Nemzetközi foci

Panenkától Trezeguet-ig: a foci Eb-k tizenegy felejthetetlen meccse

Válogatás sok videóval: a kontinenstornák legnagyobb krimijei, amikor a legvégén jött a csavar!

A hamarosan kezdődő kontinenstorna előtt, amolyan korai kedvcsinálóként, felidézzük az Európa-bajnokságok eddigi legemlékezetesebb, legizgalmasabb mérkőzéseit. A válogatás természetesen szubjektív, de annyit megkockáztatunk, aki ezeket a meccseket látta, tényleg mindig emlékezni fog rájuk. Lássuk!

NSZK – Jugoszlávia 4-2, 1976, elődöntő

Ötvenezer szurkoló tombolt a belgrádi Maracanában, amikor az elődöntő 30. percében a regnáló világbajnok (mellesleg az Eb-címt is védő), a továbbra is Beckenbauerrel, Maierrel, de már Netzer és Gerd Müller nélkül felálló NSZK ellen 2-0-ra vezetett Jugoszlávia válogatottja. De ez még a „klasszikus” német erényeket csillogtató Nationalelf volt, Helmut Schön pedig jól cserélt. A kispadról érkezett Flohe szépített, aztán a 79. percben beküldte Dieter Müllert is, aki három perccel később egyenlített, a hosszabbításban meg lőtt még kettőt… Mesterhármast ilyen rövid idő alatt ilyen fontos meccsen azóta se nagyon láttunk. A németek 4-2-re nyertek és döntőbe jutottak.

Csehszlovákia – NSZK 2-2, 1976, döntő

… ahol majdnem megcsinálták ugyanazt, amit az elődöntőben. Vacláv Jezek csehszlovák válogatottja 25 perc után kétgólos előnyben volt, de megint jött Dieter Müller (persze ezúttal már nem a kispadról), majd a 89. percben Hölzenbein, és megint jöhetett a hosszabbítás is. Ami végül a futballtörténelem első, nagy tornán sorra kerülő büntetőpárbajába torkollott, és ki ne tudná, mi lett a vége. Hoeness fölé vágta, Panenka pedig belőtte csapata utolsó büntetőjét – úgy, hogy rögtön örökre el is nevezték róla a pimasz mozdulatot… Németországot hat év után taszították le az egyik trónjáról.

NSZK – Belgium 2-1, 1980, döntő

Négy évvel később sem sok választotta el a németeket a hosszabbítástól a fináléban, a torna meglepetéscsapata, Belgium a 76. percben kiegyenlítette a Hrubesch góljával megszerzett előnyt. Azonban a késői gólokat továbbra is az NSZK specialitása volt belőni, ebben az esetben befejelni: hiába tudta mindenki, hogy a világ egyik legjobban fejelő játékosa a hamburgi óriás, Horst Hrubesch az utolsó percben mégis eldöntötte az Eb-címet. Azt persze senki sem tudta, hogy innentől tizenhat évet kell várni a következő német Eb-aranyra, és majd azt is egy döntőben született dupla hozza el.
https://www.youtube.com/watch?v=homi–RbFoM

Franciaország – Portugália 3-2, 1984, elődöntő

Az egész tornán szenzációsan játszó házigazda ezen a felejthetetlen meccsen majdnem elbukott. Platininek nem ment a játék, az esélytelennek tartott portugálok pedig a hosszabbításban átvették a vezetést – és ekkor jött az addig szinte ismeretlen hátvéd, Jean-Francois Domergue, aki a szupersztárok árnyékából előlépve a 114. percben belőtte második gólját a meccsen. Hogy aztán a 119. percben végül persze Platini döntse el minden idők egyik legfordulatosabb Eb-meccsét. A finálé ehhez képest már könnyű séta volt Michel Hidalgo csapatának.

Hollandia – NSZK 2-1, 1988, elődöntő

Amikor a németeken csattant a végén (nagyon a végén) az ostor… Az előrehozott döntőnek tekintett mérkőzésen a hazai pályán játszó Nationalelf a második félidő elején vezetett, de a Mattheus-Koeman tizenegyesváltás után 1-1 állt az eredményjelzőn. Egészen az utolsó előtti percig… A korszak legnagyobb csatárát, Marco Van Bastent (aki addigra már túl volt egy mesterhármason az angolok ellen) egészen addig elsőrangúan levette a pályáról a világ legjobb emberfogójának tartott Jürgen Kohler – de akkor egyetlen másodperc és egyetlen tempó előny elég volt a hollandnak, hogy belője a győztes gólt. Az Oranje pedig természetesen megnyerte a döntőt is, a németek két évvel később a világbajnokságon vágtak vissza nekik.

Dánia – Hollandia 2-2, 1992, elődöntő

Itt is mindenki a nagy holland generáció címvédését várta, az elődöntőig úgy tűnt, nem is hiába – ám akkor jött a futballtörténelem egyik legnagyobb meséjének főszereplője, a tornára eredetileg ki sem jutott, majd Jugoszlávia kizárása miatt pótlólag behívott, a csoportjában két meccs után sima kiesőnek látszó Dánia. Amely a rendes játékidő legvégéig vezetett, aztán 11-esekkel elbúcsúztatta a favoritot – és mert a legnagyobb hősökből lesznek néha a tragikus hősök, a hollandok egyetlen elhibázott büntetője Marco Van Basten nevéhez fűződött. Igaz, a dán kapuban sem akárki állt, a döntőben is káprázatosat nyújtó Peter Schmeichel. A dánok meg sem álltak a végső győzelemig.

Németország – Csehország 2-1, 1996, döntő

És akkor végre visszavághattak a németek a cseheknek 1976-ért. Bár úgy tűnt, nem lesz benne köszönet, hiszen a hajráig egy vitatható 11-essel a meglepetésre döntőig jutó szomszédaink vezettek. Ekkor küldte be Berti Vogts csereként Oliver Bierhoffot, talán mert emlékezett még Dieter Müler egykori csodatételére (76-ban Vogts még játékosként volt a Nationalelf tagja). És lássanak csodát! Négy perccel a beküldése után Bierhoff kiegyenlített, aztán a hosszabbításban egy igencsak „röfögő”, megpattanó lövéssel megszerezte az Eb-k történetének első (de nem utolsó) aranygólját, amivel az akkori szabályok alapján vége is lett a döntőnek. Öt perc telt el a hosszabbításból…

Jugoszlávia – Szlovénia 3-3, 2000, csoportkör

Nem nagy bátorság kijelenteni, a 2000-es belga-holland rendezésű torna volt minden idők legjobb Európa-bajnoksága, amelyről olyan klasszikusokat most nem is válogatuttnk be, mint a portugál-angol 3-2 (0-2-ről), vagy a francia-portugál elődöntő. És így is négy összecsapással képviselteti magát szubjektív listánkon… A jugó-szlovénnak itt a helye: a fennállása első nemzetközi tornáját ünneplő kis utódállam leckéztette a meglehetősen agresszív “nagy testvért”, amikor pedig Szinisa Mihajlovicsot lökdösődésért kiállították, Szlovénia pedig már 3-0-ra vezetett, a focivilág új csodáról beszélt. Korai volt… A jugoszlávok tíz emberrel kiegyenlítettek az utolsó húsz percben!
https://www.youtube.com/watch?v=saBXTZC20Ks

Spanyolország – Jugoszlávia 4-3, 2000, csoportkör

A másik meccs összeállításunkban, ami nem helyosztó – a 2000-es torna legőrültebb mérkőzése. A találkozó előtt a spanyolokat legyőző norvégok biztos továbbjutónak tűntek, ezen a meccsen pedig végig úgy tűnt, mellettük a jugoszlávok mennek tovább. Háromszor szereztek vezetést az utolsó fél órában emberhátrányban játszó jugók, a spanyolok kétszer tudtak csak egyenlíteni – így érkeztünk el a 94. percig (!), amikor még mindig 3-2 volt a plávik javára… És akkor az ész nélkül támadó hispánok közül 11-esből Mendieta, majd a 95. percben Alfonso is betalált, a spanyolok a semmiből továbbmentek, kiejtve a másik meccsen addigra végző, továbbjutást ünneplő norvégokat. Hogy a történet igazán szp kegyen, a negyeddöntőben aztán mindkét itteni résztvevő kiesett, a jugoszlávok egy hatost kaptak Hollandiától.

Olaszország – Hollandia 0-0, 2000, elődöntő

És az alapján a gála alapján mindenki azt várta, hogy a hollandok majd az elődöntőben is lerendezik hazai közönség előtt az olaszokat. Gól nélküli meccs ritkán válik úgy klasszikussá, mint az a heroikus harc. Markus Merk játékvezető a 34. percben kiállította Zambrottát, majd két 11-est is megítélt a rendes játékidőben a hollandoknak, mindkettőt kihagyták! Egyiket Kluivert, a torna addigi hazai hőse. A Nesta-Cannavaro-Maldini tengely a futballtörténelem alighanem legtökéletesebb védekezését produkálta (a legmagasabb jegyet szinte soha ki nem osztó Gazzeta Dello Sport 10-est adott Cannavarónak!), az olaszok pedig kihúzták a büntetőkig, ahol újabb három holland rontás következett, így az azzurrik kapusa, Francesco Toldo a mennybe, csapata pedig a döntőbe ment.

Franciaország – Olaszország 2-1, 2000, döntő

De ezen a csodálatos tornán hátra volt még egy dráma – az elődöntőből a portugálok ellen egy utolsó perces, máig vitatott 11-essel bejutó, világbajnok francia csapat ellen a rendes játékidő legvégéig vezettek az olaszok. De ami a világtörténelemben szinte mindig megtörtént (egy gólos előnyt olasz csapat bárki ellen képes megőrizni), most máshogy alakult: Dino Zoff szövetségi kapitány és a cserejátékosok már összekapaszkodva, berohanásra készen álltak a pálya szélén, amikor a legutolsó francia támadásból Wiltord megeresztett egy lapos lövést, Toldo pedig nem ért le rá… Az összezuhant olaszok ellen aztán Trezeguet az Eb-döntők történetének egyik legszebb kapáslövésével megnyerte a meccset és a tornát a franciáknak, avagy kettőből kétszer aranygól döntötte el a finálét.

A 2000-es torna óta már hármat rendeztek, láttunk korszakos spanyol, a világot sokkoló görög válogatottat, jó kis meccseket, de olyan felejthetetlen futballkrimik, mint amilyen ez a tizenegy volt, váratnak magukra. Hátha csak idén júniusig, netán magyar szereplőkkel!

Olvasói sztorik