NB II

„Nem tartozom a szerencsés edzők közé”

Artner Tamás egy éven belül két olyan klubnál dolgozott, ahol nem voltak meg a feltételek a sikeres munkához, de bízik benne, lesz ez még másképp.

Legutóbb még a Dunaújváros PASE edzőjeként nyilatkozott a Rangadónak Artner Tamás, aki akkor csak „szőrmentén” beszélt a problémákról, amik a munkáját nehezítik. A másodosztályú klubnál aztán a télen bejelentették, hogy az anyagi helyzet miatt gyakorlatilag amatőrökkel fejezik be a szezont, az edzői stáb is távozott. Nem szakmai okai voltak a váltásnak, mert Artner munkájára nem lehetett panasz.

– Kilenc fordulóval a tavalyi szezon vége előtt mentünk oda Dunaújvárosba, amikor már nagyon fenyegette a csapatot a kiesés veszélye az NB II-ből – idézte fel Artner Tamás a közelmúltat – Szerintem jó munkát végeztünk, de végül nem sikerült bennmaradni. Már akkor lehetett látni, hogy súlyos anyagi gondok vannak az egyesületnél, de bíztunk benne, hogy rendbe jönnek. A másodosztályra felépítettünk egy jó kis csapatot, ami az utolsón tizenegy meccséből csak egyet vesztett el. Ha folytathattuk volna a munkát, egy éven belül a feljutásért harcolhattunk volna – véli a tréner. De végül máshogy alakult. Senkire nem haragszik emiatt, ezt mindenképpen el akarta mondani.

– Szeretném hangsúlyozni, hogy a klub nagyon korrekt volt, a vezetőséggel jó volt a kapcsolatom, a felénk meglévő tartozást tisztességesen kiegyenlítették a távozáskor – tette hozzá Artner, akinek nem kellett sokat várnia az új feladatra, más kérdés, hogy aztán kiderült, a körülményeket illetően cseberből vederbe került.

– Nem kerestem munkát, a munka talált meg: az ajkaiak hívtak vissza edzőnek, mert nehéz helyzetben voltak. De én nem akartam edzőként visszamenni, mert voltam már ott korábban, és tudtam, milyen nehéz a felelősséget vállalni úgy, hogy a feltételek nem rajtam múlnak. Így aztán Székely Tibi lett az edző, én a szakmai igazgató, így tudtam vállalni a felelősséget: megpróbáltuk átalakítani a keretet, amennyire lehetett a télen. De sajnos be kellett látnunk, hogy azok a játékosok, akiket ide tudtunk hozni, kihagyták a felkészülés érdemi részét, nem tudtak segíteni a csapaton. A klub anyagi helyzete viszont többet nem tett lehetővé – idézte fel az újabb problémás helyzetet Artner Tamás –, Tibor végül lemondott, és így döntöttem én is. Amíg Lengyel Ferit meg nem találták a vezetők, foglalkoztam a csapattal, de elmondtam nekik, hogy igazából nem edzőfüggő a kérdés.

Az Ajka sorsa is a kiesés lesz a másodosztályból, avagy Artner Tamás egymás után tapasztalta meg az edzői munka árnyoldalát két városban, ráadásul korábban Szombathelyről is úgy távozott, hogy nehéz anyagi helyzetben volt a csapat, pedig előtte jó eredményeket ért el velük.

– Nem tartozom a szerencsés edzők közé, bár olyan szempontból igen, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan dolgozhattam. De soha nem olyan helyen, ahol adva lettek volna a feltételek ahhoz, hogy ki tudjak teljesedni. A Haladásnál öt évig voltam, de a másodosztályban még majdhogynem amatőr szinten. Az NB I-ben is a mienk volt az egyik legkisebb költségvetésű klub. Nem volt például erőnléti edzőm. De ha úgy veszem, szép időszak volt, saját erőből, sok fiatalt bevetve sikeresek voltunk, tulajdonképpen, amit az MLSZ most szorgalmaz, azt mi már akkor megcsináltuk – fogalmaz ezzel kapcsolatban a tréner.

Visszatért a Haladáshoz, legalábbis a munkát illetően, az utánpótlásban dolgozik, Székesfehérvár és Szombathely között ingázva. Ez változhat a jövőben, Artner pedig reméli, lesz még alkalma felnőtt csapat mellett bizonyítani. Érdeklődés van iránta, legalábbis szóban, hallott pletykákat, de nem akar csapatnevet mondani.

– Most kivárok. De jó lenne egyszer olyan körülmények között dolgozni, amik megfelelőek. Lehet, hogy most egy-két évig nem lesz felnőtt csapatom, de az utánpótlásban gőzerővel dolgozom, a szombathelyi klub mindig is nagyon fontos volt nekem – mondja.

Az NB II „árnyoldaláról” tekintve az egész mezőnyre, a volt újvárosi és ajkai szakmai felelős szerint a legnagyobb probléma, hogy nagyon kettészakadt a mezőny a résztvevők anyagi lehetőségeit tekintve:

– Úgy látom, az infrastruktúra nagyjából rendben van, de az egyes klubok között nagy a különbség. A hátsó régiókban lévő csapatok nem tudják felvenni a versenyt a többivel, a gazdagabb Mezőkövesddel, Kisvárdával vagy Gyirmóttal, ennek talán a Csákvár idei szereplése mond ellent, de mindig van egy-két meglepetéscsapat. Ha a körülmények lehetővé tennék, sokkal kiegyensúlyozottabb is lehetne a másodosztály – tette hozzá Artner Tamás.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.