A világ futballjában nagyon-nagyon ritkán fordul elő olyan, hogy a sorsolás szeszélye folytán a bajnoki címért versengő csapatok az utolsó fordulóban úgy feszülhetnek egymásnak, hogy a győztes lesz a bajnok. Márpedig jövő szombaton éppen ilyen találkozóra kerül majd sor: ha a Budapest Honvéd nem kap ki a Videotontól, akkor bajnok; amennyiben vereséget szenved, ellenfele lesz az aranyérmes.
A Rangadó.hu végigpásztázta az NB I 1901 óta íródó történelmét, és megkereste az összes olyan alkalmat, amikor az utolsó fordulóban kvázi bajnoki döntőre került sor, sőt azokat is kiválogattuk, amikor az utolsó játéknapon még több csapatnak is akadt esélye (de nem feltétlenül egymással játszottak a versengő együttesek).
A hatodik bajnoki döntő jön
Elsőként 1934-35-ben alakult úgy a bajnokság, hogy az utolsó, szám szerint 22. fordulóra maradt a döntés, és ki más lett volna a két érintett, mint a Ferencváros és az Újpest. A negyedik kerületben játszott találkozón a hazaiaknak döntetlen is elég volt az elsőséghez, és mindezt el is érték: az akkoriban merőben szokatlan 0-0-s eredménnyel zárult az összecsapás, melyen egyébként ötgólos Fradi-siker szükségeltetett volna a zöld-fehér ünnephez.
Eredmény: a forduló előtt kedvezőbb pozícióban lévő lett a bajnok
Legközelebb már a második világháborút követően, 1947-48-ban kellett az utolsó fordulóban egymás ellen eldöntenie a bajnok kilétét a feleknek. Akkor a Csepel(i Munkás TK) és a Ferencvárosi TC volt az érintett (a fordulót megelőzően egyetlen gólkülönbséggel előbbiek álltak jobban), de talán ez volt minden idők legizgalmasabb kiírása, hiszen a Vasas is a közelben volt. Az angyalföldiek idegenben nyertek az MTK ellen, így 41 ponttal végeztek, míg a Csepel és a Fradi 40-40-nel állt: a győztes bajnok lett, a vesztes harmadik, míg döntetlennel jobb gólkülönbsége miatt éppen a Vasas lett volna az első. A találkozót végül úgy nyerte meg 4-3-ra a Csepel, hogy a harmadik percben már 2-0-ra (!) vezetett Dél-Pesten a Fradi, majd a 37. minutumra már 3-2 volt az állás. Deák “Bamba” aztán még egyenlített, de Pintér József a 82.-ben bajnoki címhez lőtte a Csepelt.
Eredmény: a forduló előtt kedvezőbb pozícióban lévő lett a bajnok
Kissé kilóg a felsorolásból az 1970 tavaszi kiírás. Ez volt az az időszak, amikor a magyar labdarúgás (mindmáig utoljára) átállt a tavaszi-őszi lebonyolításról az őszi-tavaszi-ra, amihez az átmenetet egy féléves csonkabajnokság jelentette. Két nyolccsapatos csoportba sorolták az akkoriban élvonalbeli együtteseket, végül a helyezések alapján a másik nyolcas azonos pozícióban végzett együttesével játszottak helyosztókat, azaz a kiírás magában foglalta a bajnoki döntőt. Az egyik csoportot az Újpest, a másikat a Ferencváros nyerte, a kétmeccses fináléban pedig 3-2, 1-1-re kerekedtek felül a lila-fehérek.
Eredmény: egyik fél sem indult előnyösebb pozícióból
1988-89-ben volt az NB I egyetlen kiírása, amikor döntetlen esetén tizenegyesrúgások döntöttek, és a jégkorongban használatos rendszer szerint a rendes játékidőben nyertes három ponttal, a tizenegyesrúgásokat nyerő két ponttal, az azt elveszítő egy ponttal, a rendes játékidőben vesztes nulla ponttal gazdagodott. Bár csak a végső tabellára tekintve úgy fest, az utolsó forduló előtt még a Ferencváros és a Videoton is lehetett volna bajnok; a 30. körben Honvéd-MTK találkozót rendeztek, és mivel döntetlen esetén is két pont járt az egyik félnek, biztosan az egyébként Veszprémben nyerő zöld-fehérek elé került a nyertes. Ez pedig a hazai pályán játszó Honvéd lett, amely 2-0-s sikerével hódította el a bajnoki címet, az MTK pedig csak a harmadik helyen zárt.
Eredmény: bár a gólkülönbség alapján a Honvéd indult első helyről, a döntetlen önmagában nem lett volna elég, hiszen ha a tizenegyesrúgásokat elveszítik, nem bajnokok, vagyis egyik fél sem volt kedvezőbb helyzetben a forduló előtt (leszámítva azt, hogy a kispestiek játszhattak otthon)
A legfrissebb példa bajnoki döntőre 2003-04-ből származik, és itt sem csak két csapat volt az érintett. Az alapállás az volt, hogy amennyiben a Debrecen nyer a Ferencváros otthonában, bajnok; ha döntetlenezik és az Újpest nem nyer, bajnok; ha kikap és az Újpest nem nyer, a Fradi a bajnok; míg ha a Debrecen nem nyer, de az Újpest igen, akkor a lila-fehérek ünnepelhetnek. A sok forgatókönyv közül végül az az egyetlen valósult meg, mely szerint a zöld-fehérek szerezték meg az elsőséget: a bajnoki döntőn már a 14. percben 2-0-ra vezettek és 3-1-re nyertek, míg az MTK egy pontot elcsípett az Újpest ellen (1-1).
Eredmény: a forduló előtt kedvezőtlenebb pozícióban lévő lett a bajnok
Összegezve, a Honvéd már jött ki jól bajnoki döntőből, de olyanra még nem volt példa, hogy a forduló előtt kedvezőtlenebb helyzetben lévő csapat bajnoki döntőn idegenben nyerve legyen bajnok – erre készül most a Videoton.
30-ból csak 5-ször változott az állás az utolsó fordulóban
A felsoroltak mellett még nem kevesebb mint 30 (!) olyan bajnokságot rendeztek hazánkban, ahol az utolsó fordulónak volt tétje a bajnoki cím szempontjából, de az érintettek nem egymással mérkőztek – persze sokszor ez csak névleges volt, hiszen a rosszabb pozícióban lévőnek óriási hátránya volt gólkülönbség terén.
A Rangadó.hu ezeket a pontvadászatokat is kikereste és kilistázta. A következő felsorolásban az évszám mellett az érintettek neve olvasható, félkövérrel a végső győztes kiléte, míg zárójelben az a gárda, amely kedvezőbb helyzetből vághatott neki a záró körnek.
Feljebb összesen kerek 30 olyan szezon található, ahol az utolsó fordulóban egynél több csapatnak legalább matematikai esélye volt arra, hogy megszerezze a bajnoki címet.
Ezek között akadtak izgalmasak (1958-59), legendásak (1963 ősz) és kevésbé kiélezettek (2013-14) is, de annyi biztos, hogy azt a tettet, amire a Videoton most készül, összesen csak ötször sikerült véghez vinnie a harmincból (16,7 százalék) az esélytelenebbeknek (1904, MTK; 1963 ősz, ETO; 1989-90, Újpest; 2002-03, MTK; 2005-06, DVSC) – közte kétszer a Vidi is elbukott ilyen szituációban (1975-76, 2009-10); míg a Honvéd kétszer megtartotta előnyét (1955, 1992-93), négyszer (1957-58, 1963 ősz, 1977-78, 1982-83) képtelen volt fordítani, az 1988-89-es idényről pedig fentebb értekeztünk. A fehérváriak 7, a kispestiek 28 éve kerültek utoljára olyan pozícióba, hogy az utolsó forduló döntött.
