Az egy hónap múlva rajtoló franciaországi Eb házigazdája a torna egyik favoritja. Akkor is, ha a legilletékesebb, a szövetségi kapitány hallani sem akar erről. Hogy miért van így mindez és mit érdemes tudni a szenzációsan erősnek tűnő francia válogatottról, arról a Rangadó franciaszakértője, az Omlett du Fromage-blog szerkesztője, Szabó Christophe beszélt nekünk.
– Franciaországban a kerethirdetés igazi eseményszámba megy. Didier Deschamps május 12-én, csütörtök este jelenti be az Eb-re utazó 23 főt, mindezt az egyik kereskedelmi csatorna esti híradójában, főműsoridőben. Ha 80 százalékban tudni lehet a várható neveket, olyan jellegű meglepetések nem várhatók, mint Domenech idején, aki a 2006-os világbajnokságra beválogatta a radaron addig láthatatlan Pascal Chimbondát. Sőt leánykérést se várjunk, mint azt Domenech tette 2008-ban a francia kiesés után: Deschamps hosszú évek óta házas…
Mindenki egyért, aki nem, annak agyő
– Magyarországnak 10 millió szövetségi kapitány jutott, Franciaországnak 66 millió. Akad pár vitatott név, ugyanakkor a kerethirdetésnél rendkívül nehéz egyszerre igazságos, méltányos és következetes döntés hozni. Didier Deschamps viszont ezt eddig megoldotta. Ha kellett, kizárta Samir Nasrit, mert szerinte rossz hatással volt a csapatszellemre; Benzema ügyében pedig nem akart a kerethirdetés idejére hisztériát kelteni, így a helyi szövetség elnökével már áprilisban kijelentették, hogy a Real Madrid csatára nem tart a válogatottal.
– Deschamps válogatási elvei között – a csoportkohézió mellett – szerepel még a pillanatnyi forma, a csapatban betöltött szerep és a válogatottban eddig mutatott teljesítmény is. Így fordulhat elő, hogy az amúgy a klubjában nem sziporkázó Moussa Sissoko (Newcastle) évek óta stabil kerettag, de Olivier Giroud pocsék tavasza az Arsenalban sem áll a beválogatás útjába, mert a válogatottban mindig lehetett számítani rá. Ahogy Deschamps is mondja: neki nem a legjobb 23 játékost kell kiválasztania (ahhoz ott a statisztika), hanem azt a 23 fős csoportot kell összeraknia, amely együtt a legtovább juthat.
Akik lemaradhatnak
– Kegyvesztettek így is akadnak. Alexandre Lacazette második éve fut remek szezont a francia bajnokságban, mégsem tudott gyökeret ereszteni a válogatottban. Dimitri Payet is sokáig ebben a státuszban ragadt meg, viszont a West Hamben futott kimagasló évének köszönhetően új lehetőséget kapott, és végre tudott is élni vele: az utóbbi két barátságos mérkőzésen sikerült megcsillogtatnia zsenialitását. A Sevilla nyerőembere, Kevin Gameiro viszont egyoldalú „lesipuskás” profilja miatt nem tud kellő variációt hozni a játékba, nem járt a Kékeknél 2011 óta.
A védelem gyenge pont (?), a középpálya brutális
– Ha fogást kellene keresni a francia válogatott összetételén, azt a védelmen lehet megtalálni. Varane és Koscielny belső védőpárosa pole pozícióból indul, viszont mögöttük nagy az űr: Sakho doppingvétsége miatt várhatóan kihagyja a tornát, Mangala sem klubjában, sem a válogatottban nem nyújtott rendkívülit, a Barca hátvédje, Jérémy Mathieu most tért vissza sérülésből. A jobbhátvéd pozícióján Sagna már nem egy életbiztosítás, mögötte csereként is csak a Lyonban többször padozó Jallet várható. Bal oldalon a matuzsálemkorú Evra mögött a válogatottban remegő lábakkal játszó Digne lehet a pótkerék, netán Kurzawa, aki a PSG szezonjának nagy részét az oldalvonalról figyelhette.
– N’Golo Kanté, az immár angol bajnok Leicester alapembere csak 2016 márciusában mutatkozott be a válogatottban, ezzel pedig nagy valószínűséggel kitúrja a Manchester Unitedben kispadra szorult Morgan Schneiderlint. Hiába, Pogba, Matuidi, Lassana Diarra és Cabaye mögött hónapokra előre kell sorszámot húzni.
Letűnő csillagok: Valbuena, Ribéry
– Deschamps várhatóan a kerettagok mellé egy hétfős tartalékos listát fog még feltűzni a falra, ahol már szerepelhetnek meglepetések. Nem valószínű, hogy egy korábban alapembernek számító, de az utóbbi időben eltűnt Valbuena, vagy a visszatéréssel kacsingató Ribéry tartaléktöltény-szerepet fog betölteni… Viszont a PSG ifjú középpályása, Adrien Rabiot, a Lyon védelmének pillére, Samuel Umtiti, vagy a Nice-ben remek szezont futó Hatem Ben Arfa megjelenhet a nevek között.
Csak az arany! De a kapitány óvatos
– A Kékeket most a lehető legnagyobb elvárások övezik. Franciaország eddig mindkét labdarúgó tornát, amit rendezett (1984 – Eb, 1998 – vb), egyben meg is nyerte. A felhozatal reménykedésre ad okot. Deschamps ugyanakkor hallani sem akar az eufóriáról. A sajtótájékoztatókon poroltóval önti nyakon azokat az újságírókat, akik a várható győzelemről kérdezik, és nem segít a helyzeten, hogy az internet népe a legtöbb szavazáson – nagyjából megosztva – a francia és német válogatottat tippeli meg végső győztesként. Deschamps-tól nem hallható olyan, hogy „hat döntőt kell megnyerni”, ő kizárólag arra koncentrál, hogy a csapat a lehető legjobb formába lendüljön a Románia elleni nyitómeccsre – zárta a kitekintést a francia foci bloggere, Szabó Christophe.
