2014-ben légiósnak állt Steer Bence és a norvég harmadosztályban vitézkedő Nardo FK-hoz igazolt. Az előző szezon már októberben véget ért az északi országban, a fiatal kapus pedig norvég kluboknál járt próbajátékon, végül azonban hazautazott Magyarországra. A miértekről az érintett beszélt a Rangadó.hu megkeresésére.
– A gondolat már nyáron ott motoszkált a fejemben, jó lenne hazatérni Magyarországra, de úgy voltam vele, kicsit még várok – meséli a 23 éves hálóőr. Kíváncsi voltam, az idény végén lesz-e irántam érdeklődés más norvég kluboktól. Októberben véget ért a bajnokság Norvégiában, két csapatnál is voltam próbajátékon, ahol sikerült jó benyomást keltenem, de a klubok kis türelmi időt kértek tőlem, januárban térhettünk volna vissza legkorábban a részletekre. Ekkor úgy határoztam: ideje hazajönni, és körbenézek, milyen lehetőségek adódnak Magyarországon, így tehát hazautaztam.
– A napokban vált hivatalossá, hogy a másodosztályú Soroksárnál folytatja pályafutását. Válogathatott az ajánlatok között?
– Többen érdeklődtek irántam, de a Soroksár hazatérésemet követően hamar bejelentkezett értem, nagyon örültem a megkeresésüknek. Örültem olyan szempontból is a klub érdeklődésének, hogy budapesti a csapat, persze sokkal fontosabb szempont volt, hogy a vezetők pozitívan viszonyultak hozzám, mindenki nagyon jó véleményen volt rólam, annak ellenére, hogy közel három éve nem láttak itthon védeni. Szimpatikus volt a soroksáriak ajánlata, illetve a jövőkép, amit felvázoltak, így hamar edzésbe is álltam a klubnál, végül pedig a szerződéskötésre is sor került.
– Milyenek az első benyomásai a klubnál? Vannak ismerős arcok az öltözőben?
– A benyomásaim nagyon pozitívak és kellemesek, úgy érzem, a játékostársak befogadtak, mindenki barátságos. Tetszik a klub irányelve, hiszen sok a fiatal játékos, de rutinos labdarúgókkal kiegészülve remek a keret összetétele. Nem csöppentem teljesen ismeretlen közegbe, hiszen Papp Mátéval még 12 évesen együtt rúgtuk a bőrt az MTK utánpótlás csapatában, közel három évig voltunk csapattársak. Igaz, régóta nem találkoztam vele, de barátságunk régre nyúl vissza. Gengeliczki Gergő korábban a Budapest válogatottban volt csapattársam, de az ifiben riválisként több ízben találkoztunk a pályán. Később már közös baráti társaságban futottunk össze, így őt is ismerem. A „nagy öregek” közül Gyepes Gábort még a televízióban láttam sokat játszani, hiszen rengeteg mérkőzést húzott le az NB I-ben, és ugyanezt tudom elmondani Bajzát Péterről is.
– Kapusfronton egykori Fradi-hálóőr jelenti Ön számára a konkurenciát. Milyen célokat tűzött ki maga elé a tavaszi szezonra nézve?
– Való igaz, Jova Levente csatlakozott hozzánk, de természetesen szeretnék a Soroksár első számú kapusa lenni tavasszal. Bárhova is írtam volna alá, mindenhol versenyhelyzettel kellett volna szembenéznem, és ez szerintem így van rendjén. A vezetők leszögezték: az a játékos kap lehetőséget a kapuban, aki jobb teljesítményt nyújt, erről én is hasonlóképpen gondolkodom. Nagy harc várható tehát az 1-es számú mezért, de mindent megteszek, hogy a tavasz folyamán minél több mérkőzésen bizonyíthassak és a csapat hasznára legyek.
– Milyen formában érzi magát?
– Jó formában érzem magam, már decemberben becsatlakoztam a Soroksár edzésmunkájába, majd rövid, két hetes pihenő következett az ünnepek alatt, ám december utolsó hetében nekivágtam az egyéni edzéseknek. Napi szinten jártam konditerembe, illetve a szabadban végeztem a külön-edzéseket, szóval kiváló formában érzem magam és feltöltődve várom a tavaszi nyitányt – persze addig a következő hetekben még a kemény munka vár ránk a Soroksárnál.
– Az elmúlt években Norvégiában edződött, az északi tél vélhetően jól felkészítette a szokatlanul hideg, itthoni zord napokra…
– Igen, sajnos rendkívül hideg napok vannak mögöttünk, ez számomra nem volt különös, viszont nekem is nagyon rosszul esett a sok mínusz fok. Az a fura helyzet állt elő, hogy amíg Norvégiában éltem, előfordult, hogy -15, -20 fokban edzettünk, miközben idehaza nem volt csípős a tél. Most hazatértem, és itthon is -10 fokban készültünk, ez kellemetlen. Eközben Norvégiában most jó tíz fokkal melegebb van, mint Magyarországon… A hideghez hozzászoktam, de nekem sem esik jól, várom már a jobb időt – tekintett előre Steer Bence.
