Az óriási bajban lévő diósgyőrieknek nem volt más választásuk a meccs előtt, mindenképpen le kellett volna győzniük a harmadik helyért küzdő Paksot.
Az első tíz perc helyzet nélkül telt, a 14. percben Hahn tekerése csendesítette el a hazai drukkereket egy pillanatra, próbálkozása alig ment mellé. Három perccel később szintén a paksi csatár kísérletezett, ezúttal Radosnak kellett észnél lennie. A semmiből aztán a hazaiak szereztek vezetést a 26. minutumban, a 250. NB I-es meccsét játszó Bartha Lászlóról pattant a vendégek kapujába a labda Hasani szögletét követően, öngól, 1-0.
Nem igazán nyugodhatott meg ettől a góltól a DVTK, még a szünet előtt ugyanis a kiállítás sorsára jutott Lipták Zoltán egy eléggé véleményes szituációt követően – a miskolciak csékája Hahnnal ütközött a tizenhatosnál. Az első játékrész hajrájában két gólszerzési lehetőség is adódott a vendégek előtt, Hahn előbb Haraszti beadását fejelte mellé, majd Bartha sem célzott pontosan fejjel.
A fordulást követően öt perccel már jött is az újabb tolnai ziccer, de Haraszti és Bartha sem tudta befejezni a támadást góllal – nagyon közel állt a Paks az egyenlítéshez. Az 56. percben Radosnak kellett ismét védenie, ám ezt követően már enyhültek a paksi támadások, főképp a mezőnyben zajlott a játék.
Egy kis „pihenést” követően az utolsó tizenöt percben ismét megélénkültek a felek, az emberhátrányban játszó hazaiak is felértek a paksi kapuhoz, Kocsis fejjel igyekezett veszélyt teremteni, de az óriási ziccer Haraszti szöglete után alakult ki. Fejes fejese öt méterről milliméterekkel ment mellé, és még Szabó is majdnem beleért a kapu torkában.
Ha reggelig játszik a Paks, akkor sem rúg gólt, ez szinte biztos. A 90. percben is sikerült kihagyniuk ugyanis egy óriási ziccert, Bartha révén ezúttal. A DVTK mindent megúszott, így bezsebelte a három pontot.