Mértékadó brit sajtóorgánumok hozták nyilvánosságra, hogy az UEFA a 2018-as szezontól megreformálná a Bajnokok Ligáját. A Guardian, a BBC vagy a Sky Sports értesülése szerint hamarosan a felére csökkentik a most 32 csapatos főtábla mezőnyét, amire hosszabb selejtezősorozat után lehet majd feljutni – és gyaníthatóan csak a leggazdagabb kluboknak. Két nyolcas csoportban zajlana a küzdelem, azaz nagyon hasonlítana a modell valamihez, amiről már régóta suttognak, vagy éppen nyíltan beszélnek az európai futballban: egy nemzetek feletti Szuperligára.
Futballromantika? Ugyan…
Hogy az európai szövetség éppen ennek az amerikai franchise-ligákra hasonlító modellnek a megakadályozása miatt sietne megreformálni a BL-t, vagy más a motiváció, szinte mindegy is: az biztos, hogy ez a reform alighanem tovább növelné a szakadékot az elit és a „maradék” között. Kérdés, jót tenne-e mindez a futballnak, ha nem csak a gazdag klubok anyagi érdekeit nézzük. A Rangadó.hu által megkérdezett szakértők szerint egyértelműen gazdasági döntésről van szó, a régi időket pedig, benne a kicsik esélyeivel, már sosem fogják visszahozni a futballba.
Koppányi Gergely blogger, újságíró, a Real Madrid legújabbkori történetéről hamarosan megjelenő könyv szerzője azt mondja, nincs min csodálkozni, mert a Bajnokok Ligája jelenlegi formájában egyre érdektelenebbé vált. Persze, nem biztos, hogy az újjal sokkal érdekesebb lesz…
– Az biztos, hogy a tendencia létezik: a gazdaságilag legerősebb klubok ki akarják sajátítani a sorozatot, a kis halaknak meg kis magot szórnak. Az ugyanakkor tény, hogy a BL lebonyolítása átalakításra szorul, mert előre kiszámítható az egész. De az új formával ugyanez lesz. Lehet futballromantikában gondolkodni, de a profit maximalizálása mindent felülír. Nemhogy konzerválódnak a viszonyok, de tovább nyílik az olló a gazdag és a szegény klubok között. Mindegy, hogy hívják a sorozatot, Európai Szuper Ligának vagy új Bajnokok Ligájának.
Az angolok és az UEFA is megcsinálta már
Hegedűs Henrik szakíró, az Origo munkatársa történelmi kontextusban is vizsgálja a kérdést: egy szuperliga létrejötte egyáltalán nem lenne példa nélküli újítás.
– Ha azt nézzük, hogy a futball tradícióit leginkább tisztelő Angliában 104 év után az első osztályú klubok az FA teljes támogatása mellett simán kiléptek a Football League-ből, és megalapították a Premier League-et, akkor bármi megtörténhet. Az akkori nagy ötös a Manchester United, a Liverpool, az Arsenal, az Everton és a Tottenham volt, ők indították be a lavinát. Mit ad isten, a PL-lel teljesen párhuzamosan, szintén az 1992–1993-as évben indult be a Bajnokok Ligája is – emlékeztet Hegedűs Henrik. Érdemes felidézni azt is, mondja, hogyan fejlődött a mostani formájáig a BL.
– 1998-ban az olasz Media Partners – amely erősen kötődött Silvio Berlusconihoz – vázolta először a Szuperliga ötletét, melyre válaszul az UEFA úgy döntött, hogy Európa legerősebb nyolc bajnokságából nemcsak a bajnok, hanem az első két helyezett indulhat a Bajnokok Ligájában. 2010-re, a fenyegetettség csökkentésére az UEFA tovább növelte az elitcsapatok számát: a három legerősebb bajnokság, az angol, az olasz és a spanyol liga már négy csapatot indíthat a BL-ben. Gianni Infantino, az UEFA egykori főtitkára, a FIFA friss elnöke megválasztása után néhány nappal azt mondta: „A Szuperliga már létezik: Bajnokok Ligája a neve.”
Hegedűs szerint egyértelmű, hogy ha ki is alakul az új Szuperliga, az majd az UEFA égisze alatt történik, mert egy látványos szakítás senkinek nem érdeke. A jelenlegi keretek között mindegyik fél megtalálja a boldogságát és ez a továbbiakban is így lesz.
A Platini-modell csak nekünk volt jó
Gazdaságilag tehát egyértelmű a helyzet és mivel a pénz diktál a futballpiacon, nincs értelme sokat rágódni az új modellen – annál inkább van, ha a „futballromantika” felől nézzük: végleg leáldozhat a kisebb országok szegényebb bajnokcsapatainak, egy szuperliga-szerű BL-ben aligha látunk több csodás menetelést. Koppányi Gergely szerint ez is logikus.
– A Platini-féle újítás nekünk jó volt, nekik, a bevételt maximalizálni igyekvőknek nem. A Lokik, Videotonok és a „pofozógép” kis csapatok nem kellenek, a szurkolók tiltakozása nem érdekel senkit. A jelenlegi viszonyok közt túl erős klubok kerülnek szembe túl gyengékkel, ez sem nagyon jó senkinek – mondja Koppányi.
– Nem tudom, mérvadóak-e az én tévénézési szokásaim, de idén legalább annyi Európa Liga-meccset néztem, mint BL-t, a Tottenham–Dortmundot például úgy vártam, mint egy kisgyerek, miközben a BL-csoportkör totálisan nem érdekelt. De összességében nem a rendszer átszervezésével lehetne változtatni, hanem a gazdasági különbségek csökkentésével, a Financial Fair Play betartatásával – a nemrég kiszabott büntetéseket az olyan klubok, mint a PSG vagy a City tulajdonosai farzsebből kifizetik –, ám ez irreális elvárás. A BL március vége előtt érdektelen: ha sűrítik a mezőnyt, lehetnek korábban is jó meccsek, persze kérdés, hogyan szervezik meg az új sorozatot – vonja meg a következtetést a szakértő.
Az adósság sem probléma, kit érdekel már a BEK?
Hegedűs Henrik is egyetért vele abban, hogy a kiscsapatok nagy álmairól felesleges már beszélni, maguk a szurkolók sem a régi lebonyolítást szeretnék visszahozni.
– A szurkolók sosem tiltakoztak az ellen, hogy minél erősebb, minél több sztárt felvonultató csapatokat nézzünk egymás ellen, sőt. Senki sem sírja vissza a BEK-et, senki sem gondol vágyakozással azokra a napokra, amikor még csak három légiós szerepelhetett egy-egy csapatban. A szurkolókat igazából a jegyárak érdeklik, semmi más. Az sem gond, ha egy klub fuldoklik az adósságban, úgyis jön majd valaki, aki kifizeti, sőt – mint például az Arsenal esetében – a szurkolókat az érdekli, hogy miért nem költ eleget a klub a piacon – mutat rá a szakíró, aki szerint egyetlen fontos kérdés eldöntetlen jelenleg: hogyan lehet megoldani egy európai Szuperliga és a nemzeti bajnokságok viszonyát.
– A tőke a szabályozott, előre kiszámítható és kiszámított környezetet kedveli – ezért is működik Amerikában minden franchise-rendszerben – és tulajdonképpen a kluboknak, a szurkolóknak és a tévétársaságoknak is az az érdekük, hogy minden nagy klub minden évben összecsapjon egymással a legnagyobb sorozatban – teszi hozzá a Hegedűs Henrik.
