A Honvéd győzelme miatt csak a második helyről várta a forduló előtt még listavezető Videoton a bajnoki címvédő Ferencváros elleni rangadót az élvonal 21. fordulójában.
Az első percekben keményen letámadta ellenfelét a Fradi, helyzetet azonban egyik kapu előtt sem jegyezhettünk fel. A huszadik percben óriási lehetőség maradt ki: Juhász elvétett egy beadást, a mögötte érkező Hüsinget viszont meglepte ez, így a mellkasáról lepattanó labdát már nem tudta irányítani, ami így a kapufa tövén csattant. Fél óra elteltével is nagyon közel volt a gólhoz az FTC: Leandro egy szöglet után visszafejelt labdát szelídített meg, de középre lőtt, így Kovácsik könnyen védett. Egy Lazovics-emelés volt az egyetlen Videoton-lehetőség: 0-0 az első félidő.
Stopira váratlan távoli lövése nem lepte meg Dibuszt, így a Fradi-kapus megmentette a kapott góltól a csapatát. Jóval aktívabb játékkal rukkolt elő a Videoton, többször is saját kapuja elé szorult a Fradi a második félidő első felében. A lendületes játék a folytatásban is megmaradt, de a Fradi is kezdte visszanyerni első félidei formáját, így jó iramú, ám egyre kevesebb komoly helyzetet hozó meccset láthattak a szurkolók.
A 76. percben nagyon kecsegtető helyzetből jöhetett szabadrúgással a Videoton: Lazovics szabadrúgása Djuricin fejéről pattant szögletre. A Fradi még támadóbb felfogásra váltott a hajrában, míg a Videoton inkább az egy pont megtartására koncentrált. Mégis a videotonos Hadzic előtt adódott nagy lehetőség, de az is kimaradt: 0-0-lal zártak a felek.
Fotó: vidi.hu
A találkozót a Rangadó.hu állandó szakértője, Glázer Róbert, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya értékelte.
– Feszült hangulatú mérkőzést és magyar viszonylatban nagy hajtást láthattunk. Az első húsz percben úgy éreztem, hogy a Fradi visszatért tavalyi önmagához. Nagyon gyors, kemény passzokkal operáltak, Kleinheisler és Moutari pedig nyitották a területeket a szélső védőknek. Lassan aztán kezdtek csillapodni ezek a gyors támadásvezetések, de ennek ellenére is nyomasztó fölényben játszott a Ferencváros, viszont átütő erő egyáltalán nem volt a támadásaiba. Mindkét csapat rendkívül nagy hibaszázalékkal játszott, de az első félidőben egyértelműen jobb volt a Fradi. Az összekötő kapocs valahogy még hiányzik a játékosok között, és valamilyen feszültség érezhető inkább, ezt mutatta Djuricin és Kleinheisler vitája is. Nem tudom, hogy lehet ennyire összeveszni egy passzon, mindenesetre Djuricinnek jó meccsét még nem láttam az NB I-ben. Hiányzik még a kapocs, hogy a játékosok egymás buzdítva és átlendítve a holtpontokon meg tudjanak csinálni egy jó cselt, vagy kényszerítőt, amiből gólt szerezhetnének.
– Az első félidő alapján azt gondoltam, hogy a Fradi még pörgősebben jön ki a másodikra, ennek ellenére a második játékrész elején a Videoton kezdett jobban játszani – folytatta a szakember. – A második negyvenöt percet egyéként végigkísérték a sportszerűtlen jelenetek, de itt már egy kicsit jobban feljött a Vidi, akinek remek játékosai vannak, de ma egyikük sem játszott jól, érzésem szerint a tudásuk hetven százalékát adták ki magukból. A Fradi aztán Lovrencsics és Böde beállításával szerkezetet is váltott, előbbi vitt is egy kis lendületet a csapat játékába, míg a vendégek inkább posztra cseréltek. Egyáltalán nem tetszett, hogy Pátkainak egyetlen szabályos szerelése sem volt a mérkőzésen. Sokat futott, de nagyon túlfűtötten játszott, és minden megmozdulása szabálytalan volt. Nyolc-kilenc ezer néző előtt egy nagyszerű mérkőzést lehetett volna játszani, ehelyett csak egy kis küzdést láthattunk – mondta csalódottan Glázer Róbert.
