NB II

Ez kemény: ötödosztályú támadóból lett egy év alatt NB II-es kapus

Dongó Dénesnek egy időre elege lett a „ketrecből”, ám végül újra kesztyűt húzott, és nagyon jól tette.

Honnan hová

2015. november 28.: Szentmihályon a Móravárosi Kinizsi megyekettes bajnokiján kezdő Dongó Dénes – mezőnyjátékosként.
2016. július 31.: Gyulán a SZEOL SC NB II-es rangadóján kezdő Dongó Dénes – kapusként.

A labdarúgó NB II nyitófordulójában az újonc SZEOL SC kapusa az a Dongó Dénes volt, aki 2015 végén még a Csongrád megyei II. osztályú Móravárosi Kinizsiben játszott mezőnyjátékosként. Több szempontból is jót tett a hálóőrnek ez a felettébb szokatlan váltás – írja a pénteki Délmagyarország.

– Tavaly összesen nyolc hónapot voltam sérült. Sajnos egyébként sincs ilyen szempontból szerencsém, de az előző esztendő elképesztően peches szériát hozott – kezdte furcsa döntése indoklását Dongó. – Ekkor belefásultam, a kapusposzt pedig egyébként sem hálás. Ezért döntöttem úgy, kipróbálom magam mezőnyben. A Móravárosi Kinizsinél furcsállták az ötletemet, de rendesek voltak, befogadtak, majd belső középpályásként és csatárként is bevetettek.

Dongó mind a tizenkét megyekettes bajnokiján kezdő volt, a gólátlaga pedig bravúros, tekintve, hogy egész életében csak védett. A tavalyi őszi szezonban négy találatot jegyzett.

– Sosem felejtem el azokat a gólokat, kapusként ez óriási élmény volt. Kétszer fejjel voltam eredményes, valamint bal és jobb lábbal is betaláltam, egyszer ráadásul távolról. Lelkileg felemelő egy ilyen kaland, kimásztam abból a gödörből, amit korábban nagyon mélynek éreztem. Sérülésem azóta nem volt, le is kopogom. Ráadásul az állandó mezőnyjáték miatt eddigi legjobb fizikumommal tértem vissza télen az újra cserekapust kereső SZEOL SC-hez.

Az első NB II-es meccse nem volt felemelő. Szeretett volna extrát nyújtani, de nem sikerült. Azt viszont elmondhatjuk: becsülettel állta a sarat a Szeged 2011-Grosics Akadémia igen komoly rohamainál az NB II-es bajnoki első húsz percében.

– Az edzéseken megkapom a zrikát, ha hibázom, viccelődve mondják a srácok, maradtam volna inkább mezőnyben. Mosolygok ezen, ahogy a furcsa kitérőmön is. Örülök, hogy megléptem, de arra nem sok esélyt látok, hogy újra posztot váltanék – árulta el a kapus.

Olvasói sztorik