A januári átigazolási időszak eddig egy-két kivételtől eltekintve a fű alatti, hiányposztra való igazolásokról, a kiegészítő játékosok vásárlásáról, esetleg a nyári szerződtetések előkészítéséről szólt, egyszóval sokkal eseménytelenebbül zajlott, mint a nyári megfelelője. Idén azonban más volt a helyzet, hiszen minden idők egyik legmozgalmasabb és legköltségesebb téli transzferszezonja zárult le a legtöbb bajnokságban a napokban – ezt pedig a számok is alátámasztják.
A hagyományosan az öt legerősebbnek tartott európai topliga, az angol Premier League, az olasz Serie A, a német Bundesliga, a spanyol LaLiga és a francia Ligue 1 csapatai idén 630 millió eurót költöttek januárban, ami óriási ugrás a korábbi évekhez képest. Öt éve, 2012 telén például ennek az összegnek még csak kevesebb mint a felét, 283 millió eurót szórtak el a klubok, de az ezt követő 360 (2013), 322 (2014), 374 (2015) és 424 (2016) millió euró is messze alulmarad az idei nagybevásárláshoz képest.
De mi az oka ennek az – egyébként már nyáron is tapasztalható – nagy emelkedésnek a pénzköltés terén? Az egyik lehetséges válasz erre a kérdésre az lehetne, hogy több játékost szerződtettek a csapatok – azonban ez nem igaz. A Transfermarkt adatai szerint ugyanis az öt topliga együttesei 155 új játékost igazoltak az év első hónapjában, ami gyakorlatilag tökéletesen megfelel az elmúlt öt szezon átlagának (152). Sokkal közelebb járunk a megoldáshoz, ha azt mondjuk: a kluboknak több pénzük van igazolni, így drágábban vesznek játékosokat. Na igen, de honnan teremtik elő ezt a többletet? Jegybevételből, televíziós díjakból, szponzorpénzekből? Az adatok szerint nem (csak), ugyanis a topligák összesített transzferegyenlege által mutatott -121 millió euró szintén nem jelentősen több, mint az elmúlt évek átlaga e tekintetben, magyarán hiába az óriási költekezés, az átigazolások bevételi oldala a kiadásokkal egyenlő mértékben nőtt. Persze a topligás csapatok egymás közti, egyre drágábbá váló átigazolásai is szerepet játszanak ebben, azonban van még egy, jóval drámaibb oka is a dolognak: a kínai tőke pár éve még nem létező, egyre növekvő beáramlása az európai labdarúgásba.
Bár igazi, pályája csúcsán lévő világsztárt (Oscar) valóban most először sikerült a Szuperligába csábítania egy csapatnak, a kínaiak pénzügyi erődemonstrációja korántsem most kezdődött – klubjaik három éve ott vannak a téli költekezők élmezőnyében, tavaly pedig már, ha nem is olyan látványosan, de uralták is ezt az időszakot. De ne szaladjunk ennyire előre: hét éve, 2010 telén a kínai első osztály csapatai alig több mint két és fél millió eurót költöttek játékosigazolásokra, ami a 24. helyre volt elég a világ ligáinak rangsorában. Egy év múlva a kilencedik helyen zártak 20 millió elköltött euróval, majd a következő két évben egyaránt a hatodikak lettek, 32 illetve 40 milliós költekezéssel.
Ekkor következett be az újabb nagy ugrás: 2014 telén 71 millió eurót költöttek a kínai csapatok, ami a Premier League mögött a második helyet eredményezte a Szuperligának. Beszédes adat, hogy a transzferegyenleget tekintve már ekkor is a kínaiak zártak a legnagyobb mínuszban, a 71 elköltött millióval szemben csak 21 milliós bevételük volt a kluboknak, 50 millió tehát kiáramlott a ligából – zömében ekkor még Dél-Amerikába, kisebb európai ligákba (Svédországba, Horvátországba) illetve más ázsiai bajnokságokba. Egy évvel később ez a szám -94 millióra nőtt, amivel a transzferegyenleg tekintetében újra a legnagyobb mínuszban zártak (ahogy azóta is minden télen), az összesített listán viszont még mindig megelőzte őket (119 költött millió) a Premier League (157).
De nem sokáig: tavaly télen ugyanis egészen hihetetlen összeget, 345 millió eurót költöttek a kínai csapatok, ami majdhogynem egymagában kenterbe verte az öt topliga összesített mutatóját…ráadásul a bajnokságok rangsorának negyedik helyén ekkor a kínai másodosztály (!!!), a China League One végzett 57 millió elköltött euróval. A kínai jelenlét ennek ellenére még nem volt olyan feltűnő, mint az idén: persze leigazolták az Atlético Madrid által létszámfelettinek nyilvánított Jackson Martinezt, a chelsea-s Ramirezt, vagy a Romától elvágyódó Gervinhót, de a pénz jelentős részét ekkor még a B-kategóriás európai ligákba, Ukrajnába, Oroszországba, Portugáliába vagy épp’ Törökországba ömlesztették.
Idén viszont – hiába szorultak vissza ismét a második helyre a költekezési rangsorban a PL mögé – először fordult elő, hogy topligák csapatainak alapembereit is megkörnyékezték. Mit megkörnyékezték, sok esetben sikerrel is jártak: így került Oscar mellett Pato, Ighalo vagy Kruse is a Szuperligába. Így lett Oscar a valaha volt legdrágább januári szerzemény. Így zárt a Premier League emberemlékezet óta először pozitív transzferegyenleggel (+ 15 millió euró) egy átigazolási időszakot. És ki tudja? Jövőre talán újra szintet lépnek a kínaiak. Jövőre talán már nem csak pletyka szintjén merül fel Rooney, Diego Costa, Falcao, Dani Alves, David Silva vagy Arda Ázsiába szerződése. Bár az európai labdarúgás érdekében reméljük, hogy de.
