – ezt pedig a számok is alátámasztják.

A hagyományosan az öt legerősebbnek tartott európai topliga, az angol Premier League, az olasz Serie A, a német Bundesliga, a spanyol LaLiga és a francia Ligue 1 csapatai idén 630 millió eurót költöttek januárban, ami óriási ugrás a korábbi évekhez képest. Öt éve, 2012 telén például ennek az összegnek még csak kevesebb mint a felét, 283 millió eurót szórtak el a klubok, de az ezt követő 360 (2013), 322 (2014), 374 (2015) és 424 (2016) millió euró is messze alulmarad az idei nagybevásárláshoz képest.

De mi az oka ennek az – egyébként már nyáron is tapasztalható – nagy emelkedésnek a pénzköltés terén? Az egyik lehetséges válasz erre a kérdésre az lehetne, hogy több játékost szerződtettek a csapatok – azonban ez nem igaz. A Transfermarkt adatai szerint ugyanis az öt topliga együttesei 155 új játékost igazoltak az év első hónapjában, ami gyakorlatilag tökéletesen megfelel az elmúlt öt szezon átlagának (152). Sokkal közelebb járunk a megoldáshoz, ha azt mondjuk: a kluboknak több pénzük van igazolni, így drágábban vesznek játékosokat. Na igen, de honnan teremtik elő ezt a többletet? Jegybevételből, televíziós díjakból, szponzorpénzekből? Az adatok szerint nem (csak), ugyanis a topligák összesített transzferegyenlege által mutatott -121 millió euró szintén nem jelentősen több, mint az elmúlt évek átlaga e tekintetben, magyarán hiába az óriási költekezés, az átigazolások bevételi oldala a kiadásokkal egyenlő mértékben nőtt. Persze a topligás csapatok egymás közti, egyre drágábbá váló átigazolásai is szerepet játszanak ebben, azonban van még egy, jóval drámaibb oka is a dolognak: a kínai tőke pár éve még nem létező, egyre növekvő beáramlása az európai labdarúgásba.

Bár igazi, pályája csúcsán lévő világsztárt (Oscar) valóban most először sikerült a Szuperligába csábítania egy csapatnak, a kínaiak pénzügyi erődemonstrációja korántsem most kezdődött – klubjaik három éve ott vannak a téli költekezők élmezőnyében, tavaly pedig már, ha nem is olyan látványosan, de uralták is ezt az időszakot. De ne szaladjunk ennyire előre: hét éve, 2010 telén a kínai első osztály csapatai alig több mint két és fél millió eurót költöttek játékosigazolásokra, ami a 24. helyre volt elég a világ ligáinak rangsorában. Egy év múlva a kilencedik helyen zártak 20 millió elköltött euróval, majd a következő két évben egyaránt a hatodikak lettek, 32 illetve 40 milliós költekezéssel.

Ekkor következett be az újabb nagy ugrás: 2014 telén 71 millió eurót költöttek a kínai csapatok, ami a Premier League mögött a második helyet eredményezte a Szuperligának. Beszédes adat, hogy a transzferegyenleget tekintve már ekkor is a kínaiak zártak a legnagyobb mínuszban, a 71 elköltött millióval szemben csak 21 milliós bevételük volt a kluboknak, 50 millió tehát kiáramlott a ligából – zömében ekkor még Dél-Amerikába, kisebb európai ligákba (Svédországba, Horvátországba) illetve más ázsiai bajnokságokba. Egy évvel később ez a szám -94 millióra nőtt, amivel a transzferegyenleg tekintetében újra a legnagyobb mínuszban zártak (ahogy azóta is minden télen), az összesített listán viszont még mindig megelőzte őket (119 költött millió) a Premier League (157).

De nem sokáig: tavaly télen ugyanis egészen hihetetlen összeget, 345 millió eurót költöttek a kínai csapatok, ami majdhogynem egymagában kenterbe verte az öt topliga összesített mutatóját…ráadásul a bajnokságok rangsorának negyedik helyén ekkor a kínai másodosztály (!!!), a China League One végzett 57 millió elköltött euróval. A kínai jelenlét ennek ellenére még nem volt olyan feltűnő, mint az idén: persze leigazolták az Atlético Madrid által létszámfelettinek nyilvánított Jackson Martinezt, a chelsea-s Ramirezt, vagy a Romától elvágyódó Gervinhót, de a pénz jelentős részét ekkor még a B-kategóriás európai ligákba, Ukrajnába, Oroszországba, Portugáliába vagy épp’ Törökországba ömlesztették.

Idén viszont – hiába szorultak vissza ismét a második helyre a költekezési rangsorban a PL mögé – először fordult elő, hogy topligák csapatainak alapembereit is megkörnyékezték. Mit megkörnyékezték, sok esetben sikerrel is jártak: így került Oscar mellett Pato, Ighalo vagy Kruse is a Szuperligába. Így lett Oscar a valaha volt legdrágább januári szerzemény. Így zárt a Premier League emberemlékezet óta először pozitív transzferegyenleggel (+ 15 millió euró) egy átigazolási időszakot. És ki tudja? Jövőre talán újra szintet lépnek a kínaiak. Jövőre talán már nem csak pletyka szintjén merül fel Rooney, Diego Costa, Falcao, Dani Alves, David Silva vagy Arda Ázsiába szerződése. Bár az európai labdarúgás érdekében reméljük, hogy de.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik