NB I

Djuricin: Akár a Rapid is szóba jöhet

A Fradi csatára szerint a magyarok kicsit kényelmesek, de sok mindenben hasonlítanak az osztrákokra.

Az osztrák Kronen Zeitung készített hosszabb interjút a Ferencváros támadójával, Marco Djuricinnel, az Üllői129 pedig több részletet is megosztott a beszélgetésből.

– A hazai meccseinken elég jó a hangulat, van hét-kilencezer néző mindig – ez rendben van. Jelenleg nem csatárként játszom, hanem a baloldalon így nyolc gól és hat gólpassz mérlegem, az rendben van. Persze lehetne jobb, de elégedett vagyok, mert a baloldalon játszani egész más. A célom, hogy több gólt szerezzek, csatárt szeretnék játszani. Nehéz megmondani, van-e előnye Bödének abból, hogy magyar, három-négy alkalommal játszottam centert, akkor mindig betaláltam. Az edző gyakran változtat, néha két csatárral játszunk, néha én játszom középen. Egyébként 4-3-3-ban a balszélen szerepelek.

A hatpontos lemaradásról

– Nem vagyunk elégedettek, hiszen hat pontos lemaradásunk, túl pontot hullajtottunk el az őszi szezonban. Ezt az évet jól kezdtük: hat meccsen négyszer nyertünk és két ikszet hoztunk össze. Ez rendben van eddig. Sajnos a Videoton ellen csak 0-0-át értünk el, pedig nyerhettünk volna. De igen, a Videotonba beleraktak rengeteg pénzt, gazdag szponzorok vannak a klub mögött – így aztán nyomulnak ebben a szezonban.

Jobban fizet a Fradi, mint egy osztrák klub

– Arról, hogy miért igazoltam ide, először is el kell mondanom, hogy őszintén szólva ennyit nem kereshettem volna Ausztriában. A Ferencváros a legnagyobb klub Magyarországon, rengeteg szurkolóval. A tízmillió lakosból két millió fradista. A magyar bajnokság hasonló az osztrákhoz. Persze az a célom, hogy egy erősebb bajnokságba igazoljak, de ahhoz az kell, hogy itt teljesítsek. Azt gondoltam, centerként majd meglövök húsz gólt, aztán majd egy erősebb bajnokságba szerződök. De látod, mi történt: balszélen játszom, nem szerzek annyi gólt – így a teljesítményemnek javulnia kell.

„A magyarok kicsit kényelmesek”

– Nagyon jól érzem magam itt, ha van két szabadnapom, két órás út után a családommal vagyok Bécsben, ami remek. Emírt tíz éve ismerem, ez nagy segítség volt, mikor ide kerültem. Doll edző is ragaszkodott hozzám. A csapat nyelve az angol, de persze ennyi német egymás közt sokat beszél németül. A magyarok egyébként hasonlóak az osztrákokhoz. Picit kényelmesek, ami nem jó a fociban, de egyébként nagyon kellemes emberek. Persze a nyelv bonyolult, a foci alapszavait persze megjegyeztük. A legtöbben értenek angolul, így nincs gond. Magyarul tudok káromkodni, még ha nem is fogok, de mindig ez az egyik első dolog, amit megtanul az ember. Ha a “jugóról” kérdeznek, akkor is a káromkodásokat akarják tudni. Van amit tudok, a sziát, a köszönömöt, az igent… azért nem sokat.

A Rapidról

– Ha újra csatár lehetek, akkor talán igen, elszerződnék a Rapidba… De ez nehéz kérdés. Remélem, hogy a Rapid felzárkózik, mert egy nagy klub – nem szabadna a bajnokság végén kullognia. Remélem, hogy apám sikeres lesz Canadi mesterrel. Az is természetes, hogy rendre összehoznak a Rapiddal, mert sokáig voltam ott az utánpótlásban, ám hogy mi lesz, nem tudom.

Olvasói sztorik