Kemény januári alapozáson van túl a Debrecen, a csapat a tizedik helyről várja a tavaszi folytatást, a klub játékosát, Holman Dávidot kérdezte a felkészülésről a Rangadó.hu.
– Meglátásom szerint nagyon jó alapozást zártunk, a portugáliai edzőtábor pedig remekül illeszkedett a programunkba – meséli a 23 éves játékos. – A külföldi túrának megvoltak a maga előnyei, hiszen a téli átigazolás során több játékos érkezett hozzánk, az edzőtábor alatt pedig sokkal könnyebb megismerkedni a társakkal és beilleszkedni az új csapatba. A felkészülés során olyan csapatokkal találkoztunk, melyek nemzetközi szinten is elismertek, erősebbek, mint az NB I-es mezőny résztvevői, gondolok itt például a Sahtar Doneckra – az ilyen mérkőzésekből tudunk meríteni és tanulni. Azt gondolom, jó felkészülést zártunk, hála isten, én is jó erőben érzem magam, végre teljesen egészséges vagyok, semmilyen kisebb vagy nagyobb sérülés nem hátráltat. Persze elégedett csak akkor leszek, ha első tavaszi tétmérkőzésünket győzelemmel zárjuk.
– Személy szerint hogyan érezte magát a külföldi edzőtáborban?
– Portugáliában remek körülmények között, kiváló időjárás mellett készülhettünk, hiszen húsz fok alatt sohasem volt a hőmérséklet, az itthoni szürke, hideg, zord hétköznapok után ez természetesen pozitívan hatott ránk. Örültünk annak is, hogy végre nem műfüvön készülhettünk, tehát összességében nagyon jól éreztem magam Portugáliában, úgy érzem, a csapatnak is kellett a kimozdulás. Nagyjából az edzések határoztak meg a napi rutinunkat, akadt persze egy-egy délután, amikor kaptunk kimenőt és körbenézhettünk a kisvárosban, de az a közel két hét inkább a kemény munkáról szólt.
– Több légiós is érkezett télen Debrecenbe, a külföldi játékosok beilleszkedése zökkenőmentesen ment?
– Korábbi légióséveim alatt én is voltam „új fiú” például a Lech Poznannál, vagy éppen egy éve pont Debrecenben, éppen ezért maximálisan próbáltam megkönnyíteni a társak beilleszkedését, hiszen tudom, milyen ismeretlenként megérkezni egy új közegbe. Nagyon fontos, hogy a játékos jól érzi-e magát a klubban, vagy éppen az új városban. A külföldi csapattársaimnak most is segítettem például a lakáskeresésben, elláttam őket gyakorlati, jó tanácsokkal, hogy minél otthonosabban mozogjanak Debrecenben. Ugyanakkor igazából az mondható el, hogy a Loki nagyon befogadó társaság, mindenki ott segít a másiknak, ahol tud. A társakkal próbáltuk minél zökkenő mentesebbé tenni az új igazolások akklimatizációját.
– Szombaton rajtol a bajnokság második felvonása, önökhöz pedig a címvédő Ferencváros látogat. Mit vár a találkozótól?
– Nehéz mérkőzésre számítunk, igaz, télen a Ferencvárosnál is sok változás történt, ezért előzetesen nehezen tudjuk megítélni, mire lehet képes ellenünk a Fradi. Igaz, jelenleg csak tizedikek vagyunk a tabellán, de a Debrecennek hazai pályán mindenki ellen győzelemre kell törnie, ez most sincs másképp. A hétvégi mérkőzéshez is ilyen mentalitással állunk hozzá, tehát mindenki szeme előtt az lebeg, hogy itthon tartsuk a három pontot.
– Pár év ugyan már eltelt klubcseréi óta, de korábbi Fradistaként gondolom még mindig különös lehet Ön számára a zöld-fehérek elleni ütközet…
– Így igaz, nyilván számomra még mindig pikánsnak ígérkezik a találkozó, hiszen korábban több szezonon keresztül erősítettem a Ferencvárost, ráadásul arról a klubról beszélünk, ahol bemutatkozhattam az NB I-ben, sokat köszönhetek az egyesületnek. Amióta viszont távoztam a klubtól, nagyon sok változás történt a Fradinál, így Böde Dánielen és Dibusz Dénesen kívül gyakorlatilag teljesen kicserélődött az akkori társaság. Izgatottan várom a mérkőzést, de például nem jelent extra-motivációt számomra, hogy gólt rúgjak a Fradinak. A csapat győzelme a legfontosabb, mindegy, ki rúgja a gólt.
– A debreceni szurkolók mellett az előzetes hírek arról szólnak, hogy a fővárosiakat is szép számú közönség kíséri cívisvárosba. Milyen hangulatra számít?
– A fociban az egyik legfontosabb szempont, hogy a szurkolókat kiszolgáljuk, hiszen nélkülük a futball, nem is futball. Teljesen más hangulata van egy telt házas összecsapásnak, mint egy üres lelátós mérkőzésnek. Hihetetlenül boldog vagyok, hogy már napokkal a mérkőzés előtt nagy a mozgolódás a debreceni táborban – nem mellékesen az ország egyik legjobb táboráról beszélünk, mindenki készül és várja már az összecsapást. A csapaton belül mindenkinek pluszlökést ad, ha sok szurkoló biztat minket a lelátón és mögöttünk állnak. Biztos vagyok abban, hogy még jobb teljesítményre leszünk képesek, ha szombaton is biztatnak minket és halljuk a hangjukat.
– Ahogy említettük, a debreceni keretben több változás történt télen, mit gondol, a jelenlegi játékosállománnyal mire lehetnek képek az élvonalban?
– Fura őszi szezonon vagyunk túl, sokkal többet érzek a csapatban, mint a jelenlegi tizedik pozíciónk. Ha visszanézzük az őszi meccseinket – persze hátrafelé már nem tekingetünk – látni kell, hogy többször nem érdemeltünk vereséget a mutatott játék képe alapján. A futball azonban már csak ilyen, bízom abban, hogy a kemény januári munka meghozza gyümölcsét, és szépen előre tudunk lépkedni a tabellán. Ami pedig az egyéni célokat illeti: tavasszal is szeretnék jó teljesítményt nyújtani, szeretnék az együttes vezéregyénisége lenni, jó lenne legalább újabb öt gólt rúgni a bajnokságban, úgy érzem, ennyi még legalább bennem van. Akkor leszek a legboldogabb, ha góljaim fontos pontokat érnek a csapatnak és sikerül feljebb kapaszkodnunk a tabellán.
