Csúfos véget ért a Ferencváros számára az idei európai kupaszereplés. Mint ismert, a zöld-fehérek tizenegyesekkel maradtak alul az albán ezüstérmes, BL-beugró Partizani Tiranával szemben. A magyar bajnok számára nemcsak a Bajnokok Ligájában, de az európai porondon is véget ért a menetelés, pedig még csak júliust írunk…
A 2015–2016-os szezonban a fővárosi zöld-fehérek 3 milliárd forintból gazdálkodhattak. Orosz Pál egy tavalyi interjúban elmondta: „Nyilvánvaló, hogy a kontinens euró-tízmilliókból – vagy még ennél is többől – gazdálkodó topcsapataival képtelenség felvenni a versenyt, ugyanakkor az európai középmezőny elérhető.” Kiemelte, hogy a stabil Európa Liga-csoportkör nagyjából évi nettó ötmilliárd forintból megcélozható, a Bajnokok Ligájához ennek a duplájára van szükség. A vezérigazgató azt is elárulta, a bajnoki címmel végződő idénynek 2.7–3 milliárd forintos költségvetéssel futottak neki. Ennek kapcsán Szabados Gábor sportközgazdász egy korábbi beszélgetésben kifejtette: ez hazai szinten rengeteg, a sztárklubok dimenziójában viszont csak aprópénz.
Európai csoportkör, a beteljesületlen álom
A Ferencváros számára csak a címvédés maradt a bajnokságban és a kupában, de nem titkoltan a 2016–2017-es szezonban nem erre készültek. A zöld-fehérek vezetői, játékosai korábban hangsúlyozták, az új idényben az európai csoportkör elérése a cél: „Csoportkörbe szeretnénk jutni az európai kupaporondon, de ez nagyon nehéz lesz. Kellenek az erősítések, ahhoz, hogy eredményesek legyünk, de nagy fluktuáció nem lesz, a váz már megvan” – nyilatkozta áprilisban Orosz Pál.
Nyáron légiósokkal erősített a gárda: Thomas Doll kérésére érkezett az albánok ellen óriási öngólt vétő Oliver Hüsing, valamint a csatársorba Marco Djuricin, akinek kevés értékelhető megmozdulása volt szerda este a Groupama Arénában. Hazacsábították Lovrencsics Gergőt is, aki bemutatkozó nyilatkozatában arról beszélt, nem visszalépés számára a Ferencváros, hiszen a BL-ben szerepelhet.
Éves büdzsé: az NB I-hez indokolatlanul magas
A fővárosi klubnál jelenleg nagyságrendileg 3.7–4 milliárdos költségvetéssel dolgoznak, ám a korai kupabúcsú után nem túlzás állítani: ismét több milliárdot dobtak ki feleslegesen a zöld-fehérek az ablakon. A klub büdzséje a hazai viszonyokhoz képest indokolatlanul sok, hiszen ennek az összegnek a harmadával, felével is lehetne NB I-es bajnokságot nyerni. A Debrecen és a Győri ETO költségvetése sem haladta meg a 1.5 milliárdot a legutóbbi bajnoki címük alkalmával.
Lefutott meccsek az NB I-ben?
A Ferencváros mellett a Videotont is a bajnoki cím várományosai között emlegetik, ám a BL-kudarc után mi lehet a reális cél a Fradinál? Aligha jelent vigaszt a vezetőknek, játékosoknak, szurkolóknak, ha az idei bajnokságot nem 21, hanem 22 pontos fórral nyerik a zöld-fehérek. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a helyzet az NB I-nek is borzasztóan rosszat tesz. Tavaly bizonyosodott, illetve az idei első, Haladás elleni mérkőzésen is azt lehetett látni, hogy igazi ellenfele nincs a Fradinak a honi első osztályban. Nincs kizárva, hogy a légiósokkal és rutinos válogatott játékosokkal megerősített zöld-fehér keret miatt idén is csak a második helytől lefele mehet a csatározás.
Ami tény, a korai Fradi-búcsú után ismét beárazták az NB I-et, ahol a nagy költségvetéssel rendelkező címvédő ugyan egyeduralkodó (lehet), de mindez a határon túl édeskevésnek bizonyul.
