Legutóbbi hét bajnoki meccséből csupán egyet tudott megnyerni Thomas Doll a Ferencvárossal, amely a Debrecen és a Videoton ellen tavasszal enyhén szólva is visszafogott teljesítményt nyújtott, gólt pedig még nem szerzett. Igaz, a klubnál többször is hangoztatták, hogy a csapat már túltette magát a szezon eleji égésen, a Partizani Tiranával szembeni BL-búcsún, és mindenki igyekszik a jövőbe tekinteni, ám egyelőre úgy tűnik, azóta nem találja valódi énjét a csapat és Thomas Doll vezetőedző sem.
Az említett tavalyi BL-kiesés óta a zöld-fehérek 24 tétmeccsen vannak túl, ezeken a mérleg a kilencven perc alatt tíz győzelem, kilenc döntetlen és öt vereség. Ez azt jelenti, hogy a találkozók közel hatvan százalékát nem sikerült megnyerniük. A német szakember az utóbbi időszakban a kontrollálatlan viselkedésével, valamint a furcsa taktikai húzásaival is felhívta magára a figyelmet.
Az ősszel néhány meccsre jobbhátvédet faragott a támadó felfogású Lovrencsics Gergőből, akinek láthatóan nagyon nem feküdt ez a poszt, a Vasas elleni például két tizenegyest is összehozott. Tavasszal egészen furcsa módon védekező középpályásként szerepelteti az egyáltalán nem a gyorsaságáról és kreativitásáról híres jobbhátvédet, Emir Dilavert, aki az InStat mutatói szerint a DVSC ellen négy, míg a Videoton ellen öt labdát veszített el a pálya közepén.
Ami azonban a leginkább szembetűnő az elmúlt több mint három évben, amióta Thomas Doll vezeti az FTC-t, hogy továbbra sem észlelhető, mi lenne az együttes egyéni stílusa. Az előző évben sem a tökéletesre kialakított csapatjáték, hanem az egyéniségek – Nag óy Ádám, Gera Zoltán, Roland Lamah – szállították a bajnoki címet. Nagy Ádámot és Lamaht továbbra sem sikerült pótolni a IX. kerületben.
A mostani szezonban láthatóan a német vezetőedző is egyre feszültebb a gyengébb eredmények miatt, a Haladás elleni bajnokin nehezen viselte, hogy csapata hátrányba került, nem sokkal később a folyamatos reklamálása miatt a lelátóra küldte a játékvezető, majd ugyanez történt vele a Vasas elleni balhés végjátékban is. Nyilatkozataiban is egyre nagyobb vehemenciával beszél, az angyalföldiek elleni 2-2 után például zaklatottan azt mondta, „idén mintha nem hagynák, hogy bajnokok legyünk”.
Kassai Viktorra külön kitért egy későbbi nyilatkozatában: „Több játékvezető hihetetlen arroganciával végzi a dolgát a Fradival szemben. Ilyet én még nem tapasztaltam edzői pályafutásom során. Nem jöhet vissza egy bíró sem úgy a Bajnokok Ligájából, hogy a magyar bajnokságban azt gondolja magáról, ő a szupersztár, akinek minden akciónál sárga lapot kell adnia. Ezzel tönkreteszi az egész meccset.”
Az MTK elleni hazai bajnokin sem a csapat teljesítményéről beszélt, hanem a játékvezetőről: „Nem a fegyelmezetlenséggel vagy a koncentrációval volt a gond, hanem azzal, ami hétről hétre zajlik itt ellenünk, nem találom a szavakat. Olyan helyzeteket fújnak le ellenünk, hogy nem is értjük, a csapat nagyon le van sújtva. Teljesen világosan ki kell jelenteni: ez a labdarúgás nem okoz így örömet számunkra, ha állandóan ellenünk ítélnek. A második szabálytalanságok után azonnal kapjuk is a piros lapot.”
A gyengébb eredmények, az érthetetlen taktikai húzások és a kirohanások csupán az elmúlt félév legszembetűnőbb jelei Thomas Doll munkásságában. Akárhogy is próbálják elfelejteni, a BL-kiesés szele még mindig lengedez a Groupama Arénában.
