NB II

„Bulik előtt hallottam: holnap edzés, de belefér”

Az MTK Budapest középpályása, Vass Ádám teljesítette a száraz november elnevezésű kihívást. Nyíltan beszélt a labdarúgók alkoholfogyasztási szokásairól.

Novemberben általában már elkezdődik a hangolódás a decemberi ünnepekre, karácsonyi díszekbe borulnak az utcák és a kirakatok, valamint indul a fejtörő, hogy kinek, milyen ajándékot vegyünk. A hónapra azonban nem csak ez a jellemző, ekkor ugyanis több társadalmi kezdeményezés is útjára indul, a legnépszerűbb pedig egyértelműen a „Száraz november”, amikor is az emberek arra vállalkoznak, hogy egy hónapon keresztül nem fogyasztanak alkoholt. Kíváncsiak voltunk, hogy állnak ehhez a programhoz a magyar focisták, az NB II-ben szereplő MTK Budapest középpályása, Vass Ádám pedig kapóra jött, hiszen ő is állta a sarat.

– Miért döntött úgy, hogy beáll a „száraz novemberezők” táborába?

– Sokat hallottam már erről a kezdeményezésről korábban is, érdekesnek találtam, kíváncsi voltam, sikerül-e kiállnom a próbát. Na persze, nem mintha olyan sok alkoholt innék a mindennapokban. Több alkalmam is lett volna inni a hónapban, de összességében nem esett nehezemre megállni. Emellett izgalmasnak találom ezeket programokat, a Movembert (Novemberben a férfiak félreteszik borotváikat és bajuszt növesztenek, a cél, hogy felhívják a figyelmet a férfiegészségre és a prosztatarák felismerésének fontosságára – a szerk.) is teljesítettem.

– Ez is érdekesen hangzik, de egyelőre maradjunk a “szárazságnál”. A győzelmekből novemberben is volt néhány: megkínálták ezután pezsgővel a csapattársak?

– Természetesen meccsek után általában megihatunk egy sört, valamint közös vacsorákat is szoktunk tartani, ilyenkor pedig mindig koccintunk valamivel. Az én poharamba ezúttal alkoholmentes ital kerül, de nem volt ezzel gond a csapatnál, senki nem erőltette rám az ivást.

Vass alkohol nélkül novembert tartott Fotó: mtkbudapest.hu

– Mennyire jellemző önre az alkoholfogyasztás a mindennapokban?

– Egy profi focistának ez háttérbe kell, hogy szoruljon, de egészségesnek mondható mértékkel én is megiszom olykor. Például egy-egy győzelem után egy pohár sör vagy bor kifejezetten jól esik, ilyenkor illik koccintani a csapattársakkal. Nem mondom azt, hogy soha nem volt olyan, hogy kicsit „megcsúsztam” ezen a téren, de egyáltalán nem ez a jellemző.

– Nemsokára pedig itt az ünnepi időszak…

– Így igaz, és ahogyan az lenni szokott, ilyenkor összejön a család. A szüleim és az egész rokonság vidékről származik, így nem hiányozhat a pálinka az asztalról, amit én kifejezetten szeretek. Az erre az időszakra különösen jellemző forralt bort is szívesen megkóstolom. Az ünnepek alatt valóban több alkoholt fogyasztok, de ez talán normális is, ugyanakkor igyekszem nem átlépni a határt.

– Fiatal korában mennyire volt bulizós?

– Nem tartoztam a „nagybulizós” kategóriába. Nem mondom azt, hogy sose jártam bulikba, valamint azt sem, hogy nem voltak olyan időszakaim, amikor picit többet, de ez egyáltalán nem volt jellemző. Mindig is sokkal jobban kedveltem a baráti beszélgetéseket, amikor beültünk valahova, és úgy töltöttük el a közös időt.

A pálinka és a forralt bor is jöhet decemberben Fotó: mtkbudapest.hu

– Visszaemlékezve karrierje korai szakaszára. Volt olyan pályatársa, aki tehetség volt, de az éjszakai élet „elvitte”?

– Igen, sajnos többször is találkoztam ilyen pályafutással. Ez valóban nem könnyű helyzet, egy labdarúgó a karrierje elején, vagy a húszas évei elején nehezen állja meg, hogy ne menjen el a barátaival bulizni. Sokszor hallottam azt ilyenkor, hogy „holnap edzés, de belefér”. Ez a „belefér” pedig később nagyon sokba kerülhet. Ahogyan azonban öregszik az ember úgy egyre inkább jobban átértékeli ezeket a dolgokat, és könnyebben állít fontossági sorrendet. Fiatalon ez még nehezebben megy, de ha a sportban valaki el akar érni valamit, akkor nagyon sok mindenről le kell mondania.

– A mai fiataloknál is több negatív példát észlel?

– Jelen pillanatban csak az MTK-ról tudok beszélni, de itt szerencsére minden fiatal nagyon fogékony a munkára. Hallgatnak ránk, a rutinosabb játékosokra, mi pedig igyekszünk folyamatosan segíteni nekik, átadni nekik a tapasztalatainkat akár ilyen téren is. Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy itt normálisak a fiatal srácok, elfogadják a vezetőedző és az idősebb játékosok tanácsait is. Öröm velük egy csapatban futballozni.

November végére a bajusz is megnőtt Fotó: mtkbudapest.hu

– Szóval akkor alkohol nélkül és bajusszal telt a november?

– Igen, amikor még Hegedüs Lajos a csapattársam volt, akkor vállaltuk be először a Movembert.

– Hogy tetszett önmagának a hónap végére?

– Nagyon vicces volt (nevet). Szeretem a bajuszt, de azt nem mondom, hogy jól is áll. A csapattársaim értékelték, jókat viccelődtek, ment a zrika, édesanyám számára azonban már annyira nem jött be ez a kinézet.

– Hétvégén Ceglédre utaznak. Győzelem esetén már alkohollal fog koccintani a többiekkel?

– Igen, természetesen, most már lehet. Roppant nehéz meccs lesz, de remélhetőleg mi fogunk ünnepelni utána.

Olvasói sztorik