A bajnoki címet eldöntő mérkőzés következik szombat este a Bozsik-stadionban, ahol a Budapest Honvéd és a Videoton feszül egymásnak az OTP Bank Liga 33. fordulójában. A kispestiek számára a döntetlen is elég lenne, a fehérváriak azonban csak a három pont megszerzésével ünnepelhetnék az első helyet. A Vidi középpályása, Varga József a Rangadónak mesélt a fontos meccs előtti napokról, valamint arról, átélt-e már pályafutása során ilyen kiélezett helyzetet.
– Nem mindennapi mérkőzés következik: miben tér el a felkészülésük az átlagostól?
– Tiszteljük a Honvédot, tudjuk, hogy jó ellenféllel találjuk szembe magunkat, de semmi extrával nem készülünk, ugyanúgy telnek az edzések, mint egy szimpla bajnoki előtt – kezdte a fehérvári középpályás. – Természetesen nincs gond a hangulattal, az utóbbi hetekben a csapat jó teljesítményt nyújtott, remek csapatok ellen sikerült biztos győzelmeket aratni, az önbizalommal tehát egyáltalán nincs probléma.
– Tett ön vagy bármelyik csapattársa fogadalmat arra az esetre, ha megnyerik a bajnokságot?
– Nincs szó ilyenről, nem vagyok az a típusú játékos, aki ilyenekbe belemegy, és ha jól tudom, az öltözőn belül sem volt ez téma. Nem teszek különbséget a mérkőzések között, babonákkal sem szoktam készülni. Csak azt tartom fontosnak, hogy a hétvégi meccsre olyan állapotba kerüljek, hogy a legjobb tudásom szerint tudjak futballozni.
– A mentális vagy a taktikai felkészítés kap nagyobb szerepet a döntő előtt?
– Egyiket sem emelném ki, hiszen mindkettő ugyanolyan fontos. Egy ilyen fontos mérkőzést nem nyerhetnénk meg akkor, ha nem lennénk taktikailag kellően felkészítve, és akkor sem, ha nem lennénk fejben erősek. Ezzel azonban nincs gond, a csapatot csupa olyan játékos alkotja, akik mentálisan is jó állapotban vannak, ez bizakodásra ad okot. De biztos vagyok benne, hogy ez a Honvédnál is így van, hiszen mégiscsak egy bajnoki döntő következik, amelyet nüansznyi dolgok fognak eldönteni.
– A Honvéd kerete fiatalabb és tapasztalatlanabb, míg az önökét rutinosabb, nemzetközi tapasztalattal is bíró játékosok alkotják. Előnyt jelenthet ez?
– Valamilyen szinten döntő lehet, de nem gondolom, hogy csak ezen fog múlni a párharc. Tény, hogy sok rutinos labdarúgó játszik nálunk, de összességében nem mondanám, hogy ez előny lenne. Lehet, hogy a Honvéd csapatában több a fiatal, de a jelenlegi szezonban már bebizonyították, hogy lehet rájuk számítani és nagyon erősek, hiszen a hajrában ők is sok fontos meccset nyertek meg.
– A második helyezést csalódásként élné meg?
– Igen, főleg annak tekintetében, hogy a saját kezünkben van a sorsunk, győznünk kell, és akkor nincs semmi gond. Sajnos nem alakult úgy a szezon eleje, ahogy szerettük volna. Nagyon hiányoznak az akkor elhullajtott pontok, ha ezek most meglennének, talán nem is bajnoki döntőre készülnénk.
– Visszagondolva az elmúlt évekre, melyik meccs volt hasonlóan nagy téttel bíró az ön számára?
– Az utóbbi években, amikor a Debrecennel bajnokságot nyertem, nem kerültem ilyen szituációba, hogy az utolsó fordulóban bajnoki döntővel felérő meccset játsszak, általában már korábban eldőlt a bajnokság. A 2009–2010-es szezonban viszont az utolsó körben kikaptunk Kecskeméten, és amennyiben a Videoton legyőzte volna a Győri ETO-t, akkor a fehérváriak megelőztek volna minket az élen, de egy-nullra nyert a Győr. Akkor belefért a vereség, most vasárnap viszont nem. Hasonló, ha nem még fontosabb mérkőzés lesz a mostani. Ezt azonban egyáltalán nem élem meg teherként, sőt feldob.
– Kivel a legjobb a kapcsolata a Honvédosok közül?
– Laczkó Zsolttal, ő sokáig csapattársam volt Debrecenben.
– Szóba került már önök között a hétvégi meccs?
– Nem igazán szoktam az ellenfél csapatából beszélgetni más játékossal, nem tartom ezt helyén valónak. Nem érzem úgy, hogy kommunikálnom kellene a rendkívül fontos mérkőzés előtt a volt csapattársammal.