Három hete megalakult a Magyar Labdarúgóedzők Szakmai és Érdekvédelmi Egyesülete, amit már a cégbíróság is bejegyzett. Az ötlet egy éve egy edző kiállítása miatt került napirendre: Híres Gábort annak rendje és módja szerint beidézte a fegyelmi bizottság, és a tárgyaláson döbbenten tapasztalta, hogy a jelentésben más szerepel, mint ami valójában történt, de ez senkit sem érdekelt. Ugyanazon a napon ugyanígy járt Supka Attila is, és a két edző beszélgetni kezdett arról, hogy ilyen esetben védtelenek, nincs senki és semmi, aki, illetve ami megvédené, segítené őket – írja a magyaridok.hu
Azt a beszélgetést ugyanis több követte egyre szélesedő körben, és ezek hatására azóta a célok túlnőttek az ötlet megszületését kiváltó esetek jogi tapasztalatain.
– A labdarúgás összes szereplője tartozik valamilyen testülethez, bizottsághoz vagy szövetséghez, itthon egyedül az edzők voltak eddig kivételek – mondta Híres Gábor, az egyesület ügyvezetője; az elnök egyébként Csank János lett.
– A sok megbeszélés alatt kristályosodott ki az a tartalom, amely meghatározza majd a működésünket. A jogi tanácsadás mellett szeretnénk visszaállítani a magyar edzők becsületét, lobbizni az érdekükben, és segítenénk a szakmai munkájuk fejlődését is.
A jogi kérdések nem merülnek ki a fegyelmi ügyekben, az egyesület – amely később szövetségi formába alakulna át – segítséget nyújtana a szerződéskötéseknél, hatékonyabbá tenné az edzők egyéni érdekének az érvényesítését is. Az alapítók szerint rendkívül fontos, hogy ne lehessen az edzőket megkerülni a lényeges, szakmai szempontokat is igénylő döntések megszületésénél. Ilyen volt például az NB II létszámának a csökkentése – ezt az ötletet az MLSZ elnöksége azóta levette a napirendről.
Híres Gáborék nehezményezik, hogy senki sem volt kíváncsi, mi a véleményük erről a csapatokat irányító edzőknek. Lehet arra okkal hivatkozni, hogy minden egyes szakembert mégsem lehet egyenként kifaggatni, ám ha létezik egy sokakat tömörítő szervezet, az kialakíthat figyelmet érdemlő egységes álláspontot.
Az ügyvezető szerint minden szintet tekintve jelenleg mintegy 6800 edző dolgozik a magyar futballban, a vizsgázott, ám pillanatnyilag nem aktívakkal együtt ez a szám megközelíti a tízezret. A szervezők nyilván azt tartanák ideálisnak, ha mindenki belépne az egyesületbe, ám a realitás talaján maradva akkor lesz valóban erős a szervezet, ha az elképzeléseket valódi és vonzó tartalommal töltik meg.
A célok zöme nem igényel különösebb magyarázatot, ám egy részük – a magyar edzők melletti lobbizás, a becsületük visszaállítása, a kedvező imázs kialakítása – már kevésbé kézzelfogható. – Nagyon fontos, hogy nem a külföldi edzők ellen vagyunk – szögezi le Híres Gábor. – Egyszerűen azt szeretnénk, hogy méltányos kép alakuljon ki a helyzetünkről, és hogy egymást erősítve ne menjünk el szó nélkül a méltánytalan bírálatok mellett. Amikor például azt olvassuk, hogy élcsapataink külföldi mesterei mennyit tesznek hozzá a magyar futballhoz, ne legyen mellette az is, hogy bezzeg a magyar edzők… Ez igazságtalan.
Ma néhány klubnál a körülmények és a lehetőségek elérik a nyugati profi klubok szintjét, az edzők idegenből érkeztek, a csapatok mégsem jutnak messzebb a nemzetközi kupákban, mint jutottak korábban magyar trénerrel a kispadon. Meggyőződésünk, hogy ők sem tudnának világraszólót alkotni olyan kluboknál, ahol nincs megfelelő edzőpálya, a játékosok, a stáb tagjai hónapokig nem kapnak fizetést, ahogyan ez az érkezésük előtt jellemző volt nálunk az élvonalban is.
Az egyesület egyébként már tett lépést konkrét ügyben is. Magyarországon a licenc meghosszabbításához nem elég elvégezni a továbbképzést, vizsgázni is kell. Ez Híres Gáborék szerint Európában példátlan, és káros is, hiszen például egy teszt rossz kitöltésével valaki akár az állását is elveszítheti, függetlenül attól, hogy később valamikor javíthat. Az egyesület már tárgyalt erről az MLSZ vezetőivel, és ha célt ér, hamarosan elkönyvelheti első sikerét.
