Másfél éve futballozik Magyarországon a belga középhátvéd, Stef Wils. A Cercle Bruges-től a Haladáshoz igazolt játékos az előző idényben testvérével, Thomas Wilsszel együtt szerepelt Szombathelyen, de most már egyedül van. A rutinos bekk 2016-17-ben eddig az összes meccset végigjátszotta. Most a haladas.hu készített vele interjút.
– Mondhatom, hogy igen, nehéz volt a búcsú a testvéremtől, de inkább onnan közelíteném meg a dolgot, hogy nagyon nagy élmény volt, hogy egy csapatban szerepelhettem vele. Nem csak a gyepen, hanem azon kívül, a magánéletben is rengeteget voltunk együtt. Másrészt viszont nyáron már egy éve volt, hogy Magyarországra igazoltam, akkora már sok embert megismertem a klubból és azon kívül. Így csak annyit mondanék ezzel kapcsolatban: Thomas távozásával egy jó labdarúgót veszített a csapat – kezdte Wils, akinek Polgár Kristóf és Hegedűs János nyári NB I-be kerülésével fiatal, rutintalan társakat kellett irányítania a védelemben.
– Egyáltalán nem jelentett gondot. Csupán egy kis időre volt szükségük, hogy beilleszkedjenek a csapatba. Tökéletesen megbízunk egymásban, összeszoktunk. Az én feladatom is – már csak a rutinom miatt – hogy segítsem őket, azért, hogy egyénileg fejlődjenek és csapatként jobbak legyünk. Ráadásul nincs is nagyon nehéz dolgom, mindketten jó játékosok és akarnak tanulni. Ami a bajnokságot illeti, a szezonkezdet nehézre sikerült a vesztes első meccs és az azt követő két döntetlen miatt. Az MTK elleni idegenbeli 2-0-s győzelem jelentette a fordulópontot. Ezt követően – egészen az FTC elleni hazai meccsig – jól szerepelt a csapat, jöttek az eredmények, ott voltunk a dobogó közelében. Aztán részben a sok sérült miatt, másrészt mert csapatként sok hibát elkövettünk – visszaestünk. A hajrára a Debrecen és a Videoton ellen viszont ismét felszívtuk magunkat – összességében úgy vélem, pozitív ősz után várhatjuk a tavaszi folytatást. Mindössze három ponttal szereztünk kevesebbet, mint egy esztendeje ilyenkor, viszont az a tervünk, hogy a bajnokság végén előbbre végezzünk, mint legutóbb. Hiszek abban, hogy sikerülni fog. Hogy odaérhetünk-e az Európa-ligára? Minden lehetséges, már csak azért is, mert a csapatok között nincsenek nagy különbségek – nyilatkozta.
És hogy melyik volt számára az ősz legemlékezetesebb meccse?
– Úgy gondolom, egyértelműen az FTC elleni hazai diadal. Mindenki remekül futballozott, szurkolóink pedig varázslatosan buzdítottak bennünk – óriási hangulatban játszottunk – válaszolta Stef, akinek a Haladással hétről hétre a csapat eredeti otthonától távol, Sopronban kell teljesítenie.
– Nekünk, játékosoknak nem annyira nehéz ezt megélnünk. Drukkereinknek sokkal nehezebb, hogy mindig utazniuk kell, szerencsére sokan így is elkísérnek bennünk Sopronba. Ennek mi mindannyian nagyon örülünk! Mindig remek hangulatú meccseket vívunk – remélem az új stadionunk még több nézőt vonz majd. Már csak azért is, mert ahogy látom, nagyon szép, valóságos kis ékszerdoboz lesz. Nekünk nincs más dolgunk, mint, hogy szurkolóinkkal együtt az ellenfelek számára poklot csináljunk a Rohonci úton – fogalmazott.
Wils kontraktusa a nyárig szól Szombathelyen.
– Nagyon jól érzem magam a Haladásban, de megvárom, hogy a vezetőség, mit mond, mik az elképzelései. Remélem, minél gyorsabban megkezdjük a tárgyalásokat – mondta erről óvatosan Wils.
