A magyar futballmúltban Liverpool sokáig igen nagy szeretettel és büszkeséggel emlegetett hely volt. Az 1966-os világbajnokságon ebben a városban játszotta minden idők egyik legjobb meccsét válogatottunk, a brazilok elleni 3-1-et. Igaz, a helyszín nem az Anfield Road, hanem az Everton stadionja volt a Goodison Parkban, de maga a város beírta magát futballtörténelmünkbe. A hetvenes évek elején a Ferencváros pedig az Anfielden győzte le a Liverpoolt KEK-meccsen, Máté János szólógólját szintén sokan emlegetik a mai napig.
Hogy a nyolcvanas évek egyik legsikeresebb európai klubjában, a nimbuszát a mai napig őrző Liverpool FC-ben magyar játékosok is bemutatkozhatnak, azt sokáig senki nem gondolta komolyan, mostanra viszont több honfitársunk is közel került hozzá, hogy a legendás Anfielden kifuthasson a pályára bajnoki meccsen – igaz, végül ez csak egyiküknek sikerült és abban sem volt sok köszönet. Az első liverpooli magyar Kozma István volt.
Souness felfedezettje
Az Újpest középpályása idehaza remek formában futballozott a nyolcvanas évek végén, 1989-ig több mint 150 meccsen lépett pályára a lila-fehéreknél. A Dózsa 1988-ban a Girondins Bordeaux-val játszott nemzetközi kupameccset és bár a franciák simán továbbjutottak, Kozma játéka megtetszett nekik, szerződtették. Igaz, játszani végül nem játszott a franciáknál, a skót Dunfermline-nak passzolták le, ahol jó helyen volt, le is húzott 90 meccset – aztán jött a liverpooli ajánlat, 1992-ben.
Graeme Souness valamiért fantáziát látott a magyar labdarúgóban – később ezt gyakran felemlegették neki, ugyanis Kozma a legkevésbé sem tudott megragadni a vörösök csapatában. Egy szezon alatt összesen hat bajnokin játszott, mellette felléphetett két FA Kupa- és egy Ligakupa-meccsen. Így is FA Kupa-győztesnek mondhatja magát, ami egyedülálló siker a magyar játékosok között – ám neki kevés szerepe volt a sikerben. Kétes dicsőség, hogy egy szavazáson a klubtörténet egyik legrosszabb igazolásának választották a szurkolók, évtizedekkel később… Kozma a liverpooli év után hazatért és itthon még évekig játszott, közbeiktatva egy ciprusi kitérőt.
Németh Krisztián, a nagy ígéret
Ezután nagyon sokáig nem került szóba egyetlen magyar játékos sem a Mersey-parton, egészen az 1989-es generáció utánpótlássikeréig. Németh Krisztián még éppen hogy óvodás lehetett, amikor Kozma Liverpoolba szerződött, de ő lett a következő magyarja a klubnak, mégpedig Simon Andrással együtt. Némethet 18 évesen már Európa egyik nagy csatártehetségeként figyelte a klub, 2007-ben szerződtette, Simonnal együtt az utánpótlás akadémiára kerültek.
Álomszerűen kezdődött az ekkor már itthon is sztárként kezelt magyar fiatal kinti karrierje, hiszen a tartalékcsapatban rögtön két gólt lőtt a Manchester Citynek és a folytatásban sem maradt adós a gólokkal. 2008-ban a korosztályos bajnokság gólkirálya lett, a szurkolók a tartalékcsapat legjobbjának választották, a 2008-09-es szezonban pedig mezt kapott a nagycsapat keretében is. Ám végül bajnoki mérkőzésen nem lépett pályára – többször kölcsönadták, és a balszerencse kísértette: rögtön az első meccsén, a Blackpool színeiben arccsonttörést szenvedett. Innentől már nem volt reális esélye visszakerülni a Liverpool keretébe.
Tény, hogy Németh Krisztiánnak nehéz dolga volt, hiszen ottléte alatt a Rafa Benítez vezette Pool a bajnoki címért küzdött, csatársztárja Fernando Torres volt – ráadásul a Liverpool és egyáltalán, az angol klubok a legkevésbé sem arról voltak híresek, hogy tömegével biztosítottak volna lehetőséget a fiataloknak. A Premier League mesés gazdagsága a világsztárok és beérett játékosok tömeges igazolását indukálja, fiatal tehetségek még az angolok közül is ritkán tudnak egyből berobbanni.
Némethet a sérülései hátráltatták, akárcsak Simon Andrást, aki szintén nem tudott megragadni Liverpoolban, 2008-ban szerezte első gólját, őt is többször kölcsönadták, majd hazatért és magyar klubok sorát járta végig. Németh Krisztián pedig, több európai bajnokság után tavaly Amerikában kötött ki és remek szezont produkált a Sporting Kansas Cityben – de az angol bajnokság egyelőre, úgy tűnik, álom marad a számára is. Ahogyan végül a szintén remekül induló, 2009-ben a Rafa Benitez által vezetett szakmai stáb előtt próbajátékon megfelelő Adorján Krisztián sem maradt az Anfielden, pedig a korosztályos csapatokban neki is jól ment a játék. A magyar ifi-kontingenst Pöklöskei Zsolt tette teljessé, ő is két évig pallérozódott Liverpoolban, ám esélye a nagyok közé bekerülni neki sem volt.
Gulácsi Reina nyakán, de…
Gulácsi Péter ugyanennek a generációnak a nagy tehetségeként, szintén a Sándor Károly Akadémiáról indulva a vörösök ifjúsági csapatában kötött ki – még magyar bajnokin sem védett, amikor az angolok szerződtették. A 2009-es U20-as világbajnokság magyar hősét hatalmas tehetségnek tartotta mindenki, a Liverpoolban pedig a legnagyobbaktól tanulhatott, edzéseken Steven Gerrard is lődözött neki kapura – és ő is a Manchester City elleni győztes meccsen debütált a tartalékok között. A következő szezonban olykor odakerült a nagycsapat kispadjára, Pepe Reina mögé, de egyszer sem állították be a kapuba, kölcsönben alacsonyabb osztályú klubokban védett és várta az esélyt. 2011-ben még ott volt Reina mögött a kispadon a bajnokságban, majd kölcsönbe ment a Hull Citybe, végül azonban már nem akart tovább várni – 2013-ban igazolt el Ausztriába, ahol a Red Bull Salzburgban végre bemutatkozhatott egy külföldi liga első osztályú csapatában.
És ami nem jött össze az előtte próbálkozó tehetségeknek, az megadatott Bogdán Ádámnak: tisztességgel felépítette karrierjét egészen a nagy ugrásig, őt nem ifiként vitte el a „játékostemető” tartalékcsapathoz a Pool, alacsonyabb osztályban folyamatosan jól teljesítve hívta fel magára a vörösök figyelmét, akik kifejezetten második számú kapusnak vették meg tavaly. Ennek megfelelően sokkal kevesebbet kellett várnia, hogy tétmeccsen is pályára léphessen – ám a sors végül kegyetlen volt, hiába sikerült jól a nyitány (egy győztes 11-es párbajjal), a következő két meccsén két óriási baki könnyen lehet, hogy véget is vetett liverpooli karrierjének – a legfrissebb hírek szerint már távozna a csapattól.
Ilyen a kapussors – ha Németh Krisztián, mondjuk, megkapta volna anno a lehetőséget az első csapatban, és kihagyott volna két ziccert, aligha „kaszálják el” azonnal. De Bogdán nem hibázhat többet, erősen kikezdte a közönség is. A nagy kérdés, ezek után lesz-e még honfitársunk, aki legalább az esélyt megkapja a Liverpoolban valaha.
