A Real Madrid a hétvégén 2-0-ra győzött idegenben a Deportivo La Coruna ellen a spanyol bajnokság utolsó fordulójában. Ez a győzelem azonban mégsem tette boldoggá a madridiakat, hiszen a rivális Barcelona is begyűjtötte a három pontot, így pedig csak a második hely maradt meg a blancóknak.
Azt, hogy miért nem lett bajnok a Real, nagyon sokáig lehetne elemezni. Az idei szezon előtt távozott a szurkolók és a játékosok által is közkedvelt Carlo Ancelotti, helyét pedig Rafa Benítez vette át, akit már a szezon közben kirúgott Florentino Pérez elnök. A spanyol edző 188 napot ült a Real Madrid kispadján, 25 mérkőzéséből 17-et nyert meg a csapattal, de sem a játékosok, sem pedig a szurkolók nem fogadták el. Őt követte a korábbi Real-játékos, aranylabdás Zinedine Zidane. Vele nagy hátrányból sikerült újra nyitottá tennie a spanyol bajnokságot a királyiaknak, valamint a Bajnokok Ligája döntőjéig meneteltek. Ami pedig egy hihetetlen adat, hogy a francia az első húsz meccsén több pontot szerzett, mint bárki más a spanyol bajnokság története során.
Az edző teljesítményéről a spanyol foci szakértőjét, a legújabb Real Madrid-könyv szerzőjét, Koppányi Gergelyt kérdezte a Rangadó.hu.
Megváltoztatta a hangulatot
– Egyértelmű siker Zidane eddigi tevékenysége a Real Madridnál. Bevallom, én sem gondoltam volna, hogy egyenletesen ilyen jó teljesítményt fog nyújtani. Valószínűleg ebben közre játszik az is, hogy nem akárkitől tanulhatta a szakmát 2014-ben, amikor is Ancelotti mellett tevékenykedett a Real kispadján. Néhány hasonlóságot is felfedezni vélek az olasz szakember és Zidane elképzelése között. Ami a legszembetűnőbb, az az, hogy a cserékkel nagyon sokat szokott várni. Ha ő felrak egy alapkezdőt, akkor nehezen nyúl bele a csapatba, és nagyon bízik abban a tizenegyben, amit kijelölt, Ancelottinál ugyanez volt a helyzet. Ha még egy hasonlóságot mondani kellene, akkor kiemelném még azt, hogy mindkettőjüknél volt egy-egy nagy sztár, akik nem tudtak jó teljesítményt nyújtani. A franciánál James Rodríguez, míg az olasz mesternél Gareth Bale volt fakóbb – kezdte az értékelést Koppányi Gergely.
– Szembetűnő, és sok játékos is elmondta, hogy alapvetően a hangulat változott meg Zizou érkezésével. Egy ilyen jó kerettel is szükséges a sikerekhez, hogy a csapaton belül a játékosok jól érezzék magukat, és ez most láthatóan megvan. Én inkább pszichológiai sikernek nevezném a francia aranylabdás munkáját, olyan óriási taktikai újításokat például nem láttam tőle, ami egyértelműen a keze munkáját dicsérné. Annyira nem nyúlt hozzá Ancelotti elképzeléséhez, sőt még Benítezhez képest sem változtatott drámaian taktikai szempontból. A pszichikai felkészítés ugrásszerű növekedése viszont nagyon látványos, például a Rayo ellen kétgólos hátránynál is addig tüzelte a játékosokat a kispadról, hogy sikerült begyűjteni a három pontot.
Nem a név számít, hanem az alázatos munka
Sokan már-már ahhoz a Josep Guardiolához kezdik hasonlítani Zidane-t, aki sikeres Barca-játékos volt, és sikeres Barca-edzővé vált, miután házon belüli megoldásként őt jelölték ki a kispadra 2008-ban. Világsztár játékosból azonban nem mindig lesz eredményes edző.
– Ez mindig egy érdekes kérdés. Azt mondanám, hogy nem feltétlenül játszik nagy szerepet a francia játékosmúltja. Diego Maradona vagy például Lothar Matthaus is próbált edzősködni, aztán láthattuk, mi lett belőle, de, hogy magyar példát is említsek: Détári Lajos is jó játékos volt, edzőként – nagyon finoman fogalmazva – kevésbé sikeres. Zidane nagyon alázatosan állt az edzői szakmához, és nem a nevéből próbál megélni. Az csak egy plusz hozzáadott értéke, hogy például a Bajnokok Ligája-döntő előtt el tudja mondani a tapasztalatait egy ilyen fontos mérkőzésről – tette hozzá a „Kompany” néven ismertté vált blogger.
– Várnék még egy-két évet azzal, hogy megítéljük, valójában jó edzőről beszélünk-e, de azt kár lenne elvitatni, hogy jó úton halad. Párhuzamot még egyáltalán nem lehet vonni Zidane és Pep között. Guardiolánál már az első szezonban visszaköszönt a pályán, hogy milyen az edzői – meglehetősen egyedi – gondolkodásmódja. Ráadásul Zidane mögött még nincs is egy teljes szezon, csak pár hónapnyi „tűzoltás”. Jelenleg még nem tudnám megmondani, hogy milyen a Zidane-stílus, hiszen taktikában nem látok sok különbséget Ancelottihoz és Benítezhez képest sem. Ami viszont fontos, hogy ő felfedezte, Casemiro mekkora ajándéka ennek a keretnek, és ahhoz, hogy meglegyen az egyensúly, kulcsfontosságú a szerepeltetése. Ez egy jó jel taktikai szempontból tőle, de a stílusát még nem tudnám meghatározni.
A francia aranylabdásnak mindenesetre most fel van adva a lecke, hiszen május 28-án az Atlético Madrid elleni BL-döntő következik, és a „Tizenegyedik” megnyerése jó alapot jelentene a jövőre tekintve, valamint némileg Florentino Pérez elnök is megkönnyebbülhetne az Ancelotti menesztéséért, illetve Benítez kinevezéséért kapott kritikák után.
