Nemzetközi foci bajnokok ligája

Jön az abszolút elit Bajnokok Ligája, csak a nagyoknak?

Ha az UEFA valóban megreformálja a sorozatot, alighanem reszelnek a Platini-féle törekvésnek és a kiscsapatoknak.

Egy nem akármilyen elképzelésről írt Twitter-oldalán az egyik legbennfentesebb sportújságíró, a több európai és amerikai médiának is dolgozó Gab Marcotti. Bejelentése szerint a 2018/19-es szezontól az UEFA, a nagy klubok nyomására, melyek elsősorban a Premier League nyomasztó gazdasági fölényre hivatkoznak, újabb reformot vezethet be a Bajnokok Ligájában.

Nem Szuperliga, de majdnem

Ez pedig a négy jelenlegi top-liga, vagyis az angol, spanyol, német és olasz bajnokság sztárklubjainak kedvezne, ugyanis négy-négy helyet garantálna a főtáblán ezen országok csapatainak – miközben például az olaszoknak jelenleg a koefficiensek alapján összesen van három helyük. A franciák (és a portugálok) rosszul járnának, de még náluk is rosszabbul a kelet-európai kiscsapatok, melyeknek a Platini-féle reform lehetőséget adott, hogy egymás ellen selejtezhessenek, és legalább néha a főtáblára jussanak.


Az új elképzelés szerint a 32 főtáblás csapat felét tehát automatikusan az említett négy ország négy-négy csapata adná, a maradék tizenhat helyért selejtezne a többi – el lehet képzelni, mekkora esélye lenne ebben a rendszerben egy magyar klubnak a főtáblára kerülésre. De még itt sem állna meg az UEFA, hiszen Marcotti szerint arról is szó van, hogy a legerősebb klubok afféle „örökbérletet” tulajdonjogot kapnának a BL-ben, magyarán, a nemzeti bajnokságban elért eredményeiktől teljesen függetlenül mindig a BL-főtáblán kezdenének.
Van már ilyen egyébként, hiszen kosárlabdában az Euroliga pontosan így működik évek óta – a nagy különbség, hogy azt nem az európai szövetség, hanem egy „ellen-szervezet”, az ULEB működteti, és diktálja egyértelműen a feltételeket. Ha az UEFA enged a nyomásnak és létrehozza ezt a formát, azzal majdhogynem megvalósul az úgynevezett európai szuperliga, ami már régóta dédelgetett terve a nagy gazdasági társaságoknak – és elvileg mindig is ellenezte az UEFA…

Az UEFA nem akar kimaradni a bizniszből

A Rangadó által megkérdezett sportkögazdász, Dénes Ferenc szerint, ha mindez így alakul, az csak egy várható következménye lesz az európai klubfutball irányvonalának.
– Régóta húzódó probléma ez, a 90-es évek elejétől szó van róla. A Premier League létrejötte és a BL kialakulása nagyon logikusan ebbe az irányba vitte a dolgot. Olyan pénz került a labdarúgásba, ami logikussá tette, hogy a tőkét védeni kell, a tőke maga szereti intézni a dolgait – fogalmaz Dénes Ferenc. Úgy véli, az eddig is minimális kockázatot, hogy valamelyik óriés esetleg elbukik egy selejtezőn, teljesen ki akarják iktatni.
– A nagy klubok 60 meccsre készülnek normális esetben egy évben, ezért tavaszra időzítik a csúcsformát. A Manchester United gyakorlatilag a bajnoki nyitányra áll össze. Tízből egyszer összejöhet, hogy kiesik egy kisebb csapat ellen a selejtezőben. A tőke pedig ezt az egyet sem akarja. Az UEFA pedig azét megy bele, mert benne akar maradni a bizniszben, különben előbb-utóbb nélküle hozzák létre a Szuperligát. Így aztán létrehoz egy olyan BL-t, ami kielégíti a nagy csapatok igényét, de nem tőle független. Logikus a lépés, sajnos, akár tetszik, akár nem – tette hozzá a szakember.

Meglesznek ezek nélkülünk, simán

Egy olyan „szuper BL”, amelyben borítékolhatóan ugyanaz a 8-10 csapat küzd évről évre a kieséses szakaszban, egyesek szerint unalmas lenne, mások viszont épp ellenkezőleg, úgy vélik, csak ezt lenne érdemes nézni.

– Azokkal értek egyet, akik csak a nagycsapatokra kíváncsiak. Ez van, akár szép, akár nem. A kérdésre, hogy akkor mi lesz a magyar csapatokkal, inkább elsunnyogom a választ, mert nem akarom, hogy lefejezzenek – ismeri el a közgazdász Dénes Ferenc, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben ő mint nagy Manchester United-szurkoló is nyilatkozik…
A magyar klubok Platini reformjai nélkül aligha lesznek rendszeres szereplői az elitkörnek, de ez nem jelenti azt, hogy ne találhatnának a közönségüknek megfelelő, színvonalas megoldást sorozatmérkőzésekre, mondja a közgazdász.

– Ha létrehozunk egy erős európai második vonalat, oda beférnénk, és az még izgalmas is lenne. Ahogy a jégkorongban az EBEL, kézlabdában a SEHA Liga. A legmagasabb szintet pedig elnézegetjük a magyarok nélkül is. Ha egymás színvonalának megfelelő csapatok játszanak, az még izgalmas is lehet.
Egy dologban viszont abszolút rendíthetetlenül a régi módi híve Dénes Ferenc és alighanem rengeteg szurkoló: akármilyen szuperliga jön létre Európában, a nemzeti bajnokságok nem tűnhetnek e, és azokban az óriáskluboknak is hagyományosan részt kel venniük.
– A Platini éra után gazdasági törvényszerűség, hogy ebbe az irányba menjen a történet. Ugyanakkor a nemzeti bajnokságokra szükség van. Mert a komoly futballkultúrákban minden ezen a hagyományon alapul és ma is nagyon sokat jelent. Olyan nincs, hogy például Manchester-Leeds United meccs ne legyen, mondjuk legalább három évente. Az angol futball a tradícióit nagyon komolyan veszi és ezen az üzlet sem változtat egyelőre – jelentette ki Dénes Ferenc.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik