Ha a tavalyi év utolsó bajnoki meccsét is beleszámítjuk, akkor ötmeccses győzelmi sorozatot produkált az NB II Keleti-csoportjában az Újpest FC második csapata. Ez a remek széria a Vác, a REAC, a Szolnok, a Szeged és a Kazincbarcika legyőzését jelentette, de március közepén véget ért. A 23. fordulóban az újpestiek hazai pályán 2-0-ra kikaptak a kiváló tavaszt produkáló Egertől, de még mindig a tabella kilencedik helyén állnak. Az együttes edzője, az egykori válogatott védő, Szlezák Zoltán dolga bizony nem könnyű, mert a keret magja ugyan adott, de a visszajátszók személye szinte mindig változik.
A tréner a Rangadó.hu-nak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, bár valóban nem egyszerű a helyzetük, de a tartalékcsapat élete arról szól, hogy aki kevesebbet játszik a felnőttek között, itt kapjon bizonyítási lehetőséget.
– Milyen volt a legutóbbi bajnokijuk, az Eger ellen?
– Küzdelmes mérkőzést játszottunk, de igazából számottevő veszélyt nem jelentettünk az Eger kapujára, hogy a játékunkkal kicsit szorosabbá tegyük a mérkőzést. Masszív, jó csapat volt az ellenfelünk, sajnos megérdemelten nyert – mondta a Rangadó.hu érdeklődésére Szlezák Zoltán.
– A tavaszi idény eddigi meccsein mutatott játékkal mennyire elégedett?
– Megfelelően szerepel a csapat, voltak kimondottan jó meccseink, eredményesek is vagyunk. Folyamatosan változik a keretünk, fiatal csapatunk van. Ha van egy kis szerencsénk, és olyan az együttes hozzáállása, megfelelő a küzdelem, akkor azért bárki ellen veszélyesek tudunk lenni. Mondom, az Eger ellen ez sajnos kevés volt.
– Szakmailag mekkora feladat, mekkora kihívás egy edzőnek olyan kerettel dolgozni, amely állandóan változik?
– Nem könnyű, mert egész héten tíz-tizenkét játékossal tudunk edzeni, egy-két embert felhozunk az ifjúságiak közül, akik úgymond kiöregedőben vannak, és a jövő emberei lehetnek. Tehát velük tudunk edzeni, és a mérkőzés előtti edzésen a megfelelő létszám visszajön, akik esetleg kimaradnak a felnőtt keretből. Nagyon nagy dolgokat már nem lehet csinálni egy edzésen, a meccs előtti napon. Megpróbáljuk, hogy mindenki megfelelő állapotban legyen, apró dolgokra, pontrúgásokra tudunk odafigyelni, gyakorolni, és a játékosok a pályán a legjobb tudásukat próbálják kihozni magukból. Nem egyszerű, de hát ez erről szól, hogy aki kevesebbet játszik, itt bizonyítson, mutasson meg magából mindig többet, és kerüljön a felnőtt keret közelébe. Ebben próbáljuk őket segíteni, bízom benne, hogy egyre többen be tudnak mutatkozni ott, s meglátjuk, hogy a jövő mit hoz nekik.
