Dudás Ádám Győrben kezdte el a karrierjét, ám több ízben hátráltatta súlyos sérülés. 2015 februárjában a Haladáshoz írt alá, ám tétmérkőzésen nem léphetett pályára a szombathelyi csapat színeiben. Legutóbb a 2014-15-ös bajnoki szezonban rúghatott labdába, akkor még az NB I-es ETO színeiben.
A most 27 éves játékos sérült térdét többször kellett műteni, legutóbb idén januárban. Erről az időszakról kérdeztük az U20-as világbajnokságon bronzérmet nyerő labdarúgót.
– Elég nehezen éltem meg az elmúlt két évet, hiszen nem tudtam pályára lépni – persze voltak pozitív időszakaim is – kezdte a támadó szellemű középpályás. – Volt néhány nap, amikor tényleg jól működött a lábam Szombathelyen, de sajnos ez a helyzet nem állandósult. Mindeközben csak az lebegett a szemem előtt, hogy szeretnék visszatérni a pályára, és újra játszani. Év elején újabb műtét várt rám, erre januárban került sor, és egy új típusú beavatkozás hajtottak végre az orvosaim. A saját zsírszövetemből kinyert őssejteket fecskendezték be a térdízületembe, ettől vártuk a gyógyulást. Úgy néz ki, ez a beavatkozás segített is: két és fél hónapja végzem a rehabilitációt, a térdem egyelőre minden mozgásra jól reagál, egyelőre minden jellegű munkát elbír a lábam. A lehető legjobb úton haladunk, hogy sikerüljön a visszatérés.
Dudás Ádám elárulta, családja tartotta benne a lelket a legnehezebb időszakban, de csak egy cél lebegett a szeme előtt: visszatérni a pályára – a visszavonulásra egy percig sem gondolt.
– A műtét utáni három hónap igazából számomra már móka-kacagás volt – tette hozzá. – Tudtam, hogy túlestem azon az operáción, amire vártam, illetve amitől a javulást reméltem. Egy percig nem fordult meg a fejemben, hogy a beavatkozás nem lesz sikeres, így arra sem gondoltam, hogy abbahagyom a focit. Csak az érdekelt, hogy sikeres rehabilitáció után újra pályára tudjak lépni. A nehezebb időszakban mindig számíthattam a családomra és a páromra, rengeteget segítettek nekem, nem lehetek elég hálás nekik.
Dudás Győrben nevelkedett, korábban csaknem tíz évet húzott le a klubnál, a napokban pedig az ETO-val is szóba hozták. A játékos megerősítette: az ETO Parkban készül nap, mint nap.
– Szombathelyen június 30-án lejárt a szerződésem, tehát közel két hónapja csapat nélkül voltam. Augusztus végén megkerestek az ETO-tól, majd a vezetőkkel beszélgettünk a lehetséges közös folytatásról. Abban maradtunk, hogy a klub segít a rehabilitációm utolsó stádiumában, mivel, remélem, a végéhez közelítek. A csapattal készülhetek, és meglátjuk, a lábam hogy reagál az egyre nagyobb terhelésekre. Szerződésről még nem is esett szó.
A játékos nem szeretné elsiettetni a visszatérést, ezért konkrét időpontot nem is tűzött ki maga elé. Csak az érdekli, hogy a térde minden terhelésre jól reagáljon.
– A konzultációk során edzőimtől csak pozitív visszajelzéseket kaptam, ennek értelemszerűen nagyon örültem. A visszatérés pontos időpontjáról egyelőre nem szeretnék gondolkozni vagy beszélni, mert úgy vagyok vele, hogy csak az előttem álló feladatra próbálok koncentrálni. Nem tudom azt mondani, hogy jövő hétre, októberre, az őszi szezon végére, vagy talán tavaszra lesz majd jó a lábam és visszatérhetek. A lényeg, ha újra pályára lépek tétmérkőzésen, semmilyen probléma, fájdalom ne merüljön már fel.
A játékos kiemelte: Győr fontos helyet foglal el a szívében, és abban bízik, lesznek még új, közös élményei az ETO-drukkerekkel.
– Nagyon örültem a Győr megkeresésének, illetve hogy kaptam tőlük lehetőséget és segítséget a folytatáshoz. Örülök, hogy az ETO Parkban készülhetek nap, mint nap. Legalább tíz évet játszottam itt profi szinten, itt nevelkedtem, rengeteget jelent nekem a klub. Ezen kívül örülök a szurkolók támogatásának is, volt szerencsém szépszámú, lelkes győri közönség előtt játszani korábban. Nagyon remélem, hogy közösen szép sikereket érünk még el a jövőben.
