„Nézd, ki ő? Számtalan nagy gólt lő, övé lesz az Aranycipő! Gergő, Rusvay Gergő, Rusvay Gergő…” – énekelték éveken keresztül a váci ultrák csapatkapitányuknak, Rusvay Gergelynek. Tehették, hiszen „Rusi” – egy rövid kitérőtől eltekintve – 17 évig viselte a Vác FC piros-kék szerelését, melyben 293 NB II-es mérkőzésen 77 gólt rúgott. Rusvay a mosonmagyaróvári mérkőzésen utoljára vezette ki a fiúkat csapatkapitányként a zöld gyepre, profi labdarúgó pályafutása ezzel véget ért. Erről, a mögöttünk hagyott szezonról és egy kicsit a jövőről is beszélgetett vele a klub hivatalos honlapja.
– A kezedet 2000 februárjában volt, amikor a Tatabánya ellen játszottam az első NB I-es meccsemet, és az volt az első felnőtt mérkőzésem a Vác színeiben. A legutolsó most 2017. júniusában volt, ez tizenhét évet ölel át. Megmondom őszintén, egy pillanat alatt elrepült ez az időszak, amiben voltak hullámvölgyek, hullámhegyek. De hál’ Istennek sokkal több volt benne a pozitív és jó dolog. Egy fél év volt, amikor Kecskeméten voltam, de ezt leszámítva megszakítás nélkül végig Vácon voltam, amiben volt NB I, PNB, NB I/B, NB II, NB III, Megye I., szóval szinte az összes osztály, de nyilván NB II volt a legtöbb. Az NB II-ben kétszázkilencvenhárom mérkőzésem volt, NB I-ben negyven körül, NB III-ban százhúsz-százharminc körül, megye I-ben meg az a huszonöt, szerencsére az volt a legrövidebb – emlékezett vissza Rusvay, akinek egyik legszebb emléke a 2005-ös, NB II-es bajnoki cím. Hozzátette: továbbra is szeretne még futballozni, ha nem is a másodosztályban, de egy alacsonyabb osztályú bajnokságban szívesen vállalna szerepet.
A teljes beszélgetés itt olvasható.
