Jóformán órákkal a tegnapi brüsszeli terrortámadás után felmerült, mi lesz a nyári franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság sorsa. A párizsiak pár hónapja éltek át egy hasonlóan sokkoló, véres merényletsorozatot, már akkor is sokakban felvetődött, meg lehet-e biztonságban tartani ezek után a világ egyik legnagyobb sporteseményét.
A Rangadó.hu francia-szakértője, Szabó Christophe, aki a francia sajtót is tanulmányozta, a játékosok reakciójáról és a politikai-valamint futball-döntéshozók reakciójáról nyilatkozott.
– A belga támadásokat követően játékosok, politikusok és főbb döntéshozók első reakciója az együttérzésre és a biztonságra irányult. A franciák edzőtáborában Koscielny a belga barátaik iránti szolidaritását fejezte ki, Griezmann pedig elmondta, hogy olyan dolgok jutottak eszébe, amelyeket egy ideje próbál elfelejteni. Köztudott: Griezmann húga is ott volt a Bataclan elleni vérengzés idején és sikerült élve elmenekülnie – emlékeztet Szabó Christophe.
Kevesen tudják, de Franciaországban továbbra is szükségállapot van érvényben. Ezt a párizsi támadások másnapján szavazta meg a francia parlament, február végén pedig újabb három hónapra meghosszabbították. A szükségállapot lényegében a hatóságok számára teszi lehetővé, hogy gyorsabban járjanak el, ha adott esetben közbe kell lépni, mondjuk egy házkutatás vagy egy rajtaütés során. A köztereken és turista-központoknál pedig a katonaság emberei járőröznek, páncélos járművek korzóznak. Továbbra is magas a készültség Franciaországban, de szó nincs arról, hogy a foci Eb-t elhalasztanák. Teljesen véletlenül
pont a brüsszeli terrortámadással egy napon zajlott le Párizsban az Eb szervezőbizottságának biztonsági ülése.
Ezen részt vett Alain Juppé ex-miniszterelnök, aki jelenleg az egyik szervező város, Bordeaux polgármestere, Patrick Kanner sportminiszter, Jacques Lambert, a szervezőbizottság elnöke és Noel Le Graet, a francia labdarúgó szövetség elnöke. Mindenki következetesen azt nyilatkozta, hogy a rendezésről nem mond le Franciaország és mindent megtesznek a szurkolók biztonságának érdekében.
Az ülésen megerősítették a korábbi döntéseiket és újabb forrásokat kerítettek az intézkedésekhez. Eszerint az EB ideje alatt a szurkolói meccsvetítéseken motozás utáni beléptetés lesz érvényben, fémkereső detektorokat és bombakereső eszközöket fognak használni és videó-megfigyelés alatt fogják tartani a fontosabb köztereket. Nyilvánvaló, hogy az összes biztonsági lépés nem fog minden kockázatot nullára csökkenteni. Franciaországnak ugyanakkor a rendezés egy óriási teszt – teszi hozzá a szakértő.
Az Eb-re 2,5 millió stadionlátogatót és 7 millió szurkolót várnak,
vagyis az ország megítélése is függ azon, hogy kellő komolysággal tudnak-e szervezni egy ilyen horderejű eseményt.
Ahogy ezt a döntéshozók is elmondták: az elhalasztás csak egy újabb győzelem lenne azok számára, akik a támadások mögött állnak. Összehasonlítási alap számukra, hogy a párizsi támadások után pár nappal viszonylag nyugalomban rendezték meg az ENSZ klímakonferenciáját 150 állam- és kormányfő részvételével, így remélhetőleg a francia-román nyitómeccstől kezdve – és azon túl – az ünnepről fog szólni az esemény – tette hozzá a francia futball szakértője, az Omlett du fromage-blog szerkesztője, Szabó Christophe.
