Az NB II-es SZEOL SC januárban kinevezett vezetőedzője, Zoran Kuntics (49) egyszer már átélt egy futballcsodát, amelyre most is képesnek tartja új együttesét. A bent maradásról, a csapatszellemről, Szabadkáról és a vásárlásról, valamint a műtétekről is beszélt a Délmagyarországnak az FTC korábbi kiválósága, aki egy szavazáson a szurkolók „minden idők legjobb ferencvárosi légiósának” választottak.
– Voltam már hasonló helyzetben Bosznia-Hercegovinában. Szintén utolsó volt az a csapat, amelyhez télen mentem, de kiváló tavaszt produkáltunk, és simán bent maradtunk. Nem ekkora hátrányból indultunk, hiszen most nyolc pont a lemaradásunk a még bent maradást érő helytől, akkor csak négy volt, ám utolértük a vetélytársakat. Ezt kisebbfajta csodaként éltem meg.
– Ha csak a legelső ellenfelünket, a Ceglédet nézem, amelynek a hétközi kupameccsét élőben láttam, erősödött, hiszen az NB I-ből igazolt, de a Cigánd például Debrecenből, Mezőkövesdről vitt játékosokat. Ilyen szempontból mi hátrányban voltunk, mert nem tudtunk rutinos, első osztályú játékosokat igazolni, de ezt elfogadtam, és utólag nem is akarok panaszkodni. Az a kérés, hogy tisztességgel játsszuk le a tavaszi szezont. Több pontot gyűjtünk majd, mint az ősszel, ebben biztos vagyok, de hogy mire lesz elég, az függ a riválisoktól is. Erősödtünk a négy érkezővel, és becsületesen is dolgoztak a fiúk.
Megszokta már az otthontalan életet, amely a szegedi futball velejárója? – kérdezte a lap.
– Otthontalanok vagyunk, ez igaz. Viszont ha a játékosok nem panaszkodnak, akkor én miért tenném? Egyetlen rossz szót sem hallottam arról, hogy egyszer miért Mórahalmon, egyszer meg Kiskundorozsmán edzünk. Nem a legideálisabb a helyzet, de dolgoztam már pár klubnál, és a SZEOL SC játékosai a ritka kivételek közé tartoznak, hiszen abszolút csapatszinten gondolkodnak. És így is kell működnünk, kizárólag így érhetjük el a sikereket, hiszen nincsenek sztárjaink.
