Tapasztalat dolgában egyik kapus sem állt rosszul, hiszen újpesti oldalon Balajcza Szabolcs, vasin Király Gábor nevével kezdődött az összeállítás. A házigazdák portása bő másfél hónap után került vissza a csapatba, alighanem amiatt is, nehogy véletlenül elmaradjon a jubileum, a 37 éves futballista 300. élvonalbeli fellépése az Újpest mezében.
Bő negyed óra elteltével a vidéki kollégának kellett exponálnia magát, ugyanis előbb Andrics, majd Mohl tesztelte az éberségét. Király ekkor még résen volt, három perccel később viszont már kapitulált. Bardhi gurított középre Balogh Balázshoz, aki lövőhelyzetbe játszotta magát, majd 11 méterről, több láb közt vágta a labdát a jobb alsó sarokba.
A Haladás játékán túlságosan nem lehetett észrevenni, hogy hátrányba került, pedig a sűrű középmezőnyben akár öt-hat pozíciót is zuhanhat (vagy emelkedhet) az a csapat, amely jól jön ki az bajnoki hajrából. Mészöly edzőnek fél óra elteltével váltania kellett, ugyanis Iszlai combja megsérült, a helyére Kovács Lóránt érkezett.
A második felvonás elején Williams lőtt kapásból, nagyjából 17 méterről, Balajcza azonban szépen védett. Viszonylag eseménytelen percek után Mészöly lekapta Wilst, érkezett Halmosi, aki nem sokkal később letette a névjegyét: tizenegyest harcolt ki. A rutinos Haladás-futballistát Szűcs rántotta le sárga lapért „cserébe” – a szombathelyiek gólgyárosa, az immár tíz találatnál járó ausztrál Williams pedig értékesített a büntetőt.
A slusszpoén az Újpesté volt: az európai klubok által figyelt Bardhi járt túl Király eszén, a szétnyíló sorfal alatt ellőtt szabadrúgása a jobb alsó sarokban kötött ki a 86. percben. A hazai diadal azt is jelenti, hogy a Vignjevic-együttes megszerezte az első bajnoki győzelmét a felújított Szusza Ferenc Stadionban. Az átok március eleje óta tartott: hat hazai NB I-es meccséből hármat elvesztett, háromszor döntetlent játszott az Újpest.
