Magyarországon sok-sok év után „egy platformra került” a futball és a kézilabda, hiszen idén mindkét sportág Európa-bajnokságán ott van a magyar válogatott. A jelenleg is zajló kézilabda-Eb is rengeteg szurkolót ültet a tévékészülékek elé, és sokan el is utaztak a helyszínre, szurkolni a mieinknek, nyáron pedig alighanem még nagyobb tömegek mozdulnak majd meg a labdarúgó-válogatott kedvéért. Magyarországon ez a két legnépszerűbb csapatsport – a világ egyik legsikeresebb kézilabda-válogatottjának hazájában, Franciaországban talán kicsit bővebb a választék. De Claude Onesta, a francia férfi kézilabda-válogatott kapitánya biztosan az egyik legnépszerűbb, szakmailag legtöbbre tartott szakember a francia sportban.
A válogatottal két olimpiát, három világbajnokságot és három Európa-bajnokságot nyerő tréner a világ legjobb kézilabdaedzője. A SoFoot magazinbanmost a kézilabda és a labdarúgás hasonlóságairól és különbségeiről beszélt, nem titkolva persze, hogy hozzá melyik sportág áll közelebb. Az interjút magyarul az Omlett de Fromage-blog közölte, melynek szerzője, Szabó Christophe többször megszólalt már a Rangadó.hu-n is a francia futballal kapcsolatban. Az alábbiakban Onesta észrevételeiből szemezgetünk, lehet vele vitatkozni vagy egyetérteni…
A foci és a kézilabda taktikai hasonlóságairól
„Amiben közelítenek egymáshoz, az a támadás szerveződése a tizenhatos, vagy a kézilabda esetében a hatméteres kapusház körül. Nálunk, a kézilabdánál ez a terület zárt, a játékosok nem hatolhatnak be, míg a labdarúgásnál ez egy nyitott rész. A védekezés úgy szerveződik körülötte, hogy lehetetlenné tegye az oda való behatolást. A legtöbb csapatsport hasonlóan működik. Van egy labdád vagy egy korongod, ami maga a tét, egy kapu vagy kosár, ami a cél, és két csapatod, akik aszerint szerveződnek, hogy miképp lehet a lehető legracionálisabb módon kihasználni a teret. Nincs ötvenféle megoldás. Vagy középen hatolsz át, vagy a széleken előzöl be, vagy a magasságon keresztül, ami lehet a kilenc méteren túli lövés a kézilabdánál, a hárompontos a kosárnál, vagy a távoli lövés/bedobás a labdarúgásnál. A legtöbb taktikai tapogatózás ezen három téma körül történik. Az elvek ugyanazok, csak a módszerek különböznek.”
A védekezés mindenekfelettiségéről
„A modern védekezés arról is szól, hogy megtámadod a támadást, hogy labdát szerezz és gyors játék révén operálj. Ez gyakorlatilag a kontratámadás, ami a leghatékonyabb forma, mert olyan védelmekkel találod szemben magad, akik nem tudtak időben visszaszerveződni. Három-négy passzal gólt tudsz szerezni, míg álló helyzetben sokkal hosszabb láncolattal tudsz csak működni. Ez igaz a focira, a rögbire, a kézire vagy a kosárra. Talán ez vetette vissza a csapatsportok vonzerejét. Hagyjuk, hogy a másik csapat foga beletörjön, hogy a visszaszerzett labdával gólt szerezzünk. Elfogadjuk, hogy az alap a védekezés.”
A fizikum sajnálatos térnyeréséről
„Egyre inkább azt gondolom, hogy 30 vagy 40 éve, akinek nem volt fejlett technikája, az nem tudott érvényesülni a legmagasabb szinten. Emiatt a játék kevésbé volt intenzív, cserébe folyékonyabb és technikásabb volt. Manapság viszont a fizikailag értékesebb játékosokat elsősorban a védelmekben fogják használni. Ők pedig fokozatosan átvették azok szerepét, akik technikásabbak, de nem annyira robosztusak. Gyakorlatilag eltüntettünk egy generáció technikás játékost olyan emberekért, akik atletikusabbak.”
Mi a legnagyobb baj a focival a kézihez képest?
„Látható, hogy a védelmek nagyobb létszámúak, mint a támadósorok. Ha van egy 4-4-2-es felállásod, elméletileg 8 ember védekezik, még ha néhány középpályás szerepe lehet támadóbb, mint másoké. Ott lyukadunk ki, hogy van 3-4 ember a támadásnál és 7-8 a védelemben. Nincs már több 5-3-mas felállás, mint az 50-es években, a catenaccio megjelenése előtt. A kézilabdával ellentétben a támadás szinte mindig létszám hátrányban lesz, ami – az én ízlésem alapján – a szórakoztatás rovására megy.”
A Barcelonáról (mármint a futballcsapatról)
„Nagyon tudom értékelni a Barcelona játékát. Ha megnézzük a labdatartási képességüket, a labda nélküli játékosok megoldásait, egy olyan közösségi szerveződést látunk, ami igazi bátorságra vall. A barcelonaiak szó szerint támadják az védelmet, kiráncigálják őket és ezt kihasználják a behatoláshoz. Más, mintha csak lövöldöznének és vagdalkoznának előrefelé.”
És amiben a foci biztosan vonzóbb: a kiszámíthatatlanság
„Egy Francia Kupában (kézilabda – a szerk.) sosem fogsz olyat látni, hogy egy harmadik ligás csapat megver egy első ligásat. A fociban láthatsz a döntőben egy Quevilly-t vagy Calais-t. Ez a kéziben lehetetlen. Innen is látszik, hogy a játék szervezési része kevésbé kidolgozott a labdarúgásban és hogy a véletlen nagyobb szerepet kap.”
(A címlapképet, mely Maradona híres kézilabdás gólját is megidézi, az Omlett du Fromage-blogról vettük át.)
