NB I

Torghelle: az MTK-ból vonulok vissza

A kék-fehérek támadója pozitívumnak tartja a Videoton érdeklődését, de az MTK-ban fogja lejátszani az utolsó meccsét.

Amennyiben sérülés vagy eltiltás nem akadályozza, 34 évesen is az MTK Budapest kezdőcsapatának a tagja Torghelle Sándor. A rutinos támadó az őszi szezonban tizennégy meccsen lépett pályára a kék-fehéreknél, ezeken pedig hat találatot szerzett és egy gólpasszt osztott ki. Ezzel a teljesítményével pedig fel is hívta az élen álló Videoton figyelmét, amelynek 2012. januárjától 2013. novemberéig a játékosa volt. Torghelle honlapunknak beszélt az érdeklődésről, valamint a téli felkészülési időszakról is.

– Sajtóinformáció szerint korábbi csapata, a Videoton érdeklődött ön iránt, ám az MTK Budapest klubigazgatója, Domonyai László kijelentette, “Torghelle nem eladó”. Hogyan reagált, amikor meghallotta a Vidi érdeklődését?

– Egyértelműen megtisztelő volt, hogy a bajnokesélyes érdeklődött, és meg akart szerezni. Korábban már játszottam ott, ám az akkori vezetőedző nem számított rám. Nagyon jó kapcsolatot ápoltam egyébként a klubnál mindenkivel, egy ember döntötte el, hogy nem leszek tovább Vidi-játékos. Elismerés számomra, hogy vissza akartak vinni.

Ez az érdeklődés pozitív üzenet is önnek a jó őszi formáját illetően?

– Így igaz. A jelenlegi formámnak és a teljesítményemnek is szól ez az érdeklődés, ezért mindenképpen pozitívumként fogom fel. Akár bajnokesélyes csapatban is tudnék játszani még, megállnám a helyem. De erről már szó sincs, az MTK nem akar eladni. Jelen esetben úgy tűnik, innen fogok visszavonulni, nem látok másra esélyt, főleg, hogy a pályafutásom utáni években is számol velem a klub, ami megtisztelő a számomra.

– A téli átigazolási időszakban érkezett a csapathoz az ukrán támadó, Juri Kolomoec. Lesz esélye kiszorítani a bombaformában lévő Torghellét?

– Azon leszek, hogy ne legyen, de az is elképzelhető, hogy egyszerre ketten leszünk a pályán, nem feltétlenül “rám igazolták” őt. Ősszel sajnos akadtak bajok a csapat támadójátékával, egyik nagy problémánk a góllövéssel volt. A legfontosabb, hogy minél több jó támadó játékos legyen a pályán, hogy minél eredményesebbek tudjunk lenni, hiszen csak gólokkal lehet előrébb csúszni a tabellán.

– Rengeteg téli felkészülésen van már túl, hogyan bírja ezt az időszakot? A háta közepére sem kívánja?

– Ezt azért nem mondanám, de jobban örülnék, ha már a hétvégi tétmérkőzésre kellene készülnöm, de vár ránk még egy kemény edzőtábor is. Csinálom normálisan a tréningeket, nem hagyok ki egyet sem, de természetesen ha akad olyan rész, az edzővel meg tudom beszélni, hogy valamiből egy kicsit kevesebbet kelljen csinálnom.

– Ha a fizikai állapotát nézzük, hány évet tagadhatna le a korából?

– Erre nehéz válaszolni – reagál nevetve a támadó. – Ahogy egyre több mérkőzésen játszottam, rutinosabb lettem, ezáltal már nem csinálok felesleges futásokat, amiket mondjuk még 22-23 évesen megtettem. Jelenleg sokkal több helyzetet rutinból oldok meg, de ez nem azt jelenti, hogy nem koncentrálok annyira és kevesebbet energiát fektetnék az edzésekbe.

Olvasói sztorik