A modern futball szabályaira fittyet hányva lett bajnok Angliában az előző idényben még a kiesés ellen küzdő Leicester City. A Nemzetközi Sporttanulmányok Központjának (CIES) labdarúgással foglalkozó kutatócsoportja megállapította, hogy Claudio Ranieri együttese egészen meglepő statisztikai adatokat produkál.
Egyrészt több ívelésük, hosszú indításuk volt, mint Európa szinte bármely más csapatának, másrészt az átlagos labdabirtoklásuk az egyik legalacsonyabb a Premier League-ben, illetve kevesebb labdarúgó fordult meg a kezdő-tizenegyükben, mint bármely más bajnokcsapatnál.
Egy olyan korban, amikor az európai labdarúgásban domináló FC Barcelona szinte a végtelenségig őrzi a labdát, és játékosai a legközelebbi csapattársnál távolabbra ritkán passzolnak, a Leicester igazi kuriózumnak számít azzal, ahogyan visszatekerte az idő kerekét.
Az öt csúcsbajnokságra kiterjedő kimutatás szerint a Leicester passzainak 6,9 százaléka hosszú, ennél csak két német középcsapat, a Darmstadt (10,7 százalék) és az Ingolstadt (7,8 százalék) produkál magasabb értéket. A listavezető Bayern München, Paris Saint-German, FC Barcelona és Juventus értékei a legalacsonyabbak (1,1 és 1,6 százalék között változik).
A hosszú labdákkal – amelyek kevesebb technikai képzettséget és jobb fizikai adottságokat igényelnek – kíméletlenül jól boldogul a Leicester válogatott csatára, Jamie Vardy, aki már 22 gólnál jár az idényben, ezzel jelentős szerepet játszott a bajnoki címben, és hétfőn neki ítélték a szezon legjobbja címet.
Egy másik adatsor szerint a Leicester átlagosan csupán 45,4 százalékban birtokolja a labdát a mostani bajnoki idényben, ennél a Premier League-ben csak a Sunderland és a West Bromwich Albion produkál alacsonyabb mutatót. A bajnokcsapat játékosai meccsenként átlagban 335,5 alkalommal passzolnak, ennek 72,4 százaléka pontos. Mindkét rangsorban a harmadik legalacsonyabb a mutatójuk a ligában.
Ezzel szemben a riválisaik mindegyike igyekezett birtokolni a labdát. Az Arsenal esetében ez átlagosan közel 56 százalék, de hasonló számokat produkál a Manchester City (55,2%), a Manchester United (55,1%) és a Tottenham Hotspur (54,7%) is.
A vetélytársak többsége bővebb játékoskerettel és nagyobb költségvetéssel büszkélkedhet, vagyis Ranieri csapata azt is bizonyította, hogy az úgynevezett rotáció – a modern futball másik divatos szlogenje – nem előfeltétele a bajnoki címnek. Az eddigi 35 meccs során a Rókáknál csak 18 játékos szerepelt a kezdőcsapatban, kettővel kevesebb, mint a második helyezett Tottenham Hotspur esetében. Az Arsenal 23, a Manchester City 22, a Manchester United 26 embert szerepeltetett kezdőként.
A hétvégi forduló előtt hét olyan Leicester-játékos volt, aki legalább 32 meccsen kezdett, ugyanakkor a Tottenhamből csak négyen, az Arsenalból csak ketten, a két manchesteri klubból pedig csak egy-egy ember mondhatta el magáról ugyanezt.
Nem lehet kétséges, hogy a stabilitás, a könyörtelen következetesség volt a lényege a Leicester sikerének. A csapat gerince így néz ki: Kasper Schmeichel a kapus, Wes Morgan és Robert Huth a két középhátvéd, Marc Albrighton és Danny Drinkwater szinte mindig ott van a középpályán, a Jamie Vardy, Riyad Mahrez duó pedig már 39 gólnál jár.
Az előző menedzser, Nigel Pearson irányításával hét meccset megnyertek az előző idény utolsó kilenc fordulójában. Wes Morgan csapatkapitány szerint Claudio Ranieri megértette, hogyan sikerült elkerülnie együttesének a kiesést, és megtartotta mindazt, amit a játékosai akkor jól csináltak, csak a taktikai felálláson módosított némileg.
