Nemzetközi foci bajnokok ligája

Lesz-e európai Szuperliga a BL-ből?

Ha csak a leggazdagabb klubok juthatnak a főtáblára, az már tulajdonképpen maga a teljes átalakulás egy országok fölötti bajnoksággá – de jó lesz-e ez a szurkolónak?

Mértékadó brit sajtóorgánumok hozták nyilvánosságra, hogy az UEFA a 2018-as szezontól megreformálná a Bajnokok Ligáját. A Guardian, a BBC vagy a Sky Sports értesülése szerint hamarosan a felére csökkentik a most 32 csapatos főtábla mezőnyét, amire hosszabb selejtezősorozat után lehet majd feljutni – és gyaníthatóan csak a leggazdagabb kluboknak. Két nyolcas csoportban zajlana a küzdelem, azaz nagyon hasonlítana a modell valamihez, amiről már régóta suttognak, vagy éppen nyíltan beszélnek az európai futballban: egy nemzetek feletti Szuperligára.

Futballromantika? Ugyan…

Hogy az európai szövetség éppen ennek az amerikai franchise-ligákra hasonlító modellnek a megakadályozása miatt sietne megreformálni a BL-t, vagy más a motiváció, szinte mindegy is: az biztos, hogy ez a reform alighanem tovább növelné a szakadékot az elit és a „maradék” között. Kérdés, jót tenne-e mindez a futballnak, ha nem csak a gazdag klubok anyagi érdekeit nézzük. A Rangadó.hu által megkérdezett szakértők szerint egyértelműen gazdasági döntésről van szó, a régi időket pedig, benne a kicsik esélyeivel, már sosem fogják visszahozni a futballba.

Koppányi Gergely blogger, újságíró, a Real Madrid legújabbkori történetéről hamarosan megjelenő könyv szerzője azt mondja, nincs min csodálkozni, mert a Bajnokok Ligája jelenlegi formájában egyre érdektelenebbé vált. Persze, nem biztos, hogy az újjal sokkal érdekesebb lesz…

– Az biztos, hogy a tendencia létezik: a gazdaságilag legerősebb klubok ki akarják sajátítani a sorozatot, a kis halaknak meg kis magot szórnak. Az ugyanakkor tény, hogy a BL lebonyolítása átalakításra szorul, mert előre kiszámítható az egész. De az új formával ugyanez lesz. Lehet futballromantikában gondolkodni, de a profit maximalizálása mindent felülír. Nemhogy konzerválódnak a viszonyok, de tovább nyílik az olló a gazdag és a szegény klubok között. Mindegy, hogy hívják a sorozatot, Európai Szuper Ligának vagy új Bajnokok Ligájának.

Az angolok és az UEFA is megcsinálta már

Hegedűs Henrik szakíró, az Origo munkatársa történelmi kontextusban is vizsgálja a kérdést: egy szuperliga létrejötte egyáltalán nem lenne példa nélküli újítás.

– Ha azt nézzük, hogy a futball tradícióit leginkább tisztelő Angliában 104 év után az első osztályú klubok az FA teljes támogatása mellett simán kiléptek a Football League-ből, és megalapították a Premier League-et, akkor bármi megtörténhet. Az akkori nagy ötös a Manchester United, a Liverpool, az Arsenal, az Everton és a Tottenham volt, ők indították be a lavinát. Mit ad isten, a PL-lel teljesen párhuzamosan, szintén az 1992–1993-as évben indult be a Bajnokok Ligája is – emlékeztet Hegedűs Henrik. Érdemes felidézni azt is, mondja, hogyan fejlődött a mostani formájáig a BL.

– 1998-ban az olasz Media Partners – amely erősen kötődött Silvio Berlusconihoz – vázolta először a Szuperliga ötletét, melyre válaszul az UEFA úgy döntött, hogy Európa legerősebb nyolc bajnokságából nemcsak a bajnok, hanem az első két helyezett indulhat a Bajnokok Ligájában. 2010-re, a fenyegetettség csökkentésére az UEFA tovább növelte az elitcsapatok számát: a három legerősebb bajnokság, az angol, az olasz és a spanyol liga már négy csapatot indíthat a BL-ben. Gianni Infantino, az UEFA egykori főtitkára, a FIFA friss elnöke megválasztása után néhány nappal azt mondta: „A Szuperliga már létezik: Bajnokok Ligája a neve.”

Hegedűs szerint egyértelmű, hogy ha ki is alakul az új Szuperliga, az majd az UEFA égisze alatt történik, mert egy látványos szakítás senkinek nem érdeke. A jelenlegi keretek között mindegyik fél megtalálja a boldogságát és ez a továbbiakban is így lesz.

A Platini-modell csak nekünk volt jó

Gazdaságilag tehát egyértelmű a helyzet és mivel a pénz diktál a futballpiacon, nincs értelme sokat rágódni az új modellen – annál inkább van, ha a „futballromantika” felől nézzük: végleg leáldozhat a kisebb országok szegényebb bajnokcsapatainak, egy szuperliga-szerű BL-ben aligha látunk több csodás menetelést. Koppányi Gergely szerint ez is logikus.

– A Platini-féle újítás nekünk jó volt, nekik, a bevételt maximalizálni igyekvőknek nem. A Lokik, Videotonok és a „pofozógép” kis csapatok nem kellenek, a szurkolók tiltakozása nem érdekel senkit. A jelenlegi viszonyok közt túl erős klubok kerülnek szembe túl gyengékkel, ez sem nagyon jó senkinek – mondja Koppányi.

– Nem tudom, mérvadóak-e az én tévénézési szokásaim, de idén legalább annyi Európa Liga-meccset néztem, mint BL-t, a Tottenham–Dortmundot például úgy vártam, mint egy kisgyerek, miközben a BL-csoportkör totálisan nem érdekelt. De összességében nem a rendszer átszervezésével lehetne változtatni, hanem a gazdasági különbségek csökkentésével, a Financial Fair Play betartatásával – a nemrég kiszabott büntetéseket az olyan klubok, mint a PSG vagy a City tulajdonosai farzsebből kifizetik –, ám ez irreális elvárás. A BL március vége előtt érdektelen: ha sűrítik a mezőnyt, lehetnek korábban is jó meccsek, persze kérdés, hogyan szervezik meg az új sorozatot – vonja meg a következtetést a szakértő.

Az adósság sem probléma, kit érdekel már a BEK?

Hegedűs Henrik is egyetért vele abban, hogy a kiscsapatok nagy álmairól felesleges már beszélni, maguk a szurkolók sem a régi lebonyolítást szeretnék visszahozni.

– A szurkolók sosem tiltakoztak az ellen, hogy minél erősebb, minél több sztárt felvonultató csapatokat nézzünk egymás ellen, sőt. Senki sem sírja vissza a BEK-et, senki sem gondol vágyakozással azokra a napokra, amikor még csak három légiós szerepelhetett egy-egy csapatban. A szurkolókat igazából a jegyárak érdeklik, semmi más. Az sem gond, ha egy klub fuldoklik az adósságban, úgyis jön majd valaki, aki kifizeti, sőt – mint például az Arsenal esetében – a szurkolókat az érdekli, hogy miért nem költ eleget a klub a piacon – mutat rá a szakíró, aki szerint egyetlen fontos kérdés eldöntetlen jelenleg: hogyan lehet megoldani egy európai Szuperliga és a nemzeti bajnokságok viszonyát.

– A tőke a szabályozott, előre kiszámítható és kiszámított környezetet kedveli – ezért is működik Amerikában minden franchise-rendszerben – és tulajdonképpen a kluboknak, a szurkolóknak és a tévétársaságoknak is az az érdekük, hogy minden nagy klub minden évben összecsapjon egymással a legnagyobb sorozatban – teszi hozzá a Hegedűs Henrik.

Különvélemény – Gazdag József

Álljon itt a témával kapcsolatban egy olyan újságíró véleménye is, aki bevallottan a kis klubok szerelmese (is, amellett, hogy Liverpool-szurkoló): Gazdag József, az Egy futballfüggő naplójából című könyv szerzője, az azonos című blogírója, az Új Szó sport- és irodalomrovatának korábbi munkatársa így látja a témát:
– Lehet, hogy a „senkit nem érdeklő” kiscsapatok a Real Madridhoz vagy a Manchester Unitedhez képest valóban erőtlen és kevésbé jól csengő márkanevek a globális futballpiacon, de ettől még ők a mi csapataink: a Fradi, a Sparta Praha, a Rapid Wien, a Partizan Beograd, a BATE Boriszov. Szakmailag nem sokat tesznek hozzá? Nézőpont kérdése. A Real Madrid szempontjából nyilván nem sokat tesznek hozzá, a közép-kelet-európai csapatok szempontjából viszont óriási hozadéka lenne a rendszeres BL-szereplésnek.
Én speciel szurkolóként sokkal jobban izgulnék egy Fradi vs. Topligás Nagycsapat meccsen, mint a sokadik a Bayern–Barcán. Nem unalmas, hogy minden évben ugyanazok jutnak be a legjobbak közé? Nekem az.
Van 6-8 szuperklub, amelyik monopolizálta a futballpiacot, s az ő érdekeiknek megfelelően alakulnak át az európai kupák struktúrái is. Már a BEK/BL transzformáció is a gazdasági szakadékot mélyítette.
1980 és 1995 között, amikor még csak bajnokcsapatok indulhattak az első számú kupasorozatban, a legjobb négy közé 34 különböző csapat jutott be. Ez a szám 2000 és 2015 között, amikorra a struktúra átrendeződött, s a szuperklubok pozíciója megerősödött, 34-ről 22-re csökkent.
A közép-kelet-európai csapatoknak régóta nem osztanak lapokat a BL-ben, de vajon az utóbbi tíz évben belga vagy holland csapat bejutott-e – nem a döntőbe, nem is az elődöntőbe, hanem mondjuk, a legjobb nyolc közé? Nem, nem jutott be. S ezt a szakadékot akarják még tovább mélyíteni?

Olvasói sztorik