Az elkövetkező években, amikor az emberek felidézik, hogyan lett angol bajnok 2016 tavaszán a teljes sportlogikát fejre állító Leicester City, minden bizonnyal Jamie Vardy története hangzik majd a leginkább valószínűtlenül.
A bajnokcsapat csatárának példája reményt adhat több ezer fiatal, álmodozó focistának, akiket minden évben félredobnak az angol futball fényes akadémiái. Mert Vardy esete azt bizonyítja, hogy vannak lappangó gyöngyszemei a labdarúgásnak az alsóbb osztályokban is, és nem jelent okvetlenül zsákutcát a dicsőség útján, ha valakit tinédzserkorában visszautasítanak.
Hat évvel ezelőtt elküldték a Sheffield Wednesday csapatától Vardy-t, mert túl kicsinek számított. Ezt követően a hetedik ligás Stocksbridge Park Steels együttesében focizott, és csupán „sörpénzt” keresett, mellette pedig napi tíz órában dolgozott egy szénszálakat gyártó üzemben.
Belekeveredett egy balhéba, és mivel elkapták, elektronikus nyomkövetőt helyeztek a bokájába.
Pályafutása az FC Halifax és a Fleetwood Town csapatában folytatódott, majd jött a Leicester, amelynek színeiben 25 évesen mutatkozott be, de ez még persze korántsem az élvonalban történt.
A sport egyik legnagyobb hősévé vált azzal, amit elért. Nem csoda, hogy a Stocksbridge stadionjában lelátót neveztek el róla, és a világ számos pontjáról érkeznek televíziós stábok a szerény klubhoz. Még Hollywood érdeklődéséről is hallani a csatár története kapcsán.
És elképzelhető, hogy a sztori még ezzel sem ér véget. A Leicester bajnoki címét ötezerszeres szorzóval kínálták a szezon előtt. Miért ne lehetne Vardy a nyári, franciaországi Európa-bajnokságon is aranyérmes?!
„Ez az eset is azt mutatja, mi történik, ha leszeged a fejed, megszállottan dolgozol, és imádkozol, hogy sikerüljön a nagy áttörés” – mondta Ian Wright, aki szintén alacsonyabb osztályból kapaszkodott fel az Arsenalig.
Vardy néhány gólja ebben az évben már világszínvonalú volt, de a Liverpool elleni kapáslövése jó példa arra, hogy a kemény munka, a sok gyakorlás milyen jó szolgálatot tesz neki.
„Nem változott a játékstílusa, az erőssége mindig ugyanaz maradt. Jamie szinte terrorizálja a védőnégyest a tempójával, és félelem nélkül futballozik. Amikor ő is a csapatban volt, mindig tudtuk, hogy van esélyük. Képes egyedül megnyerni a meccseket” – nyilatkozta Simon Garner, aki az FC Halifax együttesében Vardy csatártársa volt.
A nagy siker pillanataiban megszólalt az a menedzser, Neil Aspin is, aki a Stocksbridge csapatától annak idején az FC Halifaxba vitte Vardy-t. „Azonnal megláttam benne valamit. A tempóját, a labdakezelését, a kitartását. Emlékszem, egy kicsit idegesen néztem körül, hogy vajon ki látja még, amit én, de tudtam, hogy hozzánk fog aláírni.”
Vardy 27 gólt lőtt a Halifax színeiben, mielőtt az ötödik ligában játszó Fleetwoodhoz távozott. Ott 34 alkalommal volt eredményes, és végül ez nyitotta meg számára az utat a nagy karrier felé.
Egymillió fontért írt alá a Leicesterhez, és bár góllal mutatkozott be a Ligakupában, első bajnoki idényében – a másodosztályban – csak négyszer volt eredményes, ezért a szurkolói kritikák célkeresztjébe került. Nigel Pearson menedzser tartotta benne a lelket, amit a következő évadban meghálált, hiszen a következő szezonban már 16 gólt, és feljutottak a Premier League-be.
Úgy tűnt, az élvonalbeli szereplésük nem tart sokáig, mert gyakorlatilag az egész szezonban a kiesés elől menekültek, és mivel nagyon későn ébredtek, szinte hihetetlen volt a bennmaradásuk. A tavalyi idényben csak öt gólt lőtt, úgyhogy semmi nem utalt az idei kirobbanó sikerre.
Az olasz edző, Claudio Ranieri érkezése is kellett Vardy remekléséhez, illetve az, hogy kiválóan megértik egymást a pályán az algériai játékmesterrel, Riyad Mahrezzel. Egymást követő 11 élvonalbeli meccsen volt eredményes, ezzel megdöntötte Ruud van Nistelrooy rekordját.
Bár Vardy eltiltás miatt nem játszhat a Leicester utolsó két bajnoki meccsén, de minden bizonnyal az ő nevét éneklik majd a leghangosabban a szurkolók a bajnoki cím ünneplésekor.
